Image default
Külföld

Felháborító! Univerzális emberi joggá tenné a migrációt az ENSZ-paktum! Oszd meg!

Tovább tart a nemzetközi vihar az ENSZ-ben elfogadott migrációs paktum miatt, mivel legutóbb Jair Bolsonaro, Brazília frissen beiktatott elnöke közölte, hogy otthagyja a megállapodást.

Az Egyesült Államok, Magyarország és a visegrádi négyek már korábban nemet mondtak a paktumra. A Migrációkutató Intézet szerint az egyezmény szövege erőteljesen azt a benyomást kelti, hogy a nemzetközi migráció mindenki számára biztosított, tehát univerzális emberi jog – függetlenül attól, hogy mik az adott migrációs mozgás körülményei, motivációi.

Brazília kilép az ENSZ globális migrációs csomagjából – mondta Jair Bolsonaro brazil elnök Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek. Az amerikai külügyminiszter Bolsonaro január 1-jei beiktatása alkalmából tartózkodott a brazil fővárosban, ahol Donald Trump amerikai elnököt képviselte. A találkozón Bolsonaro tájékoztatta Pompeót abbéli szándékáról, hogy „visszavonja Brazília csatlakozását a Migrációról szóló Globális Megállapodáshoz”.

Az ENSZ globális migrációs csomagját a világszervezet 152 tagállama ratifikálta a múlt hónapban az ENSZ közgyűlésén, köztük az akkor még Michel Temer elnök által kormányzott Brazília is. A globális migrációs csomag elfogadását elutasító országok egyike volt az Egyesült Államok, amelynek kormánya azzal érvelt, hogya megállapodás olyan szabályokat vezet vagy vezetne be, amelyek befolyásolhatják szuverenitását.Bolsonaro ugyanezekre az okokra hivatkozva akarja kivonni Brazíliát az egyezményből.

Jair Bolsonaro újonnan megválasztott brazil elnök sem kér a migrációs paktumbólFORRÁS: AFP/NELSON ALMEIDA

Csak a fogadó államoknak vannak kötelezettségei?

A Migrációkutató Intézet áttekintette a 2018. december 10-én 164 ENSZ-tagállam által aláírt globális migrációs paktum tartalmát. A több mint egy tucat ország – köztük a visegrádi négyek – által elutasított dokumentummal szembeni legfőbb érv, hogy leegyszerűsítő módon, elkerülhetetlen, de megfelelő menedzselés mellett mindenki számára előnyös folyamatként írja le a migrációt.

A dokumentum egységes migrációfogalmat használ, összemosva ezzel a legális és az illegális mozgásokat.A 23 célkitűzést lefektető egyezmény szinte teljes egészében a nemzetközi migránsok jogaira helyezi a hangsúlyt, miközben a nemzetállamok szuverenitásának fontosságát és a migrációt sok esetben övező kockázatokat csupán néhány helyen említi.

Ebből következően a paktum szinte kizárólag a fogadó államoknak és társadalmaknak irányoz elő kötelezettségeket. Az egyezmény alapvetően a kibocsátó országok (vélelmezett) érdekeit szolgálja, amelyek jelenleg (látszólag) egybeesnek a bevándorlást támogató nyugati országok érdekeivel, ám a dokumentum leegyszerűsítései tudományos szempontból erőteljesen megkérdőjelezhetők.

Legalizálná az illegális migrációt az ENSZ paktumaFORRÁS: AFP/GUILLERMO ARIAS

Nem tesz különbséget a legális és illegális között

A „biztonságos, rendezett és szabályos migrációt” előirányzó, 23 célkitűzést lefektető paktum célja, hogy megteremtse a nemzetközi migrációhoz kapcsolódó együttműködés kereteit. A dokumentum alapállítása, hogy a migráció megfelelő menedzselésével minden résztvevő számára kiaknázhatók az abban rejlő előnyök. A szöveg így fogalmaz: „[….] továbbá elismerjük, hogy az [a migráció] a prosperitás, az innováció és a fenntartható fejlődés forrása globalizált világunkban, illetve azt, hogy e pozitív hatások optimalizálhatók a migráció irányításával. [….]”

Az egyezmény egy oldallal később a következőt mondja: „[….] A jelen Globális Paktum elismeri, hogy a biztonságos, rendezett és szabályos migráció akkor szolgálja mindenki érdekét, ha megfelelő tájékoztatáson alapul, tervezetten és konszenzusos módon történik. [….]”E megfogalmazás alapvető hibája, hogy nem tesz különbséget a legális (reguláris) és illegális (irreguláris) migrációs formák között,vagyis univerzális migrációfogalommal operál, ami – néhány utalástól eltekintve – a teljes egyezményre jellemző.

Univerzális emberi jog a migráció?

Ráadásul az elfogadott szöveg később konkrétan kimondja, hogy meg kell könnyíteni az irreguláris státuszú migránsok helyzetének legalizálását. A szöveg általános szellemiségének másik jellemzője, hogy szinte kizárólag a nemzetközi migránsok jogaira koncentrál (erre utal, hogy 42-szer szerepel benne az „emberi jogok” kifejezés). Ez egyrészt azért problematikus, merta domináns általános fogalomhasználat nem tesz különbséget a migránsok között a jogi státuszuk alapján, pedig teljesen más szabályozási körbe tartoznak a menekültek, a gazdasági migránsok, vagy éppen az illegális határsértők.

Másrészt az egyezmény szövege erőteljesen azt a benyomást kelti, hogy a nemzetközi migráció mindenki számára biztosított, tehát univerzális emberi jog – függetlenül attól, hogy mik az adott migrációs mozgás körülményei, motivációi. Ez összhangban áll azzal az alapfelfogással is, mely szerint a migráció megváltoztathatatlan, elkerülhetetlen jelenség a 21. században, így az államok nem is tehetnek mást, mint hogy maguk kezébe veszik az irányítást, és együttműködnek e folyamatok menedzselésében.

Tényleg elkerülhetetlen a migráció?FORRÁS: AFP/ANTONIO SEMPERE

Ez a szellemiség

Ha ezt elfogadjuk, akkor máris érthetővé válik a legális migrációs csatornák szélesítésének igénye azok részéről, akik nemcsak elkerülhetetlen, de végső soron pozitív hatásúnak vélik a bevándorlást. Fontos megemlíteni, hogy az egyezmény szövegének szellemisége – és a marokkói konferenciát felvezető főtitkári beszéd – azt sugallja, hogy a globális demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci folyamatok ugyancsak elkerülhetetlenné és indokolttá teszik a nemzetközi migrációt.

Mindeközbena szöveg csak elvétve utal arra, hogy a kibocsátó államoknak kötelezettségük lenne saját állampolgáraik életkörülményeit javítani,vagyis a népességmegtartó képességüket erősíteni. A fentiek logikus következménye, hogy az ENSZ egyezménye szinte kizárólag a nemzetközi migránsokat fogadó államok számára irányoz elő kötelezettségeket, melyek mindegyike a migrációban részt vevő személyek emberi jogaira vonatkozik.

Határvédelemről szó sincsen

E domináns megközelítéssel szemben a nemzetállamok szuverenitására utaló kitételek száma és súlya korlátozott marad. Ezzel összhangban a szöveg kizárólag a „határigazgatás” kifejezést használja, a „határvédelem” szó egyáltalán nem szerepel benne. A paktum szellemiségét e tekintetben jól tükrözi a következő vállalás: „[….] Elkötelezzük magunkat továbbá az őrizetbe vételtől eltérő megoldások mellett, amelyek összhangban állnak a nemzetközi joggal, és emberi jogi megközelítést alkalmazunk a migránsok bármilyen elzárása esetén, miközben utóbbira kizárólag utolsó lehetőségként tekintünk. [….]” (Ausztrália egyébként éppen e pont miatt nem támogatja az egyezményt.)

A migránsok jogait az államok szuverenitásának kárára hangsúlyozó pontok közé sorolható a következő vállalás is: „[….] Elkötelezzük magunkat továbbá, hogy a migránsok nem vonhatók büntetőeljárás alá pusztán azért, mert embercsempészet tárgyává váltak. [….]”Tehát az egyezmény – amelynek egyébként egyik deklarált célja az embercsempész-hálózatokkal szembeni fellépés – a folyamat egyik kulcsszereplőjét egyértelműen áldozatként mutatja be („viktimizálás”), akivel csak úgy „megtörténik” e súlyos bűncselekmény,miközben 2015 óta tudjuk, hogy az esetek döntő többségében ez nem igaz, hiszen a migránsok zöme saját kérésére, a közvetítői díjakat megfizetve indult útnak.

A határok megvédése nem fontos az ENSZ számáraFORRÁS: AFP/PEDRO PARDO

Kötelező hivatkozási alap lehet

Bár az egyezményt jogi kötőerővel nem bíró közgyűlési határozatként fogadták el, a korábbi tapasztalatok szerint nem zárható ki, hogy a későbbiekben jogi normává és hivatkozási alappá váljon (például nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlatában). Ebből következően nem helytálló az az érv, hogy a dokumentum elfogadása tét nélküli. Másrészt érthetetlen, hogy – elfogadva a sokat hivatkozott jogi kötőerő hiányát – miért nem tudták befogadni az előkészítésből kivonuló és a dokumentumot végül alá nem író államok fenntartásait kezelő módosításokat.

Az aláírt dokumentum elsősorban a kibocsátó – jellemzően afrikai és ázsiai – országok álláspontját és (vélelmezett) érdekeit tükrözi,illetve szolgálja. Bár a jelenlegi nemzetközi migrációs mozgások alapvetően kontinenseken belül zajlanak, az egyezmény szövege és szellemisége alkalmas arra, hogy a földrészeken átívelő népességmozgásokat is legitimálja (függetlenül azok jogszerűségétől), illetve azokat a benne foglalt leegyszerűsítésekkel, hamis módon, kizárólag pozitív színben tüntesse fel.

Megnőtt a terrorfenyegetettség

Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint biztonságpolitikai szempontból veszélyes az ENSZ migrációs csomagja, mert ha kötelező érvényűvé válna, tovább nőne a terrorfenyegetettség. A politológus azt mondta, a bevándorlás hatására 2015 óta megnőtt a terrorfenyegetettség, és minden halálos kimenetű terrorcselekményt bevándorló vagy bevándorló hátterű ember követett el.

A paktum a genfi menekültügyi egyezményben megfogalmazott szabályokat szeretné lazítani, átalakítani, ezáltal pediga migránstömeg pillanatok alatt be tudna jutni az Európai Unióba és más országokba is – vélekedett. Kitért arra is, hogy az EU tagállamai között megosztott volt a paktumról szóló szavazás, amíg mások tartózkodtak vagy nem mentek el a szavazásra, addig Németország és Franciaország szerint kötelezővé kellene tenni a bevándorláspárti intézkedéscsomagot.

Címmódosítás: Hirmagazin.eu

Forrás: Origo.hu

Hasonló hírek

Nem vonul be az USA Szíriába

Mazsi

Utcára vonult a város a meggyilkolt lány miatt – VIDEÓ

Mazsi

Csalások sorozatára készülnek Brüsszelben Soros emberei

Géza