Észak-Korea július 4-én hajtotta végre az első olyan sikeres interkontinentális ballisztikus rakétatesztjét, ami állításuk szerint a világ bármelyik célpontjára képes lövedéket dobni.

A korábban tesztelt rakéták közül egy nagy hatótávolságú, két közepes hatótávolságú, nyolc nagy vagy közepes hatótávolságú volt, és egy ismeretlen hatótávolságút is a levegőbe küldtek az észak-koreai megfigyelők szerint. A június 8-án kilőtt lövedék közül mind a négy hajóelhárító rakéta volt, azaz szárazföldről céloztak velük vízi célpontokat.

A legutóbbi, november 29-én kilőtt rakéta minden korábban elindított tesztet felülmúlt. A ballisztikus lövedék magasabban, távolabbra repült, így a két hónapos szünet után Japán egyik exkluzív gazdasági övezetében ért földet. A következő ábrán hatótávolság szerint rangsorolták a 2017-ben kilőtt rakétákat.

– SRBM: hadműveleti-harcászati ballisztikus rakéta vagy hadműveleti-harcászati ballisztikus rakéta, 1000 kilométer alatti hatótávolságú
– MRBM: közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, 1000–3500 km távolságban bevethető
– IRBM: nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta, 3500–5500 km hatótávolságú
– ICBM: interkontinentális ballisztikus rakéta 5500–12 000 km hatótávolságú rakétafegyver

Felgyorsult a rakétateszt

Még nincs hat éve, hogy Kim Dzsongun hatalomra került, de már így is több rakétát tesztelt, mint apja és nagyapja együttvéve. A Donald Trump beiktatását követő hónapokban Phenjan nagyjából ugyanannyi rakétát tesztelt, mint az előző év azonos időszakában, de érdekességnek számíthat, hogy Trump megválasztása és beiktatása közben, két hónap alatt egyetlen rakétát sem küldtek fel a levegőbe. Szakértők szerint ezt a döntést befolyásolhatta a dél-koreai politikai káosz, ami Park Geun-hye egykori elnök lemondásához vezetett. Moon Jae-in elnökké választása után kevesebb mint egy hónappal Phenjan folytatta a teszteket, és hetente egy rakétát lőtt ki.

Miért tesztelik a rakétákat?

Elemzők szerint a rakétatesztek elkerülhetetlen velejárói a ballisztikus technológiának. Sokan azt is rebesgetik, hogy az Egyesült Államok olyan kibertámadásokat is bevetett Észak-Korea ellen, amelyekkel Phenjan ballisztikus programjának előrehaladását próbálták hátráltatni. A teszteket ráadásul úgy időzítették, hogy a lehető legnagyobb politikai hatást érhessék el velük.

A májusi rakétatesztet a „One Belt, One Road (OBOR)” pekingi nemzetközi csúcstalálkozó napjára időzítette Észak-Korea, a februári kilövés pedig aznap volt, mikor Abe Sinzó elnöki látogatást tett Donald Trumpnál az Egyesült Államokban. Az interkontinentális ballisztikus rakétateszt július 4-én történt, az amerikai függetlenség napján.

Észak-Korea rakétatesztjei 2016 és 2017 első felében

Az alábbi ábrán pirossal jelzik a sikeres, rózsaszínűvel pedig a sikekertelen rakétateszteket.

Mit akar Észak-Korea?

Phenjan végső célja egy olyan rakéta kifejlesztése, ami egy nukleárisa robbanófejjel kiegészítve is képes elérni az Egyesült Államokat. Ez azért fontos az elszigetelt országnak, mivel egész politikájukat arra alapozzák, hogy az Egyesült Államok le akarja váltani az ország vezetőjét, és jelenleg Kim Dzsongun hatalmon tartásáért tesztelik szüntelenül a lövedékeket.

De vajon az Egyesült Államok akkor is megdöntené a Kim-diktatúrát, ha ez egy nukleáris támadást idézne elő? Phenjan szerint az amerikai vezetés blöffje ezen a szinten már nem állja meg a helyét, így a nukleáris fegyverkezést tartják az ország első számú biztonságpolitikai stratégiájának. Észak-Koreában úgy tartják, hogy ez az egyetlen mód arra, hogy Kim Dzsongun ne jusson az iraki Szaddám Huszein vagy a líbiai Moammar Kadafi sorsára.

Ami a legjobban megrémíti az Egyesült Államokat, az a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztje, mivel a lövedék ilyen úton az Egyesült Államokig is elrepíthet egy nukleáris robbanófejet. John Delury, a szöuli Yonsei Egyetem professzora szerint „veszélyes időszak köszöntött be a fenyegetőzések terén, mivel az amerikaiak még nem szoktak hozzá az észak-koreai bosszúvágy okozta kiszolgáltatottság érzéséhez, amivel a dél-koreaiak és a japánok már régóta kénytelenek együtt élni”.

Milyen közel állnak a fegyver tökéletesítéséhez?

Az amerikai és a dél-koreai hatóságok is úgy vélik, hogy Phenjan 2018-ban már képes lesz párosítani nukleáris fegyvereit egyre távolabbra röpített ballisztikus rakétáival. A legtöbb fegyverszakértő azonban úgy gondolja, hogy csak Észak-Koreán múlik, hogy mikor repítenek nukleáris töltetet a világ bármelyik pontjára, rajtuk kívül az egész világ csak találgatni tud. Ri Yong Ho észak-koreai külügyminiszter szeptemberben arra célozgatott, hogy országa már közel jár a légköri nukleáris kísérletek sikeres végrehajtásához.

Ha Észak-Korea egy nukleáris ballisztikus rakéta kilövésével próbálkozna, és a Csendes-óceánra irányítaná a lövedéket, azzal az egész világnak bebizonyítaná azt, hogy képes a két technológia ötvözésére.

Forrás: hirado.hu