A francia kormány szerdán bemutatta az egyenlőség és állampolgárság címmel kidolgozott törvénytervezetét a városi gettósodás és az ott kialakult egyenlőtlenségek felszámolására.
A programban a kormányzat mindenekelőtt a diszkrimináció ellen fellépő szervezeteket kívánja támogatni azokban az elővárosokban, amelyeket a tavalyi terrortámadások óta sokszor ér az a vád, hogy a fiatalok radikalizálódásának színtere.
„A merényletek által egyértelművé vált társadalmi szakadékokkal szemben biztonsági válasz is kellett, de állampolgári válaszra is szükség van” – hangsúlyozta Patrick Kanner várospolitikai, ifjúsági és sportügyi államtitkár.
A Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni tavaly januári iszlamista merényletet követő megemlékezéseken a leszakadó külvárosok lakótelepein élő fiatalok egy része nem volt hajlandó részt venni, és a terrorizmust dicsőítő események is történtek országszerte. Manuel Valls miniszterelnök akkor „területi, szociális és etnikai apartheidről” beszélt, és intézkedéseket helyezett kilátásba a gettósodott városrészek felszámolására.
A kormány szerdán az állampolgári elköteleződés megerősítésére hirdetett programot a fiataloknak az egyesületi tevékenységekbe, az önkéntes programokba, valamint a polgári szolgálatba történő jobb bevonásával és elismerésével. Ez utóbbi keretében 16 és 25 év közötti fiatalok 6-12 hónapos közmunkát vállalhatnak közintézményeknél vagy egyesületeknél, amiért havi 573 eurós térítés jár. Tavaly 120 ezren vettek részt a programban, számukat három év alatt évi 350 ezerre szeretné növelni a kormányzat.
„A szegregáció logikájának feloldására” a kormány célja, hogy a szociális lakások ezentúl ne a városok egy-egy kerültében összpontosuljanak, hanem kiegyenlítettebben épüljenek az ország teljes területén.
A program egyik fejezte „a tényleges egyenlőség”, amely a francia nyelv ismeretének fejlesztését nemzeti prioritássá teszi, és szigorítja a rasszizmus és a diszkrimináció elleni szankciókat.
Az államtitkár március végén azt mondta, hogy legalább száz olyan negyed lehet Franciaországban, mint amilyen a brüsszeli Molenbeek, ahonnan a párizsi és brüsszeli merényletek több elkövetője is származik. A kormánytag ezen kerületekben a „közös rossznak” a szegénység és a munkanélküliség óriási koncentrációját, az etnikai közösségek erős szerveződését, a fekete gazdaság maffiarendszerét, valamint a közszolgáltatások szinte teljes hiányát jelölte meg.
A törvénytervezet júniusban kerül a parlament elé.
