Hirmagazin.eu
Főoldal » Ezért áll legközelebb a szívünkhöz március 15-e
Belföldi hírek

Ezért áll legközelebb a szívünkhöz március 15-e

forrás: hirado.hu

Az átlagos magyar fiatal bár némiképp alultájékozott, mégis fontos számára a történelem. Háromnegyedük érdeklődik a történelem iránt – ez derül ki a Nemzeti Örökség Intézet korábbi felméréséből.

Ezért áll legközelebb a szívünkhöz március 15-e

Az alultájékozottsággal nehéz lenne vitatkozni, mert a felmérés eredményei szerint a 18 és 30 év közötti fiatalok 51 százaléka szerint május elseje nemzeti ünnep. 28 százalékuk szerint december 24-e is nemzeti ünnep, csakúgy mint 15 százalékuk szerint január elseje is. Egyetlen egy nap volt, amiről mindenki pontosan tudta, hogy a magyarság nemzeti ünnepe. Ez a nap március 15-e.

Ehhez az ünnephez kötődünk a legjobban

„Legkedvesebb nemzeti ünnepünk március 15-e. Nemcsak a diákok éreznek így, hanem a társadalom is. Több oka van annak, hogy ehhez az ünnephez kötődünk leginkább. Meghatározó, hogy a szabadságjogokat és a nemzeti érzést, a függetlenséget fontosnak tekintők is magukénak tekinthetik ezt a napot, hiszen mindezek együtt olvashatóak a 12 pontban. 1848 az összefogás fontos példája a magyar történelemben” – mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

Az emberek nagy része 1956-ban is összefogott, de ahhoz az ünnephez egyelőre nem tudunk úgy kötődni, mint 1848-hoz, mert még köztünk élnek azok is, akik akkor a barikád másik oldalán álltak – tette hozzá Miklósi László.

Petőfiben ott volt a kezdet és a vég

A felmérésből az is kiderül, hogy Petőfi Sándor a nemzeti emlékezet részévé vált, a legtöbben 1848. március 15-éhez kapcsolják a nevét és nem irodalmi tevékenységéhez.

Ha visszaemlékezünk a márciusi ifjakra, Petőfi Sándor, az egyik fontos szereplő volt közülük, mégis, az emberek többsége az csakő nevét mondja, ha március 15-ről kérdezik és nem teszi hozzá például Vasváriét vagy Irinyiét. „1848 mitológiájában Petőfinek nagy szerepe volt, gondoljon csak bele, a Petőfi-szoborhoz megyünk koszorúzni, hisz az kultikus hellyé vált” – emelte ki az elnök. Hozzátette: Petőfi Sándor mitikus alakja a forradalomnak és a szabadságharcnak, ő a kezdet és vég, mindenki megtalálta benne a maga hősét, áldozatát – nyilatkozta Miklósi László.

Ezért áll legközelebb a szívünkhöz március 15-e
Az 1848 júliusában készült kép Petőfi utolsó arcképe. MTI Fotó: Reprodukció

A kárpátaljai fiatalok is 1848-hoz kötődnek leginkább

A kárpátaljai fiatalok is pozitívan viszonyulnak március 15-höz. Valami érdekes, megmagyarázhatatlanul felemelő ez az ünnep a magyarság számára. Mintha minden évben újra és újra élednének a történelmi hőseink, versben és dalban. Ráadásul felemelő mikor, több generáció egy nyelven, egy szívvel hangosan énekli a magyar himnuszt, nemzeti imádságunkat – ezt mondta Nedbál Klára, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium történelemtanára, aki már 20 éve van a pályán.

Nedbál Klára úgy látja, hogy a kárpátaljai diákoknak március 15-höz a legerősebb a kötődésük, fontos a többi magyar nemzeti ünnep is nekik, de egy valahogy kicsit más. „Vannak ezeknek a történelmi eseményeknek nagy géniuszai, akiknek a tenni akarása, élete példaértékű a mai fiatalságnak is. Ráadásul pont tavasszal ünnepeljük, mikor minden újra éled” – nyilatkozta.

A tanár úgy látja, hogy szeretik a diákok Kárpátalján a magyar történelmet és szívesen is tanulják. Fontos az identitásuk formálódása szempontjából. Igényük, és önbecsülésük része is, hogy ismerjék annak a nemzetnek a történelmét, amelynek tagjai, még ha nem is az anyaországban élnek” – emelte ki a beregszászi történelemtanár a hirado.hu-nak nyilatkozva.

Fontos a személyesen átélt múlt

„A személyesen átélt múlt szerepe felértékelődött a digitális világ gyerekei számára” – ezt már Sebők Mária mondta, aki Nyíregyházán történelemtanár, több mint 35 éve. Tanított kicsiket és nagyokat is már, és úgy látja, hogy a történelem tantárgynak kiemelt feladata a nemzettudat erősítése. A diákokra a személyes tapasztalások hatnak leginkább véleménye szerint, mint például a Rákóczi Szövetség kirándulásai és a Határtalanul pályázatok útjai.

1848. a kezdet és a születés

Március 15-e nem más, mint a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Március 15-e a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

Ezért áll legközelebb a szívünkhöz március 15-e
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ez történt 1848 márciusában

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos által két nappal korábban beterjesztett felirati javaslat támogatására. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába.

Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, s politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

Szemerkélt az eső

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt:
“Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Ezért áll legközelebb a szívünkhöz március 15-e
1848. március 15-én jelent meg a Nemzeti dal, röplapként, mint a szabad sajtó első terméke. MTI Fotó

Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: “Unió Erdéllyel.”

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket.

A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.

 

Hasonló hírek

Életveszélyben lévő kismamát segítettek kórházba az óbudai rendőrök

Géza

Nem talált gazdára a 3,3 milliárd

info

A felvételi sorrend módosítása július 9-ig lehetséges!

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------