2015. 06. 22. – 19:06 forrás: MTI
Magas színvonalú jogászminisztérium jött létre az Igazságügyi Minisztérium létrehozásával – értékelte a múlt évet Trócsányi László igazságügy-miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn.

Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a tavalyi év kiemelt feladata az önálló igazságügyi tárca megszervezése volt, amely korábban a rendőrséggel, majd a közigazgatással tartozott egybe. Szavai szerint a 420 embert foglalkoztató minisztérium képes arra, hogy magas színvonalú szakmai munkát végezzen és nehéz helyzetekben is megoldást találjon. Kitért rá, hogy igyekszik meghallgatni mások véleményét, érkezhet a kormánypárt vagy az ellenzék oldaláról, és nemcsak a kétharmados, hanem az egyszerű többséget igénylő törvényeknél is.

A múlt év komoly problémájának nevezte a devizahitelesek ügyét, amellyel összefüggésben négy jogszabály született a tárca előkészítésében. Ezek a miniszter szerint kiállták az alkotmányosság próbáját és hozzá tudtak járulni a társadalmi feszültség csökkentéséhez.

Fontosnak nevezte a nagy kódexekhez kapcsolódó eljárási szabályok koncepciójának elfogadását, és előrevetítette: szeretnék, ha 2016-ban egy új polgári eljárásról, egy új büntetőeljárásról, valamint egy új közigazgatási eljárásról, illetve perrendről szóló törvényről dönthetne a parlament. Megemlítette: a végrehajtási rendszert illetően egy év alatt sikerült eredményeket elérni, a kamara és a tárca szenvedélyes vitákat folytatott, de tisztességes megoldás született, amelyben a minisztérium az állami szerepvállalás erősítését tartotta szükségesnek.

Budapest, 2015. június 22. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottság előtti meghallgatásán a Parlament Nagy Imre-tanácstermében 2015. június 22-én. Mellette Vízkelety Mariann, a minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára. MTI Fotó: Soós Lajos

A jogászképzéssel kapcsolatban előrevetítette, előterjesztést készített a kormánynak a jelenlegi helyzetről, és kifejtette: először fordult elő, hogy a kormány tárgyalt erről a kérdéskörről. A témáról a dékáni kollégium szeptemberben egyeztet. Trócsányi László kérdésekre válaszolva beszélt arról is, azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre kerül az államtudományi képzés, a jogászképzés képzési követelményében nem lesz változás, az állam- és jogtudományi karok elnevezése sem változik. Kiemelte: a jogászoknak legfeljebb fél évig tanítanak szakigazgatást, ezért szükséges az egyes szakágak kádereit képző hely.

Beszélt a magyar-szerb határszakaszon felállítandó kerítésről is, amelyet átmeneti megoldásnak nevezett. Azt mondta, ez egy nehéz ügy, az ember nem örömében lép ilyet, de válsághelyzet van, ezért intézkedéseket kellett hozni. A bizottsági ülés után a miniszter újságíróknak nyilatkozva a menekülthullámot cunamihoz hasonlította, ami egy aktuális kérdés, összeurópai ügy és felelősség. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha megszűnik a menekültáradat, lebontják-e a kerítést, így reagált: „Ha nincs rá indok, mi értelme fenntartani?”
Nem volt korrekt a Velencei Bizottság eljárásának menete

Bárándy Gergely, a bizottság MSZP-s tagja kifogásolta, hogy bár a minisztérium felel a minőségi jogalkotásért, a testület tucatszám javítja a nyelvhelyességi hibákat, koherenciazavarra utaló problémákat a tervezetekben. Ugyancsak firtatta, tervez-e a lépéseket a tárca a Velencei Bizottságnak a magyar médiaszabályozást elmarasztaló megállapításaival kapcsolatban.

Trócsányi László utóbbival kapcsolatban – saját maga által is elismert ingerültséggel – azt mondta: ellentétes és nem tisztességes kommunikáció zajlik ebben a kérdésben. Hozzátette: a bizottság ülésén a raportőrökkel a legnagyobb összhangban tudtak dolgozni, konstruktív beszélgetést folytattak, majd lezárták a vitát, és alig jött ki az ülésről, a főtitkárság honlapján megjelent egy olyan kommüniké, amely „teljesen ellentétes azzal a hangulattal, azokkal a beszélgetésekkel, és azokkal a szövegjavaslatokkal, amelyeket a Velencei Bizottság ülésén nagy kompromisszummal fogadtak el”.

A miniszter megállapította, vélelmezi, hogy a főtitkárság abban érdekelt, Magyarország „ügyfél maradjon”, ezért levelet ír az Európa Tanács főtitkárának, mert véleménye szerint nem volt korrekt az eljárás menete.

A jogszabálytervezetek minőségéről azt mondta: a tárcája felelőssége az, hogy a szabályozás alkotmányos legyen, ne ütközzön közösségi jogba, ágazati politikai felelősséget nem vállal át a minisztérium. Hozzátette: arra törekednek, hogy nyelvész is átnézze a tervezeteket.

Staudt Gábor (Jobbik) a többi között a végrehajtói elszámoltatást, a végrehajtói rendszer átvilágítását sürgette, valamint az igazságügyi szolgáltatási díjak csökkentését vetette fel.

A Biszku-ügyet „valószínűleg az élet fogja megoldani”

Vigh László (Fidesz) és Bárándy Gergely (MSZP) a Biszku-ügyről érdeklődött a miniszternél, utóbbi kifogásolta, hogy vezető kormánypárti politikusok feltűnően éles bírálatokat fogalmaztak meg az igazságszolgáltatással szemben.

Trócsányi László válaszában megismételte korábbi álláspontját: hosszú eljárásra van kilátás, jobb lett volna dönteni ebben a kérdésben. Úgy vélte, mivel egy 95 éves emberről van szó, „valószínűleg az élet fogja megoldani ezt a problémát”.

Teleki László (MSZP) az antidiszkriminációs hálózat megszüntetését kifogásolta, mondván, sokan nem tudják megfizetni az ügyvédi díjakat és ez nekik jelentett segítséget. Trócsányi László erről válaszul azt mondta: az igazságügyi szolgálatban van jogi segítségnyújtási rendszer, ami ezt a célt szolgálja.

Teleki László pártja nevében arról is érdeklődött, Trócsányi László kap-e osztalékot az ügyvédi irodájától. A miniszter leszögezte: ügyvédi tevékenységét miniszteri kinevezése óta szünetelteti, a vagyonnyilatkozata nyilvános, a lelkiismerete tiszta, azóta egyetlen fillér osztalékot sem kapott.

Bár a bizottságnak nem kellett döntenie a miniszter beszámolójának elfogadásáról, Rubovszky György, a testület KDNP-s elnökének javaslatára szavaztak róla: 8 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a beszámolót elfogadták.