Forrás: Kossuth Rádió – Napközben | 2015. 03. 20. 20:30:00

Tavaly decembertől már az éttermeknek is tájékoztatniuk kell vendégeiket arról, kínálatuk milyen allergén anyagokat tartalmaz. A fogyasztóknak is érdemes tisztában lenniük azzal, mit és hogyan ehetnek. A szakember azt mondja, az érintetteknek érdemes olyan vendéglátóhelyet választaniuk, mely kifejezetten „rájuk van állva”.
A lisztérzékeny nem ehet hagyományos galuskát a pörkölt mellé, a laktózra allergiásnak megárthat a madártej, a cukorbeteg pedig nem dúskálhat a fehércukorból készült somlóiban. Otthon még megoldható az ételallergiában vagy –intoleranciában szenvedők menüje, de egy étteremben már kevésbé tudni, hogy milyen összetevőkből készült az ebéd, vagy a vacsora. Pedig egy uniós szabály szerint ki kell, ki kellene ezt írni – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Egy étteremben az ételallergiám miatt olyan szintre jutottam, hogy ha nem jön ki a mentő, akkor megfulladok – mondta a műsorban egy hölgy.

A nagy bevásárlóközpontokban a pisztácia, a mandula és a kesudió mellé is kiírják, hogy allergiát okozhat.

Szepesi Zsolt cukrász elmondta: kötelező tájékoztatni az édesszájúakat. A sütemények mellé ki kell írni, milyen allergén anyagokat tartalmaznak. A tejcukor- és lisztérzékenyeknek pedig külön süteményeket készítenek. Úgy vélte: ahhoz, hogy a sütemények „teljesen biztonságosak” legyenek, külön üzemet kellene létesíteniük, amire azonban nincs lehetőségük.

Bakos Orsolya, egy szegedi hotel éttermének tulajdonosa azt mondta: étlapjukon feltüntetik, hogy ha a vendég bármire allergiás, azt jelezze a felszolgálónak. Ezt angolul is kiírják. A telefonos asztalfoglalásoknál pedig előre érdeklődnek, hogy vendégeiknek van-e valamilyen ételallergiája, s így előre fel tudnak készülni. Mint mondta, tapasztalataik szerint a laktóz- és a gluténallergia egyre többeket érint.

Zoltai Anna, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóságának vendéglátási és étkeztetési felügyeleti osztályának vezetője a műsorban elmondta: ha bármi szabálytalant észlelnek a fogyasztók, bejelentést tehetnek a nap 24 órájában működő zöldszámon, a 80/263-244-en.

Egy 2014. december 13-án életbe lépett törvény szerint nemcsak a csomagolásra kell ráírni, hogy nyomokban allergén anyagokat tartalmaz, hanem az éttermekben is elvárható az erről való tájékoztatás. A fogyasztónak az információt még a vásárlást megelőzően át kell adni. Ennek formája többféle lehet: a vállalkozók választhatnak, hogy szóban, írásban, vagy egyéb módon teszik ezt.

Dr. Zeher Margit, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságtól arról beszélt: az ételallergia több allergén által kiváltott kóros immunreakció, ami különböző klinikai tünetekben nyilvánul meg. Külön kell beszélni a gyerekkori és a felnőttkori ételallergiáról, hiszen gyerekkorban nagyon gyakori a tej-, vagy a tojásallergia, vagy egyszerre mindkettő, illetve a lisztérzékenység. Felnőttkorban pedig előtérbe kerülnek az olajos magvakkal, a szójával szembeni allergiák. A tünetek különbözőek lehetnek: az enyhe bőrtünetektől kezdve a fulladást, vagy a keringés összeomlását okozó tünetekig.

Ha intoleráns valaki, akkor valamilyen enzim, például a tejcukrot lebontó enzim nem működik a szervezetében. Ha ételallergiás, akkor pedig bizonyos élelmiszereket nem szabad fogyasztania, mert az váltja ki a tüneteket, ilyenkor az immunrendszer védekezik. Az utóbbi veszélyesebb, hiszen akár halált is okozhat – hangsúlyozta.

Bíró Lajos séf úgy véli: a vevőknek kötelességük lenne a saját betegségükkel tisztában lenni, és azzal, hogyan, mit fogyaszthatnak. Szerinte gluténmentes ételt csak ott érdemes enni, ahol maga az étterem „erre van ráállva”. Nem, vagy csak nagyon bonyolultan lehet csinálni gluténmentes ételt egy olyan étteremben, ahol mást is csinálnak – hangoztatta a séf, aki kiemelte azt is: az „allergiás főzések” nagyon megdrágítják az ételkészítést.