Image default
Természetvédelem, élőlények védelme

Északi-sarki olvadás: sokkal nagyobb a baj, mint gondolták – videó

Tavaly télen a Grönlandtól északra fekvő tengeri területeken — a műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta — első alkalommal regisztráltak nagy kiterjedésben nyílt vizet, vagyis jég nélküli területet, úgynevezett polinyját. No de mik lesznek a következmények?

Már tavaly is lehetett hallani, hogy az északi területeken, Skandináviában is rendkívül meleg időszak volt nyáron, de télen is voltak kifejezetten meleg terminusok, amikor a hőmérsékleti értékek meghaladták még a magyarországit is. Mint Nagy Balázs geográfus, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője az InfoRádióban elmondta, ez is hatással van az északi területekre, de az által, hogy kisebb a jégfelület, más a Föld fényvisszaverő képessége; a sötétebb tenger pedig sokkal több hőt begyűjt, mint egy jéggel borított tenger.

“Az északi sarki jég nem úgy járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, hogy elolvad a jég és plusz víz folyik a tengerbe,

hiszen az északi sarkvidéki tengeri jég magának a tengervíznek a megfagyásából származik. De az a tény, hogy kevesebb a jég, térfogatváltozást okoz, hiszen jobban felmelegszik a tenger. Tehát

ha nagy, jégmentes felszínek keletkeznek ezeken a területeken télen is, az nagyban hozzájárulhat a tengervíz melegedéséhez. És mivel a levegő alulról melegszik, ha a tenger melegebb, a levegő is melegebb lesz.

Ez egy önerősítő, gyorsuló folyamat” – magyarázta a geográfus.

Az orosz tengerparti területeken telente nagy jégtömbök keletkeznek, amelyek a partvidék ásványi anyagait is magukba fagyasztják. Ezek a nagy jégtömbök elindulnak az Északi-sark középső területei felé. A felmelegedés ezt a folyamatot gátolja, tehát a jegek még azelőtt elolvadnak, mielőtt az ásványi anyagokat eljuttathatnák távolabbi területekre.

Hogy ez az ökosztisztéma egészére is hatással lehet, arról Nagy Balázs elmondta, főleg a sekély tengeri részeken lehet baj, az orosz tengerek mentén sok száz kilométer hosszan vannak ilyen földrészek.

“A sekély vízi üledékképződés és ökoszisztéma változik meg,

tehát sokkal több üledék rakódik le már a part közelében, mint ahogy ezt korábban tapasztalták. A jeges óceán lényegesen gyorsabban reagál a változásokra, mint azt korábban feltételezték” – mutatott rá Nagy Balázs geográfus.

Nyitókép: ESA / Európai Űrügynökség / Copernicus Sentinel
infostart

Hasonló hírek

Magas sugárzást mértek egy tokiói játszótérnél

info

Az egyház ezért kéri, hogy ne tegyünk művirágokat a sírokra!

Edit

Elfoglalták műfészküket a pilisi fekete gólyák

info