forrás: S.J./hirado.hu

Gátlástalanabbul és többen káromkodnak, mint régen – így látja a helyzetet Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus. „A szitkozódás korábban inkább csak bizonyos szakmák képviselőitől és inkább a férfiaktól volt elfogadott, manapság ’emancipálódtunk’, sőt, állítólag a nők bántóbban és gyakrabban káromkodnak. Ez azzal magyarázható, hogy a nők szabadabb utat engednek érzelmeik kifejezésére” – magyarázta a szakember a hirado.hu-nak.

Török Gabriella protokollszakértő is úgy látja, hogy egyre többet engednek meg maguknak az emberek, és véleménye szerint egyre többet káromkodnak. Fontos tudni, hogy amit megenged magának a felnőtt, azt a gyerek is hajlamos megtenni, lemásolja, amit lát vagy hall. Néha kicsúszik a szánkon valami, fel sem vesszük igazán, ha viszont a gyerek szájából halljuk, elképedünk. „A gyerek iszonyú jó tükör” – hívta fel a figyelmet Török Gabriella a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Ha a gyerek azt látja, hogy az apa szitkozódik, amikor az ujjára üt a kalapáccsal, akkor megtanulja, hogy ilyen esetekben az ember káromkodik. Erre szocializálódik – magyarázta Síklai István a hirado.hu-nak. A szociálpszichológus szerint a káromkodás feszültséglevezetőként is működik bizonyos mértékben. Hozzásegít a frusztráció miatt átélt indulatunk enyhítéséhez.

Káromkodás egyenlő verbális agresszió

A káromkodás, a szitkozódás nem más, mint verbális agresszió, ami általában a pillanatnyi feszültség levezetését célozza. Egyfajta szelepként szolgál és segít levezetni a többletenergiákat. Hosszú távon azonban – akárcsak az agresszió egyéb megnyilvánulási formái – nemhogy csökkenti, de inkább szinten tartja az agressziót – mondta Szigeti Ildikó.

A tanácsadó szakpszichológus szerint mindeközben a veszekedés során a káromkodásnak, a megalázó kifejezéseknek vagy a másik anyja szidalmazásának van egy tudattalan célja, az, hogy leblokkolja a másik felet. A káromkodásra ugyanis nem lehet válaszolni – tette hozzá.

Tudjuk, hogy hol káromkodhatunk

A társas helyzet határozza meg a viselkedésünket. Ha otthon nem használ trágár szavakat a család, de a gyerek bekerül egy káromkodós bandába, akkor a csoportban káromkodni fog, de otthon nem teszi. Ez fordítva is igaz – mondta Síklaki István.

A férfiak körében jóval elfogadottabb a káromkodás, mint a nőknél. A trágársággal különböztetik meg magukat bizonyos csoportok, különösen igaz ez a férfias közösségekre. Az amerikai focisták például Magyarországon is erősen káromkodnak, ez összefügg a sport durva, kemény, férfias jellegével.

Értelmiségi körökben sikk csúnyán beszélni

A kamaszoknál a „nagyfiúi” státus eléréséhez kapcsolódik a káromkodás. De vannak egészen érdekes összefüggések is. Például bizonyos kifinomult értelmiségi körökben is sikk csúnyán beszélni. Ennek hátterében az állhat, hogy egyrészt ezzel fejezik ki tagadásukat, elutasításukat az adott rétegtől, másrészt a kontraszt révén jobban törekszenek arra, hogy kidomborítsák különlegességüket – magyarázta a szakember.

Általában a férfiak és a serdülők káromkodnak a legtöbbet – ezt mondta Szigeti Ildikó. A tanácsadó szakpszichológus szerint a káromkodás beépült a mai beszédbe, de kreatívabbá is vált. Manapság egy-egy trágár szó helyettesítő szava is terjed, például a „wazze” vagy a „bakker”. Ezek a kifejezések kevésbé bántóak, de pontosan tudjuk, hogy melyik alpári fordulatokat helyettesítjük velük.

Ha a tévében szabad, akkor szabad?

„Tanítottam protokollt a diákoknak, néhányan csak legyintettek az információkra. Azt mondták, ugyan már, a tévében is ezt csinálják, és ott biztos nem engednének meg olyan viselkedést, ha nem lenne helyes” – mondta el Török Gabriella.

A trágár beszéd a médiában is elfogadottabbá vált. Ennek hátterében az áll, hogy az utóbbi évtizedekben általános a tömegkultúra erősödése az elit kultúra rovására. A tömegkultúrában erős hatása van a durvaságnak, az agressziónak, az akcióhősök férfias, faragatlan keménységének, és ehhez hozzátartozik a trágár beszéd is. Amikor egy esti filmben a „fuck” úgyszólván kötőszó, nem meglepő, hogy a politikai közbeszédbe is bekerültek ilyen fordulatok – magyarázta Síklaki István.

Sokat szitkozódik a magyar ember

A szakpszichológus szerint az angolszász és a skandináv országok lakóihoz képest mindenképpen többet szitkozódunk. Szigeti Ildikó szerint ez a „néplélekkel” függ össze, vagyis azzal, hogy az érzelmek kifejezése és mások tudtára adása mennyire elfogadott a lakosságon belül. A nyelv maga is ehhez igazodott, minél elfogadottabb, hogy kifejezhetik az érzelmeket az emberek, annál színesebb és gazdagabb a szitokszavak tára.

Arra a kérdésre, hogy a magyar embernél színesebben tud-e káromkodni bárki más, Szigeti Ildikó elmondta, hogy véleménye szerint a mediterrán népek, illetve például a szláv nyelvterületen még a miénknél is kiterjedtebb a káromkodáshoz használatos szótár.

A magyar káromkodás sokszor brutális, de kreatív is

„Amikor Szerbiában kutattam, érdekes volt megfigyelni, hogy a szerbiai magyarok sokszor szerbül, míg a szerbek inkább magyarul káromkodtak. Sokan inkább egy másik nyelvet használnak a trágár szavak kimondására” – ezt már Papp Richárd kultúrantropológus mondta a hirado.hu-nak.

Szerinte mindenhol szitkozódnak az emberek, bár tény, hogy a magyar káromkodási repertoár elég széles. „A magyar káromkodás sokszor brutális, de kreatív és szellemes is” – magyarázta Papp Richárd, aki szerint még mindig a szexualitáshoz és a családi viszonyokhoz kapcsolódik a legtöbb trágár kifejezés.

Az időnket pocsékoljuk, ha kötőszó a…

Nem kell lefejezni az embert, ha néha kiszalad egy-egy csúnya szó a száján, de azért ne kötőszóként használjuk a trágár szavakat. Ha valaki egészséges lelkületű, ha valaki olvas szépirodalmat, ha valaki normális emberi kapcsolatokban, közösségekben él, nincs szükség káromkodásra – mondta a protokollszakértő. A világ ugyan felgyorsult, de, gondoljunk csak bele, ha egyfolytában káromkodunk, akkor nem tudunk elég gyorsan információt cserélni, mert a trágár szavakkal tűzdelt beszéd csak az időnket rabolja.