Image default
Gazdaság

Folytatódik a reklámadó kálváriája – módosítások nyári adócsomagban

A 2019. évi nyári adócsomag a reklámadót sem kerülte el, újabb fejezetet nyitva az adónem rövid, ámde annál mozgalmasabb történetében.

Az Országgyűlés felé június első hetében benyújtott T/6351. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról a reklámadó vonatkozásában mindössze kettő paragrafust iktatott be az előterjesztésbe, azonban ezek tartalma annál jelentősebb. Jelen cikkemben a változásokról, illetve azok hátteréről olvashatnak.

A javaslat lényege röviden, hogy – határozott időre, 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra – 0 százalékban rögzítenék a reklámadó mértékét mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

Az adómérték nullára csökkentésének miértje, ahogy már jónéhány jogszabálymódosításnál megszokhattuk, az Európai Unió jogának való megfelelés problematikájával függ össze. Ez a reklámadó esetében fokozottan érvényes, a megértéshez kissé vissza kell utaznunk az időben.

Az adónem 2014-es bevezetésétől kezdődően az unió, közelebbről az Európai Bizottság szinte azonnal górcső alá vette a jogszabályt, mellyel egy hosszas procedúra vettek kezdetét Magyarország és az EU között. A levélváltásokat, illetve az álláspontok egyeztetését követően 2016. november 4-én született meg az Európai Bizottság C(2016) 6929 final számú határozata, mely hazánkra nézve elmarasztaló eredménnyel zárult.

Határozatában az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyarországi reklámadó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Emellett indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015. júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. A módosított rendszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a rendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e, és fenntartja az – egy kisebb tartományra vetített – árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 százalék és 5,3 százalék). Ezenfelül nem változtak a korábbi veszteségek levonására vonatkozó korlátozások.

nav, adozona

Hasonló hírek

Bezárt minden 5. bankfiók

Edit

Örülni fog, ha felkeresi az adóhatóság

Edit

Jó hír a nyugdíjasoknak: akár 20 ezer forintot is kaphatnak most

Mazsi