59 évesen elhunyt Ökrös Csaba népzenész, a Katona Színház és minden népzene szerető magyar búcsúzik tőle.

59 évesen elhunyt Ökrös Csaba népzenész, a Katona Színház búcsúzik tőle.

„Csaba az Ascher Tamás Háromszéken előadásunkban dolgozott velünk. Nagyon fog hiányozni” – írják a színház közösségi oldalán.

Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon. Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni. A népzenével 1976 óta foglalkozik, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben.

Az érettségi után felvételt nyert ez egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára. Másfél év tanulmányok után azonban a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel.

Az 1986-ban Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Az együttes zenekara az Új Stílus nevet kapta, mellyel többek között kiadtak egy nagy lemezt az USA-ban. „Akkor választották zenekaruk nevét, amikor 1983-ban felkérést kaptak az Egyesült Államokból egy lemez felvételére, s ezzel utaltak az említett kalotaszegi dallamok új stílusú rétegére. Bár az együttes arculatát alapvetően az archaikus erdélyi vonós zene határozta meg, a név mégis megmaradt.”

„Ökrös Csabát további hegedűsök követték; előbb Vizeli Balázs, majd Gombai Tamás. Vizelit ma a Kossuth-díjas Vujicsics együttesből, Gombait pedig a Szalonna és bandájából ismerhetjük. Az 1980-as évek közepén egy újabb tag csatlakozott a formációhoz, egy énekes, aki az akkori népzenét játszó zenekarok gyakorlatával ellentétben férfi volt. Hogy jó döntés volt-e ez az újítás, ennyi év távlatából már jól látható, hiszen az új tagot Berecz Andrásnak hívták.”

Szintén 1986-ban Ökrös Csaba megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt.

Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Továbbá egy időben a Muzsikás együttes állandó vendég közreműködője volt lemezeken és koncerteken egyaránt.

Több műsor zenéjét állította össze és a 2004-ben megjelent Hej, kurucok csillaga című lemez anyagát is ő szerkesztette. A hallható anyag népzenei és XVII. századi írott zenei forrásokra épül (Kájoni Kódex). 2008-2012 között a Téka Együttesben hegedült.

2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban, Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabját Csabai János rendezésében, melyben zeneszerzőként is bemutatkozhatott a közönség előtt. 2010 tavaszán vitték színre a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabját, mely két síkon játszódik. A színpadon egyrészt az olasz barokk, másrészt a magyar parasztbarokk világa elevenedik meg. Az előzőt Vivaldi Négy évszak című zenéje fémjelzi, és a két, látszólag ellentétes világ zenei összekötését XVIII. századi forrásokra és magyar népzenei forrásokra támaszkodva Ökrös Csaba zenéje oldotta meg. 2011 karácsonyán volt a bemutatója Móricz Zsigmond Égi madár című regénye tévéfilmváltozatának (rendező: Vitézy László), melynek zenéjét írta és szerkesztette.

2011-ben a Zeneakadémia Vonós Tanszékén társhangszerként felvette a barokk hegedűt, tanára Dr. Kertész István volt. 2012-ben részt vett a Zeneakadémia által szervezett barokk hegedű kurzuson, melyet Simon Standage hegedűművész, karmester, a 17-18. század zenéjének specialistája tartott.

2011 áprilisában a finnországi Sibelius Egyetemtől kapott meghívást mint zeneszerző és előadó. A magyar népzene széles repertoárjából választott darabok, valamint Kodály és Bartók szerzeményei mellett általa írt komolyzenei darabok is megszólaltak. A Focus on Folk című koncertjén a fellépő kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt.

Az 1989-ben indult tanárként az Óbudai Népzenei Iskolában, ahol tíz évig dolgozott, majd a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában négy évig, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget iskolában két évig oktatott hegedűt a 6-18 éves korosztálynak.

2007-től indult el hazánkban először a népzene egyetemi szintű oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, melynek Népi Vonós Tanszékére Ökrös Csaba is felvételt nyert.

2012-ben zeneművész-tanári diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan 2010 szeptemberétől a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt, ahol többek között olyan kiváló, a zenetudományban, zeneművészetben, zenepedagógiában elismert szakemberek kollégája lett, mint Richter Pál, Pávai István, Ferenczy Ilona, Tari Lujza, Sebő Ferenc, Halmos Béla, Jánosi András, Juhász Zoltán, Eredics Gábor, Balogh Kálmán, Árendás Péter, Csávás Attila, Doór Róbert. 2012 szeptemberétől kezdett a nagy hírű Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában is tanítani.

Emlékezetesek az utóbbi években született színházi munkái is: rendszeres alkotótársa volt Horváth Csabának és a Forténak, de ő szerezte a Bűn és bűnhődés, a Patkányok, valamint Az öngyilkos zenéjét is – valamennyi a Szkéné Színház előadása. Legutóbb Pintér Bélával dolgozott együtt: ő a zeneszerzője az Ascher Tamás Háromszéken című előadásának.

blikk, papageno, Hirmagazin.eu