Image default
Külföld

Feszül a húr Magyarország és Ukrajna között

Az ukrán kormány beváltotta fenyegetését, távoznia kell a beregszászi magyar konzulnak. A magyar válasz hasonló volt, 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot egy ukrán konzulnak.

Szijjártó Péter rendkívüli sajtótájékoztatót tart Budapesten az ukrajnai intézkedésekkel kapcsolatban (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Egyre több és nagyobb konfliktus alakul ki a két ország között. A kárpátaljai magyaroktól a nyelvhasználati jogot is megpróbálják megvonni.

A Budapesten működő ukrán nagykövetség egyik konzuljának 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer.

Elmondta: Magyarország a viszonosság elvén válaszol minden olyan diplomáciai lépésre, amelyet Ukrajna hazánkkal szemben tesz. Szijjártó Péter azután fejtette ki véleményét, hogy az ukrán külügyminisztérium csütörtökön nemkívánatos személlyé nyilvánította a beregszászi magyar konzult.

Az ukrán külügyminiszter szerdán megüzente, hogy amennyiben Magyarország nem hívja vissza a diplomatát, akkor kiutasítják. Pavlo Klimkin úgy fogalmazott: „Javasoltam Szijjártó Péternek, hogy rendelje haza a konzult”.

A diplomáciai konfliktust az a titokban felvett videó robbantotta ki, amelyen a kárpátaljai magyarok tesznek magyar állampolgársági esküt Magyarország beregszászi konzulátusán. A konzul a közösség több tagjának magyar útlevelet ad át.

A képsorok nyilvánosságra kerülése után Szijjártó Péter azt mondta: a felvétel egy titkosszolgálati akció keretében készült, amellyel az ukránok minden írott és íratlan diplomáciai szabályt megszegtek. A tárcavezető ezután személyesen is tárgyalt ukrán kollégájával, de nem sikerült megállapodniuk.

Eljárás is indult

Egy ukrán szélsőséges weboldal öt, magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai magyar személyes adatait és fotóját tette közzé egy úgynevezett tisztítótűzként emlegetett adatbázisban. A portál az ukrán nép ellenségeinek állította be őket. Kárpátalja megyei ügyészsége az állampolgársági eskü miatt hazaárulás gyanújával indított eljárást.

A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön leszögezte: a kárpátaljai magyarok magyar állampolgársága nem áll ellentétben semmilyen nemzetközi jogszabállyal, és az ukrán törvények sem tiltják a kettős állampolgárságot. A politikai akció hátterében az áll, hogy az ukrán elnök a választási kampányban népszerűsége növelésére a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltést választotta.

A magyar válaszra nemrég érkezett ukrán reakció: a kijevi külügyminiszter szerint„nem megfelelő válaszlépés Magyarország részéről a konzul kiutasítása”.

Reagált a hazai ellenzék

Az LMP elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna kiutasította a beregszászi magyar konzult.

A Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja a magyar kormányt okolja a konfliktus miatt. Gréczy Zsolt szóvivő arra is kitért, hogy pártja kiáll az Ukrajnában élő magyarok mellett.

Egyetlen hivatalos nyelv lehet az ukrán

Kijevben csütörtökön kezdték el tárgyalni az új nyelvtörvényt, ami ismét hátrányosan érinti a nemzeti kisebbségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat is.

Ukrajnában az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán – ezt mondja ki az első olvasatban megszavazott ukrán nyelvtörvény. Ezzel együtt az állami és közintézményekben kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 33 százalékot.

A nyelvtörvény értelmében lekerülhetnek a magyar nyelvű helységtáblák, ukránul kellene feliratozni a magyar nyelvű színházi előadásokat, televíziós műsorokat, és a magyar nyelvű újságokat is kétnyelvűsíteni kellene. A törvény megszegése pénzbírságot, de akár három évig terjedő szabadságvesztést is maga után vonhat.

Elveszíthetik anyanyelvüket a magyarok

Ukrajnában eddig is szabályozták a kisebbségi nyelvhasználatot, de mostanáig csak 10 százalékos népességarányhoz kötötték ezeket a jogokat. Az új szigorítás a magyar lakta települések legalább 40 százalékát érintheti.

A Kárpátalján élő magyarok jelentős része elveszítheti a nyelvhasználathoz fűződő jogát – kommentálta Szijjártó Péter. Hozzátette: elfogadhatatlan a nyelvtörvény, amely sérti a Kárpátalján élő, mintegy 150 ezer magyar jelentős részének jogait.

Szijjártó Péter rámutatott arra is, hogy Ukrajna az elmúlt hónapokban folyamatosan élezi a konfliktust Magyarországgal. A kijevi parlament tavaly szeptemberben például olyan oktatási törvényt fogadott el, amely korlátozza, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvükön tanulhassanak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kárpátaljai, magyarul tanuló, ukrán nemzetiségű gyerekek köszöntésén az Országház Vadásztermében 2018. augusztus 10-én – a kétszáz gyermek a zánkai Erzsébet-táborban vakációzott (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Egyre több atrocitás érte a kárpátaljai magyarokat

Tavaly novemberben ukrán nacionalisták nyíltan magyarellenes felvonulást tartottak Beregszászon, ahol fel akarták gyújtani a magyar zászlót. Év elején többször felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári épületét. Az ukrán határátkelőnél ismét rendszeressé váltak a kárpátaljai magyar újságírókat, képviselőket és közalkalmazottakat érő vegzálások.

Eközben idén augusztusban a magyar állam több száz ukrán kisgyermeket táboroztatott a Velencei tónál. Olyanokat, akik személyesen is érintettek voltak a kelet-ukrajnai harcokban. A konfliktusok ellenére Magyarország számtalan esetben nyújtott segítséget Ukrajnának – jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: hátba szúrás az ukrán kormány számos döntése.

Szijjártó Péter elmondta azt is: Ukrajna nemzetközi szerződések sorát is megszegi azzal, hogy elveszi a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogait.

Forrás: M1, MTI

Hasonló hírek

Kiderült Hillary Clinton legsötétebb titka! Vége a karrierjének?

Mazsi

Célpont volt a párizsi Eiffel torony!

Mazsi

Több száz migránst mentett meg egy norvég hajó a Földközi-tengeren

info