Hirmagazin.eu
Főoldal » Ez a népvándorlás minden korábbitól eltér – állítja Raffay Ernő
Gazdaság

Ez a népvándorlás minden korábbitól eltér – állítja Raffay Ernő

forrás: Helyi Híradók/Sz. T.

Magyarország több be- és kivándorlási hullámot megért már történelme során, de ezek egyikéhez sem hasonlít a most tapasztalt népvándorlás, melynek egyik fontos állomása hazánk. A migránsok csak úgy emlegetik Magyarországot, hogy Európa kapuja. A migráció hazai történelméről Raffay Ernő történésszel beszélgettünk.

A magyarok Kárpát-medencei történelmüket eleve egy bevándorlással, a honfoglalással kezdték. Erről keveset tudunk, de őseink feltehetően alig néhány év alatt kerítették hatalmukba az avarok és szlávok lakta vidéket. A Magyar Királyság az első nagyobb migrációs hullámot az 1200-as években fogadta, ekkor jöttek be a kunok, mintegy 40 ezren telepedtek le végül a Duna-Tisza közén.

hirmagazin_2015-09-16_065203

Raffay Ernő a Helyi Híradóknak azt mondta: különösen érdekes emellett a románok betelepülése Erdélybe, akiket a földesurak munkaerőnek hívtak ide, ám a 18. századra lélekszámban már felül is múlták a magyarokat. Bár kulturálisan Erdély továbbra is magyar területnek számított, de ha csak a számokat nézzük, a románok apránként eluralták a területet.

Jelentős volt a cigányság megtelepedése is. Az Indiából származó vándorló népcsoport a 14. században jelent meg Európában. A Balkánon keresztül a földrész minden vidékére elvetődtek, és bár keresztények voltak, eltérő kultúrájukat nem tolerálták, hamar üldözni kezdték őket, és megpróbálták kiszorítani a nyugati államokból. Később több helyen, így Magyarországon is erőszakos letelepítésükkel kísérleteztek, ami részben sikerült is, bár a cigányság egy része még ma is vándorol. Ahol letelepedtek, ott sem sikerült azonban az asszimilálódásuk. Sokszor saját törvényeik, belső szabályrendszereik, szokásaik erősebbek a “befogadókéinál”.

Kevesen tudják, de a zsidóság volt a legnagyobb bevándorló etnikum a magyar történelemben. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Magyar Királyságba 240 ezer izraelita érkezett Európa minden tájáról. A zsidók hamar beilleszkedtek és nagyon jól érvényesültek a Kárpát-medencében. Az 1910-es népszámláláson már 911 ezren voltak, fontos szerepet játszottak az iparban, kereskedelemben, sőt, nagy földbirtokokat is szereztek. Az ezer hold feletti birtokok gazdáinak ötöde vallotta magát zsidónak a századfordulón.

Az első nagy kivándorlásra az 1800-as évekig kellett várni, ekkor Európából közel 20 millió ember ment ki az Egyesült Államokba. Ennek a migrációnak csak az első világháború vetett véget. A Monarchiából mintegy kétmillióan mentek Amerikába, 75-80 százalékuk egyszerű paraszt, többségük fiatal felnőtt. Legnagyobb számban a britek hagyták el hazájukat, mintegy 7 millióan, de 5 millió német is átkelt az óceánon.

Az akkoriban munkaerőhiányban szenvedő Egyesült Államok örömmel fogadta a bevándorlókat. Sok-sok magyar dolgozott az ottani bányákban, gyárakban, építkezéseken és küldte haza a pénzt az itthon maradt családoknak – tért ki rá Raffay Ernő. A kivándorlás szervezett keretek közt folyt, Tisza István miniszterelnök még a legendás Cunard Line hajótársasággal is szerződést kötött: az óceánjárók hetente indultak Hamburgból az Újvilágba, ezer-ezer emberrel a fedélzetükön.

A kivándorlást tehát nem tiltották, a „toborzást”, „felbujtást” viszont igen – ez az embercsempészet akkori megfelelője volt. A szegény földműveseket azzal győzködték, hogy ha Fiumébe eljutnak, onnan már csak a tengert kell átszelniük és az Ígéret Földjén vannak. Ám a viteldíj 180-200 korona között mozgott, ami egy paraszt éves jövedelme volt akkoriban.

Az első világháború után kijelentették, hogy „betelt az amerikai piac”, ám a Horthy-korszakban, 1920 és 1941 között még így is 40-50 ezren hagyták el Magyarországot, jobbára politikai okokból. Hitler miatt sok zsidó távozott, és nagy hatást gyakoroltak az amerikai kultúrára, jelenlétük különösen a szórakoztatóiparban volt szembetűnő.

A második világháború önmagában véve is jelentős népvándorlással járt – emelte ki a történész –, új államok alakultak, az emberek nagy tömege vetődött el messzire az otthonától. Európában 1945-ben mintegy 10 millió hontalan poroszkált. A politikailag két részre szakított földrészen ezután ideológiai alapon tiltották a migrációt, a keleti és a nyugati tömb országai között „vasfüggönnyel” védték a határokat.

Ezen a védvonalon ütött rést Magyarországon az 1956-os forradalom. A szabadságharc rövid hetei, hónapjai alatt a határőrség összeomlott, lehetőséget adva ezzel 200 ezer honfitársunknak, hogy az osztrák határon keresztül Nyugatra meneküljön. Az 1955-ig szovjet megszállás alatt álló Ausztriában együttérzéssel fogadták a magyarokat, akiket végül a világ 37 országa fogadott be.

A menekülteket alaposan leinformálták, majd többségük még választhatott is, hogy hova szeretne emigrálni. A többség angolszász országokat választott új hazának, de az NSZK-ban, Svájcban és Franciaországban is sok magyar telepedett le. Raffay Ernő szerint az ’56-os forradalom azon két történelmi pillanat egyike volt, amikor az egész nyugati világ szimpatizált Magyarországgal. (A másik 1849-ben volt, amikor az emigráns Kossuthot hősként ünnepelték Angliában és Amerikában.)

Bár a felsoroltakból kitűnik, hogy a magyar történelemben nem ismeretlen a migráció jelensége, Raffay Ernő szerint a mostani népvándorlás eltér minden korábbitól. „Százezrek, talán milliók érkeznek a miénktől igen eltérő kultúrkörökből, ismeretlen múltú emberek tömegei lépik át Magyarország és Európa határait” – vázolta a történész. Kifejtette: egy ilyen sokaság érkezése már puszta méreténél fogva is megrázza a társadalmakat, ehhez még rossz szándék sem kell. Egy terület kultúráját pedig hosszú távon az ott élő legerősebb, legnagyobb számú etnikum határozza meg. Európának ezt is figyelembe kell vennie a mostani népvándorlás kezelésekor – összegezte Raffay Ernő.

 

Hasonló hírek

MNB: technikai okok, és a hamisítás hatékonyabb megelőzése az oka a húszezresek megújításának

info

2030-ra eltűnhet a devizaadósság?

info

Az IMF szerint helyes a magyar kamatcsökkentési politika

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------