forrás: Kossuth Rádió, Napközben

Az autópályák, főutak menti új vadvédelmi kerítések telepítésével a biztonság növelése a cél, a hálók által nyújtott védelem azonban relatív – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Ha pedig valaki vadveszélyt jelző táblával ellátott útszakaszon üt el állatot, alapesetben maga felel az okozott kárért.

Európai uniós támogatásból, közel 500 millió forint értékben telepítenek vadvédő kerítéseket az M7-es és az M1-es autópálya, valamint az M19-es autóút és a 354-es főút mentén – mondta el adásunkban Marczin Bence, a Magyar Közút Zrt. kommunikációs osztályvezetője. Az M7-esen tavaly nyolc, idén idáig hat esetben fordult elő vadgázolás. Az intézkedéssel a biztonságot szeretnék növelni, azonban – tekintettel a felhajtókra – 100 százalékig nem lehet kivédeni, hogy vad kerüljön az úttestre. Ütközés esetén minden esetet egyedileg kell kivizsgálni – jegyezte meg.

A hasonló balesetek egyedi kivizsgálását emelte ki a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője is. Gilyén Ágnes ugyanakkor kitért rá: fő szabály szerint „a károkozóként és hibás félként feltüntetett szereplőnek” kell megfizetnie a másik kárát.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vadásztársaság akkor felelős, ha nem tett eleget minden, jogszabályban előírt kötelezettségének. Ugyanakkor amennyiben kihelyezte a vadveszélyre jelző táblát, és az autós nem megfelelően választotta meg a sebességet, fő szabály szerint utóbbi felel az okozott kárért – magyarázta. Azaz ha megállapítható az autós felelőssége, akkor az elütött vad értékét a kötelező felelősségbiztosítás révén fizeti ki a biztosító, az autóban keletkezett kár megtérítésére pedig a casco biztosítás szolgálhat – részletezte a kommunikációs szóvivő.

Ha a vad szempontjából nézzük a kérdést, tudnunk kell, hogy az úthálózattal és az utakat védő kerítésekkel lassan kezdjük teljes mértékben feldarabolni az állatok természetes élőhelyét, amelyen több tízezer éve élnek és mozognak – fogalmazta meg Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő szóvivője. Nemcsak az a fontos tehát, hogy megakadályozzuk a baleseteket, hanem az is, hogy megteremtsük a biztonságos átkelés feltételeit az utakon, hiszen az állatok ösztönösen elindulnak felkeresni például az itató-, vagy szaporodóhelyeket. Ezt a célt szolgálják a nagyobb testű állatok számára létesített felüljárók, míg a kisebbek átkelését biztosító alagutak.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a közutakon, hanem a lakott területeken is barátkozni kell a nagyobb testű állatok, például a vaddisznók megjelenésének lehetőségével, mivel kiválóan alkalmazkodnak az emberi környezethez. Budapest térségében már olyan populáció is él, amely nem csupán időnként „látogat ki az erdőből”, hanem gyakorlatilag a belterületen lakik, élete egészét itt tölti, azaz tagjai a fővárosi utakon is megjelenhetnek.

Ezt a folyamatot ráadásul az emberi tevékenység is segíti, hiszen a nyári végi időszakban a vaddisznók egyik fő táplálékforrása az a zöldhulladék, amelyet sokan a kertes házak udvarából visznek ki az erdő szélére azzal a gondolattal, hogy ott úgyis elbomlik. Eközben pedig ahhoz járulnak hozzá, hogy a vadak a lakott területek, utak közelében telepedjenek meg – jegyezte meg Lomniczi Gergely.