Pe­nész­gom­bát tar­tal­maz­nak a ga­bo­nák, amik mé­reg­anya­go­kat ter­mel­nek – mi meg szé­pen meg­esszük mind­ezt a ke­nyér­rel! Most több ku­ta­tó­cso­port is vizs­gá­la­tot in­dí­tott annak meg­ál­la­pí­tá­sára, mek­kora a baj.

Veszélyezteti-e a gabonában lévő méreg a lakosság egészségét? Ha igen, milyen mértékben?

Hatással van-e a gluténérzékenység kialakulására a kenyérben található toxin? Felelős-e a lányok korai pubertásáért?

Ezekre és további hasonló kérdésekre keresi a választ a Kaposvári Egyetem és a több intézmény összefogásával alakult Fusarium Mikotoxinok Kutatócsoportja. A mikotoxinokat, vagyis a gabonában található gombák által termelt méreganyagokat nem olyan régen, 1988-ban fedezték fel.

Rejtett gyilkosoknak nevezték el őket, mivel káros hatásuk egyértelmű, de pontos élettani hatásuk még tisztázásra szorul.

Arról van szó, hogy a fusarium nevű gomba, ami igen jól szaporodik nedves, párás, sötét környezetben – vagyis például nem kellően szárazon tartott gabonaraktárakban – az emberi és állati szervezetre mérgező anyagokat, mikotoxinokat termel. Hazánkban 2012-ben készült átfogó tanulmány a témában, megállapításai azonban további kutatásért kiáltanak.

Ezért is határozta el a Kaposvári Egyetem, hogy a Kaposi Mór Oktatási Kórházzal együttműködve nemzetközileg elismert szakemberek, kutatók segítségével derít fényt arra, mennyire vagyunk veszélyben. Ők a kukoricát vizsgálják, míg egy másik kutatócsoport a kenyérgabonát veszi górcső alá.

A végső válaszokra 2020-ig kell várnunk!  

Bár a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal azzal nyugtat, hogy ellenőrzi, mennyi fusarium gomba található a gabonában, és ez nem haladhatja meg az egészségre veszélytelen értéket, tény, hogy a mikotoxinokat a szervezet képtelen elbontani. S éppen azzal fogyasztja el már a gyermek, amit annyira egészségesnek tartunk: a gabonapelyhekkel, a müzlivel, a teljes kiőrlésű gabonával!

Dr. Nagy Árpád háziorvos, belgyógyász szerint a gyakran fogyasztott fertőzött gabona komoly bajokat okozhat.

Forrás: Ripost