település XI-XII. századi történetéről, birtokviszonyairól szinte semmit sem tudunk. A XIII. századból származnak az első írásos emlékek. Elsőként 1213-ban a Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvaspróba lajstromban említik Túrsámson néven (Tumsansuna). A kutatások szerint korai nevének mindkét tagja személynév eredetű és egykori birtokosokra utal.
Sámson néven szerepel az 1291-94. között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. A 12 kepe gabonatized mennyisége alapján a falu a nyíri esperesség kis lélekszámú falvai közé tartozhatott. A XIII. századból két aranyozott vörösréz kereszt került elő a Diósvári dűlőben. Birtokosai közül az ősi Gutkeled nemzettség mutatható ki legkorábban. A XIV. század eleji oklevelek az Egyedmonostori ágon belüli egyezségekkel, birtokosztályokkal kapcsolatban említik a falut. Ebben a században többször említenek a források egy másik Sámsont, az ún. Szalóksámsont, mely azonban később elnéptelenedett, ahogyan más szomszédos falvak is.
1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévő vám adományozásáról esik szó. A következő évszázadokban egyszerűen csak Sámson a falu neve. Az itt élő jobbágyság életéről közvetlen adatunk nincs, de lakói a középkori magyar falu mindennapjait élhették, amely a telekszervezetben élő jobbágyság települési, gazdasági és társadalmi egysége volt. Ennek alapja a faluban lévő belső telek – a jobbágy háza és udvara – melyhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a meghatározott nagyságú szántóföld, rét és a falu külső határán belül osztatlanul lévő földek használatának jogosultsága. A megélhetést a földművelés mellett – tájföldrajzi viszonyok alapján – jelentős állattartás biztosította. Sámson 1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 főre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerződés alapján a három részre szakadt országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kell kötni a benépesítésére. Ebben a században is számos pusztítást kell még átélnie, majd a törökök távozása után a kuruc-labanc összecsapások sem kímélik. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. A viharos századok a birtokosokat sem kímélték, Sámson esetében kiemelkedő szerephez jut Debrecen városa, mely a jobbágytelkek több mint felét birtokolja, s ez az arány a 20. századig fennmarad. A várossal való viszony meghatározó a reformáció terjedésében is. A község lakói büszkén őrzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.). Ehhez az eseményhez kapcsolódik az ún. Bényei nyárfa máig elevenen élő legendája.
Cím: Hajdúsámson Szabadság tér 5.
Tel: +36 (52) 590-590
E-mail: [email protected]
Web: http://www.hajdusamson.hu
