A 17. század második felének kuruc mozgalmaiba a város is bekapcsolódott, felemás eredményekkel. Hol a kurucok, hol a németek, hol a törökök sarcolják meg Nánást, amely valósággal elnéptelenedik a sok kegyetlenkedés miatt. A század végén a német tábornokok (Karaffa, Heisler) erővel hozatják vissza az elmenekült városlakókat. Az 1691-es városi jegyzőkönyv már rendezett állapotokról tanúskodik, bár lélekszámban és katonaviselési képességben jelentős csökkenés következett be.
A Rákóczi szabadságharcban a város is kivette részét. A hajdúk tulajdon lovaikkal, fegyverükkel szolgálták a fejedelmet, és legtöbbször élelmükről is maguk gondoskodtak.

Jelentős anyagi terheket is vállalt a háború költségeiből. A szabadságharcban való részvétele miatt 1707-ben a labanc seregek bosszúból felégetik és kifosztják a várost.
A bajt 1709-ben a pestis fokozta.
A szatmári békében külön foglalkoznak a hajdúk sorsával. A hajdúk végső kimerülésük ellenére még mindig olyan testületet alkottak, melynek megnyugtatását a béke érdekében a bécsi kormány is szükségesnek látta. Ezt követően a nánásiak is letették a császár előtti hűségesküt.
A hajdúk részt vettek a Péró-féle lázadás leverésében 1735-ben – adómentesség fejében. Bekapcsolódtak Mária Terézia trónra lépése után az osztrák örökösödési háborúba is – bízva sorsuk jobbra fordulásában. Annyit el is értek, hogy erőszakkal katolikusokat – németesítés érdekében – nem telepítettek be a hajdú városokba, az ott élő nem hajdú származásúaknak viszont nem kellett kiköltözniük.
A 19. század első felében többször folyamodott a város az országgyűléshez az adózás méltányos elbírálása miatt, de az 1848-as törvény kimondta, hogy Magyarországon minden közterhet különbség nélkül egyenlően kell viselni – így maradt az adózási teher a város lakosain is.

Cím: Hajdúnánás Köztársaság tér 1.
Tel: +36 (52) 381-249
E-mail: [email protected]
Web: www.hajdunanas.hu