Az újabb fejlesztés keretében újjáépül a Kaputorony, a Kapubástya és a Sáfárház is.

Elkezdődhet a füzéri vár rekonstrukciójának újabb üteme a kivitelező megtalálása után – derült ki a közbeszerzési adatokból. A Nemzeti Várprogram keretében zajló műemlékfelújítás az alábbi részeket érinti a vár területén:

• Kaputorony: toronyalj, torony I. és II. emelete, toronypadlás,

• Sáfárház: a földszinten lévő kabinos felvonó fogadótere, az emeleten Czejtház,

• Kapubástya: a vezérszinten Kapualj, a földszinten Tömlöc, az emeleten Olaszbástya,

• Óratorony: Óraház alj és Harangház.

A beruházás részeként megtörténik a várfalak statikai megerősítése 720 köbméteren, valamint a Várudvar burkolata is megújul több mint 380 négyzetméteren. Ezen kívül építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, építményvillamossági (erős- és gyengeáramú rendszer, tűzjelzés) feladatok megvalósítása is szükséges ebben az ütemben.

A vár felújításának első üteme mintegy kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra, amelynek eredményeként azóta jelentősen megnövekedett a turistaforgalom. A felújítás óta 280 ezer látogatója volt a várnak, ami évi 70 ezer fizető vendéget jelent.

Eddig mintegy négymilliárd forintot költöttek a vár felújítására, a teljes befejezéshez pedig további hatmilliárd forintra lesz szükség. A szakemberek szerint a befejezés után a vár látogatottsága meghaladhatja az évi 140 ezer látogatót. A teljes rekonstrukció 2025-re készülhet el.

2025-re fejeződhet be a füzéri vár teljes felújítása

A fejlesztés jelenlegi, második ütemében többek közt papírmerítő műhelyet és függőkertet is kialakítanak, valamint bővítik a parkolót is.

Várhatóan 2025-ben fejeződik be a füzéri vár felújítása, amely a Nemzeti Várprogram első teljesen befejezett projektje lesz. A rekonstrukció második üteme 2021-ben fejeződik be, és 2025-re érhet véget a teljes beruházás.

A kivitelezés során konyhát, sütőházat, ecetesházat, darabont házakat, gyümölcsaszalót, valamint liktárium helyiséget alakítanak ki. A pincékben papírmerítő műhely várja majd a látogatókat, de felépül a Várkapitány háza, valamint a Rimay ház, vagyis a Rimay János életét bemutató szoba is.

Az építkezéssel nemcsak a falakat és a tetőket húzzák fel, de a látogatók számára megelevenedik az a középkori hangulat, amellyel átélhetővé válik a történelem. A fejlesztés részeként ezen kívül:

• kiállítással bővül a füzéri alsóvár,
• a vár infrastruktúrájához, a költségek csökkentése érdekében kiépül egy napelempark,
• bővítik a parkolót,
• valamint váruradalmi függőkertet is kialakítanak.

Az erdei környezetben egy tematizált játéktér kap helyet a Fehérlófia ősi mondájára alapozva. Egyedi élményelemként a Csillag ösvény csillagda elnevezésű csillagászati animációs program várja az érdeklődőket.

Jelenleg 12 vár és kastély felújítása zajlik

A füzéri vár turisztikai vonzerejének növelése mellett a fejlesztés célja a vár és környezetének megóvása, megőrzése az eljövendő nemzedékek számára.

Tuzson Bence államtitkár a füzéri várfelújítás második ütemének kezdetét jelző időkapszula elhelyezési ünnepségén elmondta: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében körülbelül 30 várunk és kastélyunk újul meg mintegy 68 milliárd forintos keretből. Jelenleg 12 projekt zajlik, amelyekből hat a jövő évben lezárul – tette hozzá.

Évi 140 ezerre nőhet a füzéri vár látogatóinak száma

A vár felújításának első üteme mintegy kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra, amelynek eredményeként azóta jelentősen megnövekedett a turistaforgalom. A felújítás óta 280 ezer látogatója volt a várnak, ami évi 70 ezer fizető vendéget jelent. Jelenleg a konyha és sütőház kivitelezése kezdődik meg 622 millió forintból, Rudolf Mihály tervei alapján.

A parkoló bővítése, illetve a parkoló és játékkert fejlesztése további 200 millió forintba kerül majd, azután következik a kiállítási és programelemek elhelyezése. A második ütem teljes költségvetése másfél milliárd forint.

Eddig mintegy négymilliárd forintot költöttek a vár felújítására, a teljes befejezéshez pedig további hatmilliárd forintra lesz szükség. A szakemberek szerint a befejezés után a vár látogatottsága meghaladhatja az évi 140 ezer látogatót.

A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került.

Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került.

A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátrahagyta.

Az évszázadokon át omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel ismét, és ekkortól kezdve az örökségvédelem látókörébe került. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek, 1992-től renoválási munkák kezdődtek, 2014–16 között pedig felépült az úgynevezett alsóvár, megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája is, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára. A vár felújítása A Nemzeti Várprogram keretében folytatódik, megvalósul a Füzéri Felsővár rekonstrukciójának II. üteme.

A várhegy történelmi emlékeinek és természeti szépségének köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

Fekvése

A vár az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj, ezen belül a Tokaj–Zempléni-hegyvidék középtáj, illetve a Hegyköz kistáj területén, a Zempléni Tájvédelmi Körzetben található. A 170 méter magasan Füzér fölé magasodó várhegy geológiailag a vulkanikus Eperjes–Tokaji-hegység része, a hegyet a falu részben körülöleli. A közelében, az egykori Heves és Abaúj vármegyék területén több más vár is épült, melyek feltételezett keletkezési ideje és körülményei hasonlóak. Ezek közül jobb-rosszabb állapotban ma is fellelhető Bene, Sirok, Markaz, Szalánc, Gönc, Regéc és Boldogkő vára. A hegytetőről szép kilátás nyílik a Nagy-Milicre, a Háromhutai-hegycsoport erdő borította csúcsaira és a Felső-Hegyköz medencedombságára.

Romantikus nosztalgia és örökségvédelem

A reformkor idején Füzér várát a többi hazai várromhoz hasonlóan a nemzeti múlt fontos emlékének kezdték tekinteni. Számtalan romantikus rege terjedt el a romokkal kapcsolatban, illetve több művészeti alkotás témájául is szolgáltak. A 19. századból származnak a vár első képi ábrázolásai, melyek közül kiemelkedő Ligeti Antal magyar és Thomas Ender osztrák festő munkája. Ligeti romantikus stílusa ellenére valósághű és hiteles festményein és metszetein felismerhetők voltak olyan épületrészletek, amelyek a 20. században már nem álltak, így a képek a régészeti feltárás forrásául is szolgáltak. A leromlás folyamatos volt: Greguss János grafikus Vasárnapi Újságban 1868-ban megjelent metszetén már nagyjából a 2000-es évek elejének megfelelő képét mutatta a várrom.

A tudományos dokumentálás első példái közül kiemelendő Komáromi András 1886-os kiadványa, melyben a vár egy 1665-ös inventáriumának (várleltárának) szövegét közölte, továbbá fontos források Myskovszky Viktor 1890-es grafikái. A romok iránti megbecsülés és a műemlékvédelem kezdeteinek következménye, hogy a vár anyagát egyre kevésbé hordták el a környékbeli falvakba építési céllal. 1910-ben Wittich Béla erdészeti segédtiszt levélben kérlelte a Műemlékek Országos Bizottságát a vár állagának megóvására. A bizottság hajlott a kérésre, és Lux Kálmán építészt küldte a helyszínre, hogy rajzokat és fényképeket készítsen. 1911-ben Pettkó Béla közölte az 1620-as várleltár szövegét. 1928-ban a Károlyi család felkérésére Láczay-Fritz Oszkár készített felméréseket és vázlatokat a helyszínen, akinek munkája nyomán hamarosan részben rekonstruálták a várkápolnát. 1935-ben Lux Kálmán fia, Lux Géza készített terveket a kápolna és a kaputorony helyreállításához. Fontos forrást jelentenek még Gerő László Füzér várával kapcsolatos könyvei.

Régészeti kutatás és helyreállítás

1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello kezdte meg a vár szakszerű régészeti feltárását, de az épületegyüttes helyreállítása és az ezt támogató helyszíni kutatás ekkor végül félbemaradt.

A rekonstrukció kérdése 1992-től kezdve ismét napirendre került, melyben fontos része volt a Füzérért Egyesület és egyéb szakmai szervezetek munkájának. Simon Zoltán régész vezetésével jelentős feltárási és helyreállítási munkákat végeztek a várhegyen, részben középiskolai alkotótáborok keretében, a kispesti Deák Ferenc Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium és a Könyves Kálmán Gimnázium diákjainak közreműködésével. A munka során nagy mennyiségű omladékot és feltöltést távolítottak el, illetve felvázolták a várudvaron állt épületek legvalószínűbb elhelyezkedését. A régészeti anyag részletes közlése először a kályhacsempe-leletek tekintetében történt meg Gyuricza Anna monográfiájában. Simon a helyszíni kutatási eredményeit 1999-től régészeti kiadványokban, továbbá 2000 és 2005 között „Füzér, Vár kutatási dokumentáció” címmel adta közre.[24] 2006-ban „A Füzéri Vár 17. sz. állapota az inventáriumok tükrében” című munkájában a korabeli várleltárak és a leletanyag összevetését végezte el, melyet rajzi mellékletekkel látott el. Később Szekér Györggyel a várkápolnáról, és annak építészeti részleteiről publikáltak. Simon munkáját 2009-től a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának munkatársa, Gál Viktor régész folytatta. Vezetésével folytatódott a kutak, az alsóvár és egyéb területek feltárása.

A részletes régészeti anyagra alapozva Oltai Péter készítette el a rekonstrukció engedélyeztetési terveit, előbb a felsővárra 2004–2006 között, majd 2009-ben a kapubástyára, illetve az alsóvár felvonóhidas kőkeretének rekonstrukciójára. Tervei alapján a várkápolna, a keleti kaputorony, a sütőház és a konyha részleges rekonstrukcióját elvégezték. A palotaszárny nyíláskeretezésének restaurálásához 2005-ben adott szakvéleményt Kovács István kőrestaurátor, 2006-ban a palota kőrestaurátori tervét Osgyányi Vilmos készítette, 2007-ben Lukács Zsófia belsőépítészeti terveket mutatott be. A vár egyes részeinek elméleti rekonstrukcióját 2011-ben Kelemen Bálint és Mehrl Nándor építészmérnökök végezték Oltai Péter, Simon Zoltán és Szekér György közreműködésével, mely munka alapján a vár Árpád-kori, illetve 1676-os állapotáról, továbbá a várkápolnáról animált kisfilm készült.

Oltai Péter építész munkájára alapozva 2012-ben Skardelli György és Kelemen Bálint, a Közti Zrt. építészei készítették az alsóvár engedélyezési és kiviteli terveit, a Hadas építészeti stúdió a felsővár felmérési és tanulmányterveit, majd engedélyeztetési terveit. Az egész épületegyüttes engedélyezett tervei 2015-re álltak készen.

2013-ban elindult az alsóvár, 2014-ben pedig a felsővár rekonstrukciójának kivitelezése. 2014–2016-ban 2 milliárd forint európai uniós támogatással rekonstrukciós munkálatokat végeztek, melynek során részben helyreállították a felsővárat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya.

A korhű építészeti megoldásokkal történő helyreállítás során a belső berendezést is pótolták a fennmaradt leírások alapján. Az épületegyüttes egyes helységeiben a vár egykori védőinek, lakóinak, tulajdonosainak mindennapjait mutatják be interaktív kiállításokon. 2016. március 27-én nyitotta meg a kapuit a felújított Füzéri vár.

A helyreállítás az elismerések mellett építészeti vitákat, élesen negatív értékeléseket is kiváltott. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület műemlékvédelmi „Citrom-díjat” szavazott meg a felújításnak. Értékelésük szerint.

Hirmagazin.eu