Nem csak Európában, de a világ minden táján vannak olyan növények, amik amellett, hogy nagyon érdekes, talán még kicsit túlvilágínak is tűnnek, nem hétköznapi kinézetük miatt. Következő összeállításunkban össze gyűjtöttünk néhány furcsaságot a világból.

A Raflézia, mint sok más növény élősködő életmódot él, ami azt jelenti, hogy más növényekre tapad, és mint egy parazita azokból vonja el a nedvességet és tápanyagot. Más növényeken, jellemzően fákon élősködik, nincs gyökere, nincs szára így teljesen megfojtja a gazdanövényt.

Miután az óriás bűzvirág bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, úgy 10 hónapra van szüksége, hogy káposztafej nagyságúra fejlődjön. Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág már teljes pompájában ragyog. A növényvilágban a legnagyobb méretű virággal rendelkezik, átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti.

A Rafllesia virágága a rothadó húséhoz hasonló kellemetlen szagot áraszt. A virág ötszirmú, vöröses barnás halvány foltokkal tarkított szirma van. A szirmok egy hatalmas kehelybe futnak össze, melybe akár 6 liter víz is belefér. Az elpusztult virág nyálkás fekete foltot hagy maga után.

Rendkívül ritka növény és veszélyeztetett faj. Sok bimbót nyílás előtt leszednek a népi gyógyászathoz vagy különleges csemegét készítenek belőle.

Szivárványfa

A Szivárványfa tisztességes nevén Eucalyptus deglupa, az eukaliptusz félék családjába tartozik. Főleg Ausztráliában, Indonéziában. Papua-Új Guineában, na és persze az egyenlítő vidékén honos. Ez az egyetlen olyan eukaliptusz faj, amely az északi féletekén is őshonos.

Amikor ezt a növényt először meglátjuk, nem akarunk hinni saját szemünknek, hiszen a látvány olyan, mint egy tehetséges gyerek rajzainak egyike. A fa törzse a szivárvány színeinek mindegyikében pompázik, innen is kapta nagyon találó nevét, a szivárványfát, olyan mintha egy őrült absztrakt festő mázolta volta tele, vagy egy óriási paintball csata zajlott volna a fák alatt. De ez a fa valóban ilyen.

„Ez a fajt széles körben termesztik szerte a világon, főleg a papír előállítás alapanyagaként. Ez a domináns faj a fülöp-szigeteki papírfa ültetvényeken. De miért is színes. Ez a fát termesztik díszítési célokra is, mivel a sokszínű csíkok mutatósak a törzsén.           Ennek titka, hogy az év folyamán különböző időpontokban, foltokban dobja le magáról a kérgét, amely alatt feltűnik a világoszöld belső kéreg. Ez aztán elsötétül, érlelődik, amely során kék, lila, narancssárga, majd barna tónust kap.”

Victoria amazonica – az úszó tutaj

Ezt a csodálatos világrekorder növényt Viktória királynőről nevezték el, ami nem is annyira virágáról, mintsem hatalmas, lehulló leveleiről híres. Nevezik még tündérrózsának is, Dél-Amerikából származik, leveleinek méretei elérik a 2-3 méter átmérőt is. A levelek olyan szilárdak, hogy a súlyuk akár a 70 kilógrammot is eléri, és akár a vízen lebegve egy embert is képes minden gond nélkül megtartani.  A levelek olyan hatalmasak, hogy ha akarjuk akár tutajként is használhatjuk őket és nem kell attól tartanunk, hogy súlyunk alatt el fognak süllyedni a hatalmas levelek.

„A látványos növény iránt igen nagy az érdeklődés, így több növényházban is megtalálható, ahol van elég hely a növény számára. Különleges látvány a virágzás is, amely mindössze két napig tart. A virág éjszaka nyílik ki, első éjjel fehér színű, második éjjel rózsaszínből válik mélyvörössé. Csodálatos látvány! A virág mindössze 30 centiméteres, illata leginkább az érett ananászra emlékeztet.”

Forrás: delina