Külföld

Eszkalálódik az új világháború: a Pentagon felfegyverzi Ukrajnát, az oroszok blokád alá vonták a kikötőket! Oszd meg!

Egyre nagyobb a galiba a közvetlen szomszédunkban.

Egy olyan komoly háborús helyzet van kibontakozóban, ami elindíthat egy fegyveres őrületet egész Európában, de akár a világon is.

Látszólag az oroszok és az ukránok feszülnek egymásnak.

A háttérben valójában sokkal többről van szó. Szuperhatalmak ütközőzónájáról, és a harmadik világháború előszobájáról…

Ukrajnában nemrég hadiállapotot hirdettek.

Az ukránoktól származó információk szerint az oroszok blokád alá vonták az azovi-tengeri kikötőket. Sőt, az egyik vontatóhajójuknak szándékosan nekirohant egy orosz határhajó – legalábbis ezt állítják.

Valójában azonban amit biztosra tudni lehet, hogy az egyik legnagyobb játékos, Amerika is ott van a ringben, és ő mozgatja a szálakat.

Ez abból is látszik, hogy az USA már korábban rákészülhetett erre az egész helyzetre.

Ergo tudta, hogy hol és mikor fog kirobbanni ez a konfliktus, mivel ő maga generálta a háttréből.

A Pentagon ugyanis érdekes módon pár hónappal korábban felfegyverezte Ukrajnát a legmodernebb páncéltörő rakétákkal…

Egyes feltételezések szerint az egész egy titkos paktum része lehet, ami mögött van is némi logika.

A háborúval, pontosabban az egyre eszkalálódó kercsi orosz “agresszióval” látszólag jól jár Ukrajna és az USA is.

Ukrajnában választások közelednek, a kormány pedig gazdasági eredmények híján az orosz agresszió elleni fellépés hangoztatásával szerezhet magának népszerűséget.

Emellett Amerika tovább tudja az oroszok ellen hangolni Európa és a világ népeit, agresszorokként beállítva őket.

Ne feledjük, az USA ugyanezt tetet meg korábban Afganisztánnal és Irakkal is…

ELŐZMÉNYEK:

Az ukránok hazudtak az úticéljukról, figyelmen kívül hagyták a felszólításokat és a figyelmeztető lövéseket – de persze megint Moszkva a főgonosz

Az ukrán hadihajók a kijevi vezetés utasítására hatoltak be az orosz területi vizekre, provokációjukat az Ukrán Biztonsági Szolgálat két munkatársa koordinálta – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfő este orosz hírügynökségekkel.

A lefoglalt ukrán hajók, a kis páncélozott tüzérségi és a vontatóhajó láthatóak a Kerch kikötőjében, Krímben 2018. november 26-án (fotó: Pavel Rebrov)

Az államhatár védelmét is ellátó FSZB szerint az ukrán hajók olyan orosz területi vizekre hatoltak be, amelyek már a Krím és Oroszország újraegyesítése előtt Oroszországhoz tartoztak. A szolgálat közölte, hogy a hajókötelék parancsnoka, Vlagyimir Leszovoj harmadosztályú kapitány elismerte: tudatában volt annak, hogy az ukrán haditengerészeti csoportosulás fellépése a Kercsi-szorosban “provokatív természetű” volt.

Elmondta, hogy az ukrán tengerészek szándékosan hagyták figyelmen kívül az orosz határőrség felszólításait. Az FSZB szerint a lőfegyvert és nehézgéppuskákat szállító ukrán hadihajók az incidens elején azt állították, hogy nem kívánnak áthaladni a Kercsi-szoroson.

Az FSZB közölte, hogy az ukrán köteléket – két páncélozott ágyúnaszádot és egy vontatóhajót – szombaton, moszkvai idő szerint 21 óra 30 perckor tájékoztatták a Kercs-Jenikal csaptornán való áthaladás szabályairól, arról, hogy a kercsi kikötő vezetését erről a szándékról 48, majd 24 órával előre kell értesíteni, és ezt az áthajózást megelőzően négy órával meg kell erősíteni. Az ukrán hadihajók parancsnokai azt válaszolták, hogy a csoport nem kíván áthaladni a Kercsi-szoroson.

Ukrán-orosz konfliktus a Kercsi-szorosnál (illusztráció: Aradi László / Index)

Ukrán tájékoztatás szerint a három hajó Odesszából Mariupolba tartott, ahová csakis a Kercsi-szoroson keresztül juthatott volna el. A tengerészek elismerték, hogy figyelmeztették őket az orosz határ megsértésének elfogadhatatlanságára. A FSZB szerint kötelék nem reagált a figyelmeztető lövésekre, ezért élesben kellett rá tüzet nyitni. A szolgálat szerint elsőként az ukrán hajók irányították fegyvereiket az orosz járművekre.

Andrej Dracs főhadnagy, az SZBU katonai elhárítási főcsoportfőnöksége 7. csoportfőnökségének tisztje az FSZB tájékoztatása szerint elmondta: pénteken kapott parancsot arra, hogy Odesszából jusson el Mariupolba. Az orosz parti őrség felszólította az ukrán hajókat, hogy hagyják el az orosz területi vizeket, és várakozzanak a Kercsi-szoroson való áthaladás engedélyezésére.

A három lefoglalt ukrán hadihajót hétfő hajnalban Kercs kikötőjébe vontatták be. Az orosz hatóságok az incidens miatt 24 ukránt vettek őrizetbe. Hárman közülük kórházi ápolásra szorultak, az Interfax hírügynökség szerint állapotuk nem súlyos.

Amerika szolgái sorban ítélik el az oroszokat

Sorra ítélik el Oroszországot a nemzetközi politikai szervezetek a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt: többek közt megszólalt Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit miniszterelnök és “természetesen” Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.

Theresa May brit miniszterelnök “agresszív tettnek” bélyegezte, hogy Oroszország ukrán hajókat, tengerészeket fogott el és sebesített meg. James Slack – May szóvivője – azt mondta, hogy az incidens további bizonyítéka Moszkva destabilizáló magatartásának a térségben és annak, hogy folytatólagosan megsérti Ukrajna területi integritását.

A francia kormány szerint igazolhatatlan az orosz lépés. Párizs felszólította Moszkvát, hogy azonnal engedje szabadon az ukrán tengerészeket és szolgáltassa vissza a hajókat. A francia külügyminisztérium visszafogottságra intette mindkét felet, és rendkívüli aggodalmának adott hangot a kialakult helyzet miatt.

Angela Merkel német kancellár aggodalmát fejezte ki az ukrajnai helyzettel összefüggésben Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott hétfői telefonbeszélgetésében. Merkel emellett a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Moszkva és Kijev között. Az ukrán elnök hivatal korábban közölte, hogy a német kancellár ígéretet tett Porosenkónak: minden tőle telhetőt megtesz a konfliktus enyhítésére Ukrajna és Oroszország között.

“Szlovákia” is felszólította Oroszországot, tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és biztosítsa a szabad hozzáférést az Azovi-tenger övezetében fekvő ukrán kikötőkbe.

Az amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az orosz “arrogáns cselekedetet”. Nikki Haley közölte: Washington fenntartja az Oroszország ellen a Krím félsziget bekebelezése miatt meghozott büntetőintézkedéseket. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy “az ilyen jellegű további orosz terjeszkedés csak ront a helyzeten”. Haley hangsúlyozta: jóllehet, Donald Trump elnök többször is elmondta, hogy Washington kedvezően áll hozzá az Oroszországgal fenntartott normális viszonyhoz, de – mint az ENSZ-nagykövet fogalmazott – “az ilyen törvénytelen akciók ezt lehetetlenné teszik”. Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét – hangoztatta Nikki Haley.

Közös európai fellépést sürgetetett az Ukrajna és Oroszország között kialakult feszültség fokozódásának megfékezésére Josep Borrell spanyol külügyminiszter is. “Meg kell állítani a feszültség fokozódását, el kell kerülni, hogy a konfliktus kiterjedjen, és az övezet számára veszélyes intenzitásszintet érjen el” – mondta a politikus. Hangsúlyozta: támogatják Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által támasztott két feltételt, nevezetesen, hogy Oroszország engedje szabadon a foglyokat és tegye lehetővé a szabad közlekedést az Azovi-tengeren.

A cseh külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette a Kercsi-szoros Oroszország által bevezetett blokádját és felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon az elfogott ukrán hajókat és tengerészeket.

A Kercsi-szorosnál foglyul ejtett három ukrán hajó és legénysége azonnali szabadon bocsátására szólította fel hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Oroszországot, indokolatlannak minősítve az orosz katonai erő alkalmazását az Azovi-tengeren.

Vlagyimir Putyin részt vesz az oroszországi haditengerészeti napon 2017. július 30-án Szentpéterváron (fotó: Alexey Nikolsky)

Porosenko a hadiállapot bevezetésétől vár egy kis népszerűséget

Szerdától hadiállapotot vezet be Ukrajna, de nem jelenti ez a márciusi választások halasztását vagy a személyes jogok korlátozását – mondta el Petro Porosenko ukrán elnök a Reuters beszámolója szerint.

A november 28-ától életbe léptő hadiállapotot Porosenko 30 napra tervezi bevezetni a biztonsági kabinet által eredetileg tervezett 60 nap helyett.

“Teljesítettem az alkotmányos kötelezettségemet, és hadiállapotot vezettem be Ukrajna szerte, november 28-a, reggel 9 órától,” mondta Porosenko.

Az ukrán parlament meg is szavazta hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a hadiállapotot az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben vezetik be szerda reggeltől 30 napos időtartamra.

Ez nem hadüzenet

A hadiállapotról szóló döntés megítélése az ukrán politikai erők között sem egyértelmű. A kérdés a parlamentben inkább az volt, milyen hatással lehet mindez a március 31-én esedékes elnökválasztásra, amelyeknek messze nem Porosenko az esélyese, igaz, más kiugró favoritja sincs.

Októberi felmérések szerint Julija Timosenko egykori kormányfő 18,9, Volodimir Zelenszkij 10,7 százalékos támogatást tudhat maga mögött, az öt éve megválasztott elnöknek 9,9 százalék maradt, majdnem ugyanannyi, mint Jurij Bojkónak. Még két jelölt 8 százalékon áll, de az egykor sikeresebb, ám a parlamentből mostanra kiesett Szvoboda vezetőjének, Oleg Tyahniboknak is jut 2,6 százalék.

Azt, hogy az elnökválasztáshoz több köze lehet a döntésnek, mint az egyébként az Azovi-tenger térségében valóban növekvő feszültséghez, jelzi az is, hogy a Moszkvával szembeni tiltakozásra Porosenkónak más eszköze is lehetett volna, nem számítva a mindennél erősebb hadüzenetet:

  • megszakíthatta volna a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal,
  • lezárhatta volna a határátkelőket Oroszország felé.

Egyiket sem választotta, sőt, maga is hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése kizárólag Ukrajnát érintő intézkedés, az ország védelmét erősíti, de nem jelent háborút Oroszországgal.

A védelem erősítése annyiban igaz, hogy a döntés megszavazása esetén a hadsereget harckészültségbe helyezik. De ez nem jelent mobilizációt, és a határok is a szokásos módon üzemelhetnek, még Oroszország felé is.

Viszont ennek alapján nem tarthatók tüntetések, utcai megmozdulások, értelemszerűen a kampány sem folytatható az elnökválasztáshoz közeledve.

Pedig joggal merül fel a kérdés, hogy ha az ukrán vezetés most indokoltnak tartja a hadiállapot bevezetését, akkor addig miért nem, elvégre a Krím annexiója, és Kelet-Ukrajna szeparatistáinak orosz támogatása erre bőven adott alkalmat. Az is kérdés, miért az egész országra kiterjedően akarták bevezetni be a hadiállapotot az azovi incidens kapcsán – ha nem a választások elodázása miatt.

A kételyeket a parlament elnökének helyettese is megfogalmazta hétfőn:

„Amikor mi sürgettük a hadiállapot bevezetését Donyeck és Luganszk megyékben, akkor azzal vádoltak minket, hogy háborút akarunk indítani… Azt mondták, erre nincs mód a minszki megállapodás értelmében… A hadiállapotot nem vezették be ott, ahol kellett volna, akkor, amikor kellett volna, mert a vezetés köpött az áldozatokra. Az elnök és a nemzetbiztonsági tanács vezetője nem látott benne politikai hasznot… Most már látjuk: a hadiállapot országos bevezetése remek lehetőség a választások manipulálására és szükség esetén egy kis diktatúrára” – írta az ellenzéki Szamopomoscs (Önrendelkezés) párt színeiben mandátumot nyert Okszana Szirojid.

A házelnök helyettesének felvetésével szemben a kijevi vezetés érve az, hogy 2014-ben nem volt fegyveres összetűzés az orosz erőkkel, és a szeparatista Kelet-Ukrajnában is csak a felkelőkön keresztül került az ukrán hadsereg fegyveres harcba, most viszont valóban közvetlen és nyílt konfrontáció történt a két ország között, ez indokolja a hadiállapotot, szemben az elmúlt évek valójában sokkal súlyosabb fegyveres konfliktusaival.

Útonállók

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint az ukránok „útonállókként” viselkedtek a Kercsi-szorosban.

Először provokáltak, aztán nyomást próbáltak gyakorolni, végül pedig agresszióról vádaskodtak.

Az orosz média arról is írt, hogy azért provokálták az oroszokat, hogy megzavarják Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozóját a Buenos Airesben tartott G20-csúcson a héten.

“Nem volt bátorságuk”

Az orosz külügyi szóvivő Oroszország sajnálattal vette tudomásul, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjainak nem volt bátorságuk az orosz kérés alapján megvitatni a Kercsi-szorosnál november 25-én történt eseményeket.

Az egyik műsorban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott: ahogy ez a drámai helyzet veszélyes fordulatot kezdett venni, Oroszország rögtön az ENSZ BT elnökéhez fordult a testület rendkívüli ülésének összehívására. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna is elküldte az eseményekkel kapcsolatos saját anyagai alapján az ülés összehívására vonatkozó kérését, bár – tette hozzá Zaharova – az ország nem tagja a BT-nek.

A szóvivő megjegyezte, hogy legnagyobb sajnálatunkra az Egyesült Államok és más nyugati államok nem kis befolyására az ENSZ BT tagjaiban nem volt annyi bátorság, hogy eleget tegyenek az orosz kérésnek, és hogy az ülés napirendjére annak a megvitatását tűzzék ki, mi is történt (az előző napon) az orosz területi vizeken. Zaharova hozzáfűzte: azt a kérést teljesítették, amely az ukrán levélen alapult.

Oroszország azzal a hivatkozással kérte az ülés összehívását, hogy Ukrajna szerepvállalását vitassák meg. Moszkva szerint ugyanis Ukrajna sértette meg az Orosz Föderáció határait. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban – a BT-tagok többségével együtt – leszavazta az orosz javaslatot, elutasította azt az orosz állítást, hogy Kijev sértette volna meg Oroszország szuverenitását.

Az amerikai ENSZ-nagykövet a hétfői ülésen leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az orosz arrogáns cselekedetet. Ukrajna ENSZ-nagykövete arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson újabb szankciókat Oroszországgal szemben, beleértve Oroszország Azovi-tengeri kikötőit.

Putyin Merkellel csillapíttatná Porosenkót

Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin arra kérte a kancellárt, hogy intse óva Kijevet mindenféle meggondolatlan lépéstől.

A két vezető Merkel kezdeményezésére beszélt egymással, a Fekete-tengeren vasárnap történt veszélyes incidens megvitatására – olvasható a Kreml közleményében.

Putyin elítélte Ukrajna provokatív akcióit, és azt, hogy hadihajói súlyosan megsértik a nemzetközi jog normáit.

Összefüggések: Már 60 ezer amerikai katona van Európában

Az Európában telepített amerikai katonák és fegyverek száma jelzi Washington azon törekvését, hogy ellenőrizze az Európai Uniót annak ellenére, hogy az európai politikusok azt állítják, hogy Európa saját hadseregét szeretné  létrehozni, közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

“Mit gondolsz, ki az Amerikában, aki örömmel fogja látni Európát saját hadsereggel? Egy önelló európai hadsereg az Egyesült Államok szemében egyenlő a lázadással” – mondta a diplomata.

“Ezek a fegyverek, nehézfegyverek, a katonai kontingens ereje … nem hiszem, hogy ez egy együttműködésre utaló jelenség, úgy vélem, ez egyenlő az Európai Unió feletti ellenőrzéssel” – tette hozzá Zaharova.

“Ezért gondolom, és sok elemző azt állítja, hogy az Egyesült Államok nem fog örülni az európai kormányok által kimondott nyilatkozatoknak, hiszen az Egyesült Államoknak van saját prognózisa és saját Európára vonatkozó tervei” – tette hozzá a diplomata.

Azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetek és az Európai Unió szuverén joga, hogy saját fegyveres erőket hozzanak létre.

Jelenleg 60 ezer amerikai katona van Európában.

Öt országban – Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Luxemburgban és Hollandiában – 13 helyőrség állomásozik.
Az USA légiereje hét támaszponton, hat országban van jelen – Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Görögországban, Olaszországban és Cipruson.

Az USA 6. haditengerészeti flottájának hajóit a Földközi-tengerre telepítették, fejezte be a szóvivő asszony.

Fotó: © Valery Sharifulin / TASS

Forrás: Orosz Külügyminisztérium, vilagfigyelo.com, Hirmagazin.eu

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Related posts

A tető csomagtartóval együtt ellopták a halott nagymamát is

Mazsi

Már több mint hetven halottja van a pakisztáni merényletnek

Edit

Meghatóan bizonyították, hogy szeretik a magyarokat

Mazsi