Az em­be­ri­ség utóbbi száz­éves te­vé­keny­sé­gé­vel po­koli vál­to­zá­so­kat in­dí­tott el a ter­mé­szet­ben. Ennek nyo­mán tűnt fel egy új ke­letű je­len­ség, a gö­rög­dinnyehó, mely el­ké­pesztő ki­hí­vás elé ál­lítja a kör­nye­zet­vé­dő­ket.

A környezetkutatók és a természetvédők az utóbbi pár évben egy új környezetroncsoló tényezőt fedeztek fel. A világ számos pontján: az Alpok gleccsereitől kezdve, Grönland havas mezőin át, a Déli-sarkig sok helyen találkoztak vele.

Görögdinnyehó

Így nevezték el a legújabb bizarr klimatikus megnyilvánulást a természetvédők. Persze a jelenségnek semmi köze a közkedvelt nyári gyümölcshöz, csupán a színe ugyanaz. Létezik ugyanis egy piros algafajta, ami egészen extrém módon a hóban érzi jól magát. Akár a mínusz 20 fokos, fagyott vízben is eléldegél, és vígan szaporodik.

Miért baj ez?

A hónak, mivel fehér színű, megvan az a különleges képessége, hogy alig nyeli el a fénysugarakat. Többek között emiatt marad meg tartósan a hó a magas hegyek tetején és a sarkvidékeken. Léteznek a Földön olyan területek, ahol több 10 ezer éve nem esett hó, mégis fehér takaró borítja a tájat.

A vörös algával telített hónak a fényelnyelő képessége sokkal nagyobb, mint a frissen hullott, tiszta fehér hónak. Éppen ezért a görögdinnyehó gyorsabban olvad. Bár az apró moszat jelenléte a hóban évek óta ismeretes, eddig nem jelentett problémát. Az utóbbi időben azonban valami miatt erős szaporodásnak indult a havas területeket borító vörös alga,  és egyre több havat „szennyez” be a kártevő primitív lény.Konzervatív becslések szerint akár az Alpok havas területeinek az 50%-ban máris megtalálható.

A baj hatalmas, és megoldási javaslatok egyelőre nincsenek. A probléma elhárítása rettentő körülményes, hisz egy mikroszkopikus élőlény szaporodását kéne meggátolni. Ráadásul mára több millió négyzetkilométeren éldegél szerte a világon.

Forrás: Ripost