A római építészetről sokan asszociálnak a márványra. A kőzet valóban gyakori díszítőelem volt az ókorban, a rómaiak azonban elsősorban nem fehér, hanem színes márványt használtak, amelyet távoli vidékekről kellett behozni. Mivel az alapanyag igen drága volt, azt gyakran csak olcsóbb kövekre helyezték burkolatként.

Cees Passchier, a Mainzi Egyetem Földtudomány Intézetének szakértője szerint a birodalom korából származó márványfeldolgozó műhelyeket eddig nem azonosítottak. Éppen emiatt meglehetősen keveset tudni arról, hogy a rómaiak miként kezelték a kőzetet.

Egy friss tanulmányban Passchier és kollégái egy 2. századi villa márványból készült burkolatát elemzik – számol be a Phys.org. A kutatók olyan szoftvert használtak a vizsgálat során, amellyel általában geológiai struktúrákról szoktak háromdimenziós modelleket létrehozni. Az eredmények azt mutatják, hogy a korszakban a márványlapokat valószínűleg kisebb veszteséggel készítették el, mint manapság.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

A csapat 54 helyreállított, zöld márványból készített lapot elemzett, melyek egyenként 1,3 négyzetméteresek. A lapok egy villát díszítettek a Törökország nyugati partvidékén fekvő Ephesusban (Epheszosz). A kutatók szerint a köveket vízhajtású fűrészüzemben darabolták fel, számításaik alapján egy 3-4 tonnás tömbből 40 lapot vághattak a rómaiak. A táblákat aztán gyártásuk sorrendjében, párba rendezve helyezték el a falakon.

Az egyes lapok 16 milliméter vastagok. A szakértők úgy vélik, hogy a darabolás során 8-8 milliméter széles részek mentek kárba, ez aránylag kisebb anyagveszteség, mint amit sok mai műhelyben lehet látni. Passchier szerint ez azt jelenti, hogy a birodalom idején a márványt kifejezetten hatékonyan dolgozták fel.

A szakértők úgy gondolják, hogy az eredeti 42 lapból kettőt végül nem helyeztek fel. Ezek talán a csiszolás vagy a szállítás során sérültek meg, ami azt jelenti, hogy a törés nagyjából 5 százalékos veszteséget okozott. Ez szintén kifejezetten alacsony arány.

ng

Hirmagazin.eu