1526-ban a mohácsi csatába vonuló II. Lajos seregével három napot pihent Ercsiben itt is várva a hozzá csatlakozó csapatokat. Ennek emlékére táblát állított az emlékező utókor, a mohácsi csata 400. évfordulóján 1926-ban. Az egyre inkább elnéptelenedő faluba és környékére 1629-30-ban boszniai ferencesek pasztorálásával, Szigeti Lukács és Tamás Vajda (magyarra fordított délszláv nevek) vezetésével katolikus rácok (horvátok, bosnyákok, dalmátok) telepedtek le. Munkájuk jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a falu gyors ütemben fejlődésnek indult, és egyike lett a 170 dunántúli mezővárosnak 1638-ban. A város pecsétje „Bodog Ason Ersi város” az itt élő nép mély vallásosságáról tesz tanúbizonyságot. A község birtokosai kezdetben a Dombay, a Dallos és a Torkos család voltak, majd 1637-ben a Szapáry családé lett. Az idetelepült rácok 1686-ig egyaránt adóztak a magyar és török földesuraknak.

Dombay Pál a bodonhelyi lovas vitézek főhadnagya, Dallos János győrmegyei alispán és Torkos Péter győrvárosi bíróságot viselt főtanácsosnak a jobbágyok pénzzel, hallal, birkával, vajjal egyaránt szolgáltak. Musztafa bég ezeken kívül még úri ajándékot is elvárt.

A betelepült rácok a falut Ercsin-nek nevezik. Erdzsin a neve annak a török szandzsák bégnek, aki Buda védelmére palánkvárat épített, melynek létszáma 1628-ban 87 fegyveres török őr. 1644-ben magyar katonák és hajdúk törtek a palánkra és a falura, nagy pusztítást végeztek, rabokat ejtettek. Ekkor már Szapáry András volt a környék birtokosa, kinek fia Péter (Érd és Ercsi ura) vívott váltakozó kimenetelű csatákat Hamza (Hamzsa) béggel. A „pribék”, a bosnyák renegát Hamzsa bég ökör és szamár mellék, eke elé fogatta Szapáryt amikor elfogta, és szántatott vele. Amikor a török került fogságba hasonló bánásmódra számított és megmérgezte magát. Szapáry viszont megkegyelmezett, és a legenda szerint a bég a halálos ágyán megkeresztelkedett. 1661. augusztusában Eszterházy és Batthyány vezetésével huszárok törtek Tatáról az ercsi török sáncra és a 48 főnyi őrséget megsemmisítették.

1684-ben Ercsi és Érd környékén is megkezdődtek a Buda felszabadításért vívott harcok. Lotharingiai Károly itt csatát nyert, a sok hadizsákmány közül ismert az Ercsinél szerzett török zászló, melyet ma Bécsben a Történeti Múzeumban őriznek. 1686-ban, a térség 2. nagy csatájában már döntő vereséget mért a Buda felé tartó Szulejmán pasa hadaira, és Budát is elfoglalták az egyesült keresztény hadak. Ismert történet, hogy 1686. júniusában, Abdurrahman (a német származású Abdi) az utolsó budai basa, a harcok kimenetelét megérezve 20 bárka értéktárgyat és népes családját próbálta Nándorfehérvár felé menekíteni a Dunán. Ercsiig jutottak, ahol Bottyán János (Vak) és Bercsényi katonái elfogták őket. Korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a török elleni felszabadító küzdelmeknek Ercsi is egyik színtere volt.

1690-ben ismét nagy hullámban érkeztek délről menekülő délszlávok ferencesek vezetésével, és telepedtek le Ercsiben is.

1698-ban egy év alatt felépítették Ercsi első templomát a Duna-parton, gyűjtésből, országos adakozásból, Bulaics Márkus plébános és Radonovics Péter produkátor vezetésével. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, annak napján augusztus 15-én. A templomban csak rácnyelvű szertartások voltak, mert az 1700-as évek összeírása szerint Ercsinek csak rác lakossága volt. A török kiűzését követően a régi magyar családok nem tértek vissza a faluba, a házakba rácok költöztek, akik fokozatosan átvették a magyar településformát, de megőrizték anyanyelvüket, vallásukat, hagyományaikat. Megművelték az elhanyagolt földeket újrahonosították az állattenyésztést és a szőlőtermesztést. Helyreállították a vízimalmokat, megindult a halászat és a kereskedelem. 1762-67-ben gr. Szapáry Péter főgenerális új templomot építtetett a település legmagasabb dombján Nagyboldogasszony tiszteletére későbarokk, (de már több helyen copf és rokokó) stílusban.

Forrás: www.ercsi.hu

Cím: Fő u. 20.
Tel: +36 (25) 520-630
E-mail: [email protected]
Web: www.ercsi.hu