Egyetlen bűne volt a magyaroknak a nyugat szemében: Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire!

A Kárpátok erdőségei, bányái ellátták a mélyebben fekvő területeken élő lakosságot a szükséges famennyiséggel, ásványokkal, sóval. Cserébe az alacsonyabban fekvő területek a hegyvidéknek gabonát és élő jószágot szolgáltattak.

Erdély sóbányái Európa szükségleteinek 75%-át kielégítették. Az országon belül a megélhetéshez szükséges teljes ellátás megoldott volt. A gazdaság önállóan és önellátóan tudott működni. Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire.

A globalizáció eredményeként azonban ez brutális módon megváltozott…

Ma az önellátás helyett a drága importra fecséreljük jövedelmünket. Ez szinte kizárólag a szemét behozatalát jelenti anyagi és szellemi síkon egyaránt. A behozott termékek többsége értéktelen, olcsó bóvli.

Az éltető ételek helyett génkezelt, betegségeket okozó, vegyszerezett, romlott hulladékot szállítanak. Nem beszélve az illegálisan, tonnaszám bekerülő egyéb hulladékokról és az erkölcsöt, az emberséget, a nemzetiséget porig romboló, liberálisnak kikiáltott téveszmékről. Szintén ez jellemző a járványokra, fertőzésekre is, melyek soha nem a Kárpát-medencéből indultak ki.

Ide minden időben kívülről kerültek be a fertőző, járványos betegségek. Lásd pl. az 1347-es európai pestis járványt, mely több millió áldozatot követelt. Magyar földön egyetlen megbetegedést sem regisztráltak.

A folyamatok mind a mai napig folytatódtak és folynak most is…

A magyar termelők drasztikus megszorítása miatt az éves termelés rohamosan csökken, ami újabb külföldi behozatalt jelent.

A jó minőségű és egészséges magyar gabonát, gyümölcsöt és zöldségeket külföldre, idegenek számára magasabb árért, a gazdák megélhetőségük biztosításáért eladják.

Így a magyar lakosság és a magyar gyermekek számára marad a külföldi mérgekkel átitatott szemét.

Jelenleg a madárinfluenza (mesterségesen létrehozott) vírusa alkalmas arra, hogy az állatok indokolatlan lemészárlásával a gazdákat csődbe juttassák, akik ezek után kénytelenek a fennmaradás érdekében az addig állattartást biztosító földjeiktől megválni.

Ma a városi lakosságot vészjóslóan fenyegeti egy esetleges gazdasági válság esetén az éhínség.

Az országban a vidéki gazdálkodást, a termelő gazdaságokat felszámolták.

A gazdákat különböző fondorlattal kényszerítik földjeik eladására, idegen kezekre juttatásra.

A megélhetést biztosító élelmiszertermelést és az ipart leépítették.

Így történt valójában a magyarok sárba tiprása, a gazdaságunk tönkretétele, a magyar tőke kivonása az országhatárainkon túlra…

Ne feledjük, még egyszer, egyetlen bűnünk volt: “Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire!”

Forrás: vilagfigyelo.com