A cékla a libatopfélék családjába tartozó kétnyári növény, melyet vörösrépaként is ismerünk. Az északi mérsékelt övben honos, termesztett répaféle. Közeli rokon fajai a takarmányrépa és a cukorrépa.

Gyökere változó méretű, tojásdad, orsó vagy gömbölyű alakú. Az egész cékla sötétvörös színű. Tőlevelei a szár tövén fejlődnek, széles tövűek, tojásdad alakúak, az egész levéllemez fodros, hullámos. Második évben megjelenő száron a fellevelek keskeny lándzsa alakúak.
Virágzata füzér, a hajtáscsúcsokon fejlődik, a fellevelek hónaljában ülnek, aprók és sárgászöld színűek, májustól augusztusig virágzik. A cékla-lé a növény minden alkotóelemét hiánytalanul tartalmazza. Vérpiros színű, kesernyés, savanykás ízű.

Kémiai alkotórészek a savanyú sejtnedvekben: cukor, betacián, szerves savak, répafesték, glikozid, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, vas, szilícium, cink, vitaminok (B1,- B2,- B6,- C-vitamin).

Erősen lúgos kémhatású, szabályozza a szervezet sav-bázis egyensúlyát, ugyanakkor méregtelenítő és fogyókúrára alkalmas. Az ananász a káposztaléhez hasonlóan gyakori fogyasztása fizikai és szellemi frissességet biztosít. Káliumtartalma fokozza az agy és az izmok teljesítményét. Emésztést serkentő, vérképző, vízhajtó, májműködést fokozó hatással bír.

Véd a prosztatabántalmaktól és a cukorbetegségtől, vitamintartalmával erősíti az idegrendszert. Szépíti a bőrt, a hajat, erősíti a kötőszöveteket, véd a rákbetegségektől.

Magas vastartalmát az emberi szervezet jól hasznosítja, vashiányos állapotban és megelőzésképpen ajánlják, egyensúlyban tartja a vérnyomást. Ha kevés vasat kap a szervezet, csökken a koncentrálóképesség, gyakori a fejfájás, repedezett a köröm és a szájszél, fénytelen a haj, a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre. A vasnak nagy szerepe van abban, hogy megvédje a szervezetet a káros nehézfémek beépülésétől.

Forrás: szepzold; Képek: szepzold;