forrás: FA/hirado.hu

Nyár elején többen kórházba kerültek egy új, addig ismeretlen szintetikus kábítószer miatt. A szer hatása elhúzódóbb volt, mint amit a korábban megismert készítményeknél megfigyeltek, és voltak olyanok, akinél sokáig fennmaradt a hallucinozis, pszichotikus állapot. Néhányan ezért a pszichiátriai osztályra kerültek. Az új dizájner drog kékes színű tabletta formájában került az utcára, különös ismertető jele a tetején látható Facebook logó volt.

Nagyon gyorsan sikerült beazonosítani az új szer hatóanyagát – mondta a hirado.hu-nak Csesztregi Tamás, a BSZKI Szerves Kémiai és Analitikai Szakértői Osztály oszályvezető helyettese. Az utóbbi években nehéz dolguk van a laborban dolgozóknak, az új pszichoaktív anyagok 2010-2014 között teljesen átrendezték a hazai kábítószerpiacot. Az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett az új anyagok aránya, 2014-ben már a dizájner drogok tették ki a rendőrségi lefoglalások hatvan százalékát.

A rutinvizsgálatok során az új szereket ismert összetételű referenciaminták vizsgálati eredményeivel történő összevetés alapján lehet azonosítani – mondta az igazságügyi vegyészszakértő. Ebben nagy segítség a nemzetközileg kialakított „forró drót”, a nemzeti és nemzetközi együttműködés – tette hozzá. Korábban jellemzően 5 domináns drog volt az országban, amit már jól ismertek a fogyasztók és a szakértők is: a marihuána, a speed, az ecstasy, a heroin és a kokain, de előfordult a hasis és az LSD is. A most megjelent új anyagoknak gyakran nincs jellegzetes illata, formája, megjelenése – magyarázta Csesztregi Tamás. A kémiai analitikai vizsgálatok során is sokkal nehezebb beazonosítani őket, a különböző hatóanyagok molekulái sokszor csak kis mértékben különböznek egymástól. Ezekhez az anyagokhoz gyakran nem is kapható a rutinvizsgálatokban alkalmazható, megfelelő referenciaminta – tette hozzá. A Szakértői Osztálynak új vizsgálati technikákat kellett bevezetni a piac jelentős átrendeződése kapcsán.

2009 előtt hazánk tranzitútvonalnak számított a heroin európai csempészetében. Akkor a jelenleginél jóval magasabb volt mind a heroinfogyasztók, mind a heroin lefoglalások száma, 2010 óta azonban lényegében nem változik az esetszám. Később, az Albániából származó marihuána szállítási útvonala haladt át hazánkon. Volt olyan év, amikor a szerb-magyar határszakaszon másfél tonnányi marihuánát sikerült a rendőrségnek elkoboznia – mondta a szakember.

A rendőrség által lefoglalt anyag mennyisége elsősorban a hatóságok munkájának sikerességétől függ, abban jellemzően néhány nagy lefoglalás dominál. A különböző kábítószerfajták esetszámainak megoszlása viszont általában jól jellemzi a hazai utcai helyzetet. Évente nagyjából 3000 esetben foglalnak le klasszikus drogot a rendőrök, ezek többsége azonban kisebb mennyiség. Ezek a kábítószerek főként külföldi forrásból kerülnek hazánkba, de évente jellemzően 150-200 esetben foglalnak le illegálisan termesztett kannabisz növényt, illetve kisebb-nagyobb ültetvényeket, emellett csupán 1-2 szintetikus droglaborra derül fény. A droglaborok esetében elsődleges feladat, hogy megállapítást nyerjen, mi az ott gyártott anyag és mi az előállítás módja – mesélte a labor vezetője. Több esetben ugyanis azzal védekeznek a gyanúsítottak, hogy nem is kábítószert akartak előállítani, azonban más lett belőle – fűzte hozzá.

(MTI/EPA/Varsói fővárosi rendőrség)

A klasszikus kábítószer-lefoglalások számát tekintve évek óta a marihuána áll hazánkban az első helyen, ezt követi az amfetamin (speed), az MDMA (ecstasy) és a kokain. Az új anyagok között két nagy csoport, a jelenleg leginkább „kristály” néven ismert katinon-származékok és a „herbál” néven közismert szintetikus kannabinoidok a legelterjedtebbek. A katinon-származékok közül a legjellemzőbb hatóanyag 2010-ben a mefedron, 2011-ben a 4-MEC és az MDPV, 2012-től pedig a pentedron volt. A szintetikus kannabinoidok kínálata a hatályos jogszabályokat követve folyamatosan változott. A jelenség volumenét jelzi, hogy 2014-ben mintegy 5000 dizájner drog lefoglalásmintáit vizsgálták az Intézet laboratóriumaiban.

A vizsgált bűnjelekről 1997 óta egységes számítógépes nyilvántartást vezetnek az osztályon, az elmúlt 18 év adathalmaza sok felmerülő kérdésre ad választ a szakértőknek, az adatok alapján jól kirajzolódnak az elmúlt időszak főbb feketepiaci trendjei. A műszeres vizsgálatok eredményeinek kiértékelése is számítógépes segítséggel történik, a lefoglalt anyagok mérési eredményeit az ismert anyagok adatait tartalmazó adatbázisban szereplő információkkal vetik össze. Az alkalmazott vizsgálati technikákhoz kapcsolódóan minden szernek megvan a maga jellemző vizsgálati eredménye, „kémiai ujjlenyomata”, ezen alapul az azonosítás – mondta Csesztregi Tamás. Hozzátette, hazánkban évente legalább 5-6 olyan új hatóanyag jelenik meg, amivel Európában a magyar labor találkozik először. Az ezekhez kapcsolódó vizsgálati eredmények nem szerepelnek az ismert anyagok adatait tartalmazó adatbázisokban, beazonosításukhoz speciális vizsgálatok szükségesek. Az elmúlt tíz évben Európában több mint 500 teljesen új anyag jelent meg a feketepiacon, az értékelésekhez használt, saját készítésű adatbázisok jelenleg mintegy 1000 kábítószer és dizájner drog adatait tartalmazzák.

Csesztregi Tamás megjegyezte, hogy – a népszerű filmsorozatok által sugalltakkal ellentétben – a valóságban nem létezik olyan univerzális műszer vagy technika a drogok vizsgálatára, amely „egy gombnyomásra” néhány másodperc alatt minden kérdésre megbízható választ ad, a hatóanyagok egyértelmű beazonosításához szinte mindig több vizsgálatot kell elvégezni. A lefoglalt anyagok esetén, megfelelően kiválasztott, két független vizsgálat egybehangzó eredménye alapján lehet megalapozott szakértői véleményt adni.

A kábítószergyanús anyagok ellenőrzése mellett ezen az osztályon végzik a véralkohol-vizsgálatokat, valamint egyes ásványolaj-termékekhez köthető szakértői vizsgálatokat is: tűzesetek helyszíni mintáiban keresnek égésgyorsító anyagokra utaló komponenseket, üzemanyag lopások esetén végeznek összehasonlító vizsgálatokat az anyagok kémiai összetétele alapján. A kábítószer-vizsgálatok területén a budapesti központon kívül az ország hat pontján – Debrecen, Győr, Veszprém, Szeged és Pécs – egységes rendszerben folyik az igazságügyi szakértői tevékenység. A 65 fős osztály nagyobb része – több mint ötvenen fő – végzi jogszabályi kizárólagossággal a drogok vizsgálatát, a szakembergárda másik része az éves szinten 6000 esetet felölelő véralkohol-vizsgálattal, illetve az ásványolaj-termékekhez kötődő vizsgálatokkal foglalkozik.