Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt.

A legsikeresebb sztrájkot az Audinál tartották, de összességében a versenyszféra egészében igen jelentős béremelést tudtak kiharcolni a munkavállalók. De mire számíthatunk jövőre?

Januárban leállt a termelés az Audi győri gyárában, miután a szakszervezetek nem fogadták el a vállalat bérajánlását. Az egyhetes munkabeszüntetés végére megállapodtak a felek, végül 18%-os, de legalább 75 ezer forintos emelést tudtak kiharcolni a dolgozók. Az Audiban látott sztrájk sikerén felbuzdulva több más, feldolgozóipari és kereskedelmi cégnél (pl. Hankook, Metro, Chinoin, Tesco) is tartottak munkabeszüntetést a dolgozók, akiknek jobbára sikerült nagyobb béremelést kiharcolniuk, mint amit a munkáltató tervezett.

A sztrájkok azért lehettek sikeresek, mert a magyar gazdaságot tavaly és az idei év elején soha nem látott munkaerőhiány jellemezte, és történelmi csúcsra emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya. A vállalatok nem tudták megtalálni a szükséges munkaerőt, miután az ország nyugati felében és a középső régiójában 1-2%-os munkanélküliségi ráta alakult ki, de a keleti országrész egyes területein is teljes foglalkoztatást tükröztek a munkaerő-piaci adatok. Olyan nagy munkaerőhiány alakult ki, hogy a vállalatok érdemben csökkentették a felvételi kritériumokat is, amelynek következtében a közfoglalkoztatottak egy része képes volt elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A munkaerőhiány mértékéről számos becslés látott napvilágot, idén akár 200-300 ezer képzett munkavállaló is hiányozhatott a magyarországi munkaerőpiacról.

A MINIMÁLBÉR ÉS A GARANTÁLT BÉRMINIMUM IDEI MAGAS, 8-8%-OS EMELÉSE ÉS AZ EGYRE NAGYOBB MUNKAERŐHIÁNY, VAGYIS A DOLGOZÓK ALKUPOZÍCIÓJÁNAK MEGERŐSÖDÉSE VEZETETT ODA, HOGY IDÉN IS KÉTSZÁMJEGYŰ BÉREMELKEDÉST LÁTHATTUNK.

Azonban az idei év közepén egyértelmű fordulat következet be, ami hatással lesz a következő időszakra is. A hivatalos adatok szerint elkezdett csökkenni a történelmi csúcsról a betöltetlen álláshelyek száma, és a vállalatok felmérések is azt mutatták, hogy az év második felében már kevesebb cég gondolt azt, hogy a termelésnövekedésének fő korlátja a munkaerőhiány.

Vagy azt látjuk, hogy a vállalatok könnyebben megtalálják a szükséges munkavállalók, vagy azt, hogy már nincs is szükségük annyi dolgozóra, mert

• a kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak (amire egyre több jel utal, hiszen a német gazdaság gondban van, a külső kereslet gyenge) vagy
• az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kevesebb élőmunkára van szükségük,
• illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszférába külföldről.

Könnyen lehet, hogy a három folyamat együttesen zajlik a magyar gazdaságban, ugyanis a beruházási adatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy az ipari robotok és az automatizálási technikák térnyerése elkezdődött, másrészről a jelenlegi gazdasági növekedési ciklus a csúcsához kezd érni, ami a külső kereslet gyengélkedésén már kezd látszani, ezt pedig érezhetik az exportra termelő vállalatok. Ahogy a GDP-növekedés is elérhette a csúcsát, úgy a munkaerőhiány is mérséklődhet a következő időszakban. A munkaerőhiány csökkenését pedig biztosan segítette, hogy az elmúlt években megtöbbszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, akik már legalább több tízezren lehetnek. Azonban azt is fontos látni, hogy az elmúlt negyedévekben még külföldiek nélkül is tovább tudott nőni a foglalkoztatás Magyarországon, amely új történelmi csúcsra emelkedett, vagyis a munkanélküliek és a munkaerő-tartalék egy részét sikerült aktivizálni.

Előre tekintve azzal számolhatunk, hogy a gyors béremelkedés még a jövő évben is fennmaradhat, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan (várhatóan 8-8%-kal) nő, azonban a munkaerőhiány már mérséklődik, ugyanis a betöltetlen álláshelyek száma csökken, és a gazdasági növekedés dinamikája lassulhat. Mindez ismét rontja a munkavállalók alkupozícióját, vagyis hamarosan véget érhet a „dolgozók aranykora”. Persze egyes ágazatokban és munkakörökben még könnyen lehet, hogy a munkaerőhiány még erősödik is, azonban a gazdaság egészét tekintve csökkenést láthatunk, ami végül középtávon alacsonyabb bérdinamikához vezethet.

TOP10 sztori
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.

Címlapkép: Az Audi Hungária Független Szakszervezet Sztrájkbizottságának felhívására dolgozók kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a sikertelen bértárgyalások miatt a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán 2019. január 18-án.  MTI/Krizsán Csaba

portfolio, Hirmagazin.eu