17.2 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeFőhírekKülföldElőtérbe került a biztonság

Előtérbe került a biztonság

forrás: hirado.hu/M1/MTI

A terrortámadások miatt az USA tagállamainak több mint fele nem kíván szíriai migránsokat befogadni. Közben Cameron bejelentette: több milliárd fonttal emelik a brit hadsereg különleges alakulatainak költségvetését. Franciaország az EU segítségét kérte az Iszlám Állam elleni harcban. Svédországot megfenyegették.

Katonákat vezényel Belgium a brüsszeli reptérre 

Belgium egész területén kettesről hármasra emelték a terrorfenyegetettség szintjét, s ezzel párhuzamosan a kormány fegyveres katonákat küld az ország legjelentősebb nemzetközi repülőterére, Zaventembe.

Brüsszel kulcsintézményeit a januárban, a Charlie Hebdo című francia hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett támadást követően végrehajtott, főleg Verviers-re összpontosító terrorelhárító akció óta katonák őrzik. A terrorkészültséget Belgiumban négy szintű skálán jelölik. A hármas fokozat arra utal, hogy „lehetséges és valószínű”, hogy terrortámadás éri az országot.
A miniszterelnök szóvivője jelezte: országszerte fokozzák a rendfenntartó erők jelenlétét. Ezzel párhuzamosan a kedd estére tervezett Belgium-Spanyolország labdarúgó mérkőzést is lemondták, amelyet a Baldvin királyról elnevezett heyseli stadionban játszottak volna, a fővárosban, a várakozások szerint 50 ezer néző előtt. A belga nagyvárosokban eddig 220 fegyveres katona őrizte a legfontosabb intézményeket, vagy az olyan létesítményeket, amelyek terrortámadás célpontjai lehetnek. Az utcákra vezényelt katonák számát most 300-ra emeli a kormány. Ezt tovább növelhetik 520 főre, ha a helyzet úgy kívánja.

Németországban őrizetbe vettek három embert 

Németországban őrizetbe vettek három embert kedden a múlt heti párizsi merényletekkel összefüggésben.
Az Aachener Zeitung című lap szerint két nőt és egy férfit vettek őrizetbe az Aachen melletti Alsdorfban az országos munkaügyi ügynökség (BA) helyi munkaközvetítő irodája (Jobcenter) előtt. Éppen elindultak a Jobcentertől, amikor autójukat több rendőrautó feltartóztatta, és a rendőrség különleges bevetési egységének egy különítménye őrizetbe vette őket – írta az Aachener Zeitung az online kiadásában. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Alsdorf a német-holland-belga hármas határ közvetlen közelében helyezkedik el.

A szíriai útlevelet feltehetően egy halott katona nevére állították ki 

A merényletek egyik elkövetőjénél talált, feltehetően hamis útlevélben a szíriai hadsereg egy néhány hónappal ezelőtt megölt katonájának adatai szerepelhetnek – közölték francia rendőrségi források. A feltételes módban fogalmazó forrás szerint a dokumentum Ahmad al-Mohammad nevére van kiállítva, aki 1990. szeptember 10-én az északnyugat-szíriai Idlíbben született. A férfi a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőknél harcolhatott, és valószínűleg néhány hónnappal ezelőtt elesett. A személyi okmányt a Stade de France párizsi stadion közelében pénteken felrobbant egyik öngyilkos merénylő mellett találták meg a rendőrök.

Francois Molins párizsi főügyész hétfői közlése szerint a Stade de France nemzeti stadion közelében meghalt terrorista ujjlenyomata megegyezik annak az embernek az ujjlenyomatával, akit Görögországban regisztráltak az útlevél tulajdonosaként, de a dokumentum hitelességét a főügyész nem tudta megerősíteni. Ez arra utalhat, hogy egy létező személy dokumentumai alapján hamisíthatták az útlevelet, amellyel a terrorista a migránsok balkáni útvonalán jutott el Európába.

Emiatt Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke hétfőn azt kérte, hogy Franciaország azonnal függessze fel a migránsok befogadását. Francois Hollande államfő viszont azt mondta, hogy Európának folytatnia kell a migránsok befogadását.

A párizsi rendőrség közben egy újabb gépkocsit, egy fekete Renault Cliót talált Párizs XVIII. kerületében, és azt feltételezi, hogy a merényletek előkészítéséhez használták.

„Ezt a gépkocsit látták az A1-es (észak-franciaországi) autópályán, a Párizs és Belgium közötti előkészítő utak keretében használhatták (a merénylők)” – mondta a rendőrség. Ugyanakkor csak a gépkocsi átvizsgálása után lehet pontosan megmondani, hogy milyen szerepe lehetett a merényletek elkövetésében.

A belga rendszámú autó egy sarkon, félig egy zebrán parkolt. A rendőrök délelőtt először azt próbálták megállapítani, hogy lehet-e benne robbanószerkezet, majd 11 órakor elszállították a helyszínről.

Hotelszobákban készültek fel a merényletekre

A Le Point hetilap értesülése szerint a terroristák – a jelenleg is körözés alatt álló Salah Abedelslam nevére – Alfortvilleben kivettek két hotelszobát, ahol megtervezték a merényleteket. Az ágyakat mindkét helyiségben felállították, hogy legyen elég helyük. A Le Point információi szerint Abdelslamék két nappal a merényletek előtt érkeztek a szobába. A hetilap közzétett egy videót is a szobákról. A rendőrök DNS-mintákat vettek a hotelben.

A merénylők egy kisebb házat is béreltek Párizs környékén, a fővárostól északra található Bobignyben.

Több mint 24 ezer fegyveres őrzi Róma biztonságát 

Angelino Alfano az olasz közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett szentév december 8-i kezdetére további mintegy ezer katonát vezényelnek Rómába. Jelenleg is több mint 24 ezer egyenruhában szolgálatot teljesítő rendőr, csendőr, pénzügyőr és katona felügyeli Róma és környéke biztonságát – hangsúlyozta az olasz belügyminiszter, aki most először árulta el a biztonsági készültségben résztvevő hatósági emberek létszámát. Azt nem fedte fel, hogy hányan szolgálnak civilben.

Vatikáni források szerint a Szent Péter térhez vezető római utcákban több mint százra tehető a civilben szolgálatot teljesítő olasz biztonságiak száma, akik a turisták és zarándokok között vegyülnek el. Angelino Alfano elmondta, hogy járőrözés helyett állandó biztonsági posztokat jelöltek ki az olasz főváros e szempontból legérzékenyebb pontjain. Például a római bazilikáknál, amelyeknek bejáratainál a Párizsban történt péntek éjszakai merényletek óta gépfegyveres katonák őrködnek. A jelentősebb közlekedési csomópontokhoz is páncélos járműveket vezényeltek.

A belügyminiszter kijelentette, hogy biztonsági szempontból a legnagyobb kihívást az esetleges dróntámadások jelentik. Hangsúlyozta, hogy a Vatikán feletti légtér – ahogyan már eddig is – a 2016. november 20-ig tartó szentév teljes ideje alatt le lesz zárva.

A politikus megjegyezte, hogy a Szent Péter térre tartó zarándokokat külön nekik kijelölt folyosókon vezetik majd ellenőrzésre.

Angelino Alfano cáfolta azokat az olasz sajtóértesüléseket, miszerint az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai kapcsolatba léptek volna az olasz szervezett bűnözéssel.

„Meg kell akadályoznunk, hogy Olaszországban a francia külvárosokhoz hasonló peremnegyedek jöjjenek létre. A bevándorlók kulturális integrálásának alapfeltétele azonban az, hogy tiszteletben tartsák törvényeinket” – hangsúlyozta az olasz belügyi tárca vezetője.

Franciaország az EU segítségét kérte az Iszlám Állam elleni harcban 

Franciaország formálisan arra kérte az Európai Unió többi tagországát, hogy segítsék az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcát, és nyújtsanak katonai támogatást a terrorizmus ellen küzdő francia erőknek – jelentette be Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter Brüsszelben.

Le Drian az uniós védelmi miniszterek keddi találkozóján a hétvégi párizsi terrortámadások miatt kezdeményezte az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke 7. bekezdésének alkalmazását. Eszerint „egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”.

Ez az első alkalom, hogy az uniós alapszerződésnek ez a szolidaritási klauzulája alkalmazásra kerül.

„Franciaország kétoldalú támogatást kér európai partnereitől az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában folyó harchoz, valamint a tagállamok katonai aktivitásának fokozását azokon a műveleti területeken, ahol francia erők teljesítenek szolgálatot” – közölte egy francia védelmi tisztségviselő az AFP francia hírügynökséggel.

A francia miniszterelnök szerint nem tudni, hány elkövető volt 

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint egyelőre nem ismeretes, hányan követték el a múlt heti párizsi merényletsorozatot. A kormányfő szerint Franciaországban és Belgiumban is segíthették a tetteseket.

„Jelenleg nem tudjuk, hogy segítették-e azokat, akik öltek és akik ezt a szörnyűséget végrehajtották Párizsban”. Talán vannak Franciaországban, Belgiumban tettestársak, olyan emberek, akik segítették a mészárlást” – fogalmazott a kormányfő.

„Most a nyomozásra kell koncentrálni. Még nincs meg a teljes kép, és főleg az, hogy hányan vettek részt a péntek este elkövetett merényletekben” – hívta fel a figyelmet Manuel Valls. „Két vagy három csapat volt-e, hogyan mozogtak, mi történt a Stade de France-ban? A nyomozás halad, de a szükséges diszkrécióval” – tette hozzá.

„Nem csak az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) megsemmisítése a cél, hanem az előállítások, a letartóztatások is, és annak megértése, hogy mi történt valójában” – mondta a miniszterelnök.

Az eddigi hivatalos közlések szerint a hét helyszínen, három terrorkommandó által elkövetett támadásokban hét merénylő vesztette életét, hatan felrobbantották magukat, egy emberrel pedig a kommandósok végeztek. Egy nyolcadik feltételezett támadó, Salah Abdeslam ellen nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Őt azzal gyanúsítják, hogy az utcai lövöldözésekben – amelyekben 39-en vesztették életüket – vett részt.

A kormányfő belügyminiszteréhez, Bernard Cazeneuve-höz hasonlóan megvédte a titkosszolgálatokat, amelyeket az ellenzék és a sajtó is azzal vádol, hogy hibákat követtek el a francia állampolgárságú dzsihadista elkövetők megfigyelésében. „Soha nem fogják az én számból hallani az elvégzett munka megkérdőjelezését” – mondta Manuel Valls.

Rendkívüli készültség az Olaszország-Románia mérkőzés miatt 

Az olasz terrorizmus ellenes nyomozóigazgatóság felügyeli a biztonságot Bologna városában, ahol a ma esti Olaszország-Románia barátságos labdarúgó-mérkőzés miatt rendkívüli intézkedéseket vezettek be. A Renato Dall’Ara bolognai stadionba százötven rendőrt és csendőrt vezényelnek ki. Bombakereső kutyákat is bevetnek a stadionba belépők ellenőrzésénél. Mintegy negyvenezer szurkolót várnak, közöttük az Olaszországban élő román közösség tagjait a 20.45-kor kezdődő találkozóra.

Sajtóértesülések szerint az olasz titkosszolgálat emberei is a városban vannak. Megerősítették a bolognai zsinagóga és a helyi diplomáciai képviseletek védelmét, valamint az olasz és a román válogatottat vendégül látó szállodák őrzését.

Kiemelt biztonsági gyűrű övezi a San Petronio bazilikát is, a város legnagyobb templomát, amelynek egyik kápolnájának freskója a Pokolban ábrázolja Mohamed prófétát. 2002-ben letartóztattak négy Olaszországban élő marokkóit, akik az olasz hatóságok szerint a bazilika felrobbantását tervezték éppen a próféta gyalázása miatt. Azóta a bazilika többször is az Olaszországot érő iszlamista terrorista fenyegetések célpontjai között szerepelt.

Deschamps: nem tudunk felejteni 

Nem tudunk felejteni – jelentette ki Didier Deschamps, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya az angolok elleni esti barátságos mérkőzés előtt a pénteki párizsi merényletekre utalva.

„Clairfontaine-ben készültünk, de nem voltunk elzárva a külvilágtól. Mindannyian követtük a szörnyűséges híreket, s ezeket meg is beszéltük – idézte fel nyúzott arccal és megindultan az elmúlt napokban történteket. – Két napunk volt, hogy megtisztítsuk a lelkünket ettől a mérhetetlen szomorúságtól. Most itt vagyunk, és az energiánkat a legnagyobb méltósággal, egyben mértéktartással a mérkőzésre való felkészülésre kell fordítanunk” – mondta.

A kapitány hangsúlyozta, mindannyian büszkék arra, hogy franciák, a fájdalom szomorú és erős pillanatait pedig mindenki a maga módján dolgozza fel, ugyanakkor úgy fogalmazott: „Egy nemzeti csapat mezét viselni a sportban mindenek felett áll. Ez mindenki részéről kötelezettségekkel jár.”

Kérdésre válaszolva beszélt a párizsi merényletekhez családi szállal is kötődő két játékosáról. Mint mondta, Antoine Griezmann esetében megkönnyebbülés tapasztalható, mivel húga sértetlenül hagyta el a Bataclan klubot – ahol 89 ember vesztette életét -, míg Lassana Diarra, akinek unokanővére elhunyt a támadásokban, közeli hozzátartozóját, – a játékos saját megfogalmazása szerint – „igazodási pontját” veszítette el.

„Lass velünk akart maradni, fontos számára az egység és a szolidaritás értéke. Jelenléte megnyugtató a számunkra” – mondta a szövetségi kapitány.

Északon csak a finnek szigorítottak

Az észak-európai országok közül egyedül Finnország szigorította a biztonsági intézkedéseket a kikötőkben és repülőtereken a párizsi merényletekre válaszul. Dánia, Svédország és Norvégia nem vezetett be különleges biztonsági intézkedéseket, ugyanakkor fokozott figyelemre intette a rendőrséget.

Újabb merénylőt azonosíthattak

Az RTL France információi szerint azonosították a francia hatóságok azt az eddig ismeretlen terroristát, aki a Bataclannál követett el támadást. A nevét egyelőre nem közölték, de azt tudni lehet, hogy ő is a hatóságok által megfigyeltek listáján szerepelt. A hírt megerősítette a francia belügyminiszter, Bernard Cazeneuve is.

Svédországot is megfenyegették

Fenyegetést kapott Svédország. A hírt a svéd kormány és a titkosszolgálat is megerősítette . Az ismeretlenek konkrétumokat nem közöltek, csak annyit, hogy ma számíthat a csapásra a svéd főváros.

Szlovákia és Ausztria is szigorít

Más európai országokhoz hasonlóan Bécs és Pozsony is jelentős biztonsági szigorításokat vezetett be a pénteki terrortámadás miatt – erről számoltak be az M1 helyszíni tudósítói.

Francia belügyminiszter: újabb 128 házkutatás, a titkosszolgálatok nem hibáztak 

A francia hatóságok a párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében 128 helyen tartottak házkutatást keddre virradó éjjel és tíz embert őrizetbe vettek – mondta Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a France Info hírrádióban.

Az előző éjjel 23 embert állítottak elő és 31 fegyvert foglaltak le, valamint 18 helyen találtak kábítószert az országszerte végrehajtott 168 razziában.

A belügyminiszter visszautasította azt a feltételezést, hogy a titkosszolgálatok hibájából következett be a 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó merénysorozat múlt péntek este a francia fővárosban. „Nulla kockázat nem létezik” – fogalmazott Bernard Cazeneuve.

Azt is elmondta, hogy jelenleg „115 ezer rendőr, csendőr, katona ügyel a franciák védelmére országszerte”.

Völler szigorúbb ellenőrzést sürget a Bundesligában 

Szigorúbb biztonsági intézkedések bevezetését sürgeti a német labdarúgó-bajnokságban Rudi Völler, a Bayer Leverkusen sportigazgatója.

„Olaszországban 2005 óta személyre szóló jegyeket árulnak. Tudom, hogy a reptéren mindenki bosszankodik, ha sokáig tart az ellenőrzés a beszállásnál, de minden, ami a biztonságunkat szolgálja, fontosabb ennél” – nyilatkozott a Bildnek a játékosként világbajnok és Bajnokok Ligája-győztes Völler.

A német válogatott volt szövetségi kapitánya szerint ugyanakkor a múlt pénteki párizsi terrortámadás után sem szabad elvenni Franciaországtól a jövő évi Európa-bajnokság rendezését.

„Különben minden nagy torna lebonyolítását megkérdőjelezhetnénk. Magától értetődik, hogy át kell gondolni a helyzetet, de nem szabad meghátrálni” – jelentette ki.

Biztonsági szigorítások több európai országban

A legtöbb európai országban komoly biztonsági szigorításokat vezettek be – erről beszéltek az M1 római, brüsszeli és berlini tudósítói.

 

Franciaország hivatalosan kérni akarja az egész EU támogatását

Franciaország arra készül, hogy a párizsi terrortámadás miatt hivatalosan is kérje az Európai Unió összes tagállamának segítségét – erősítették meg brüsszeli diplomaták.  A közlés szerint a szóban forgó segítségkérést az EU védelmi minisztereinek találkozóján fogják előterjeszteni.

A francia kormány az uniós alapszerződés 42. cikkének 7. bekezdésére hivatkozik. Eszerint „egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”. Ez lenne az első alkalom, hogy az alapszerződésnek ez a szolidaritási klauzulája alkalmazásra kerül.

Francois Hollande államfő a francia kongresszus előtt hétfőn elmondott beszédében már kilátásba helyezte ezt a lépést. Hogy Franciaország konkrétan miféle támogatást képzel el, uniós körök szerint egyelőre nem világos. Diplomaták szerint lehetséges, hogy egy főleg jelképes lépésről van szó, amelyhez azonban valószínűleg olyan konkrét intézkedések is párosulnának, mint a titkosszolgálati információk eddiginél intenzívebb cseréje. Az azonban valószínűtlennek tűnik, hogy Párizs az EU-tagállamok aktív részvételét kérné az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni háborúban – mondták.

Az amerikai szövetségi tagállamok több mint fele nem kíván szíriai migránsokat befogadni 

Az Egyesült Államok 50 szövetségi tagállamából 26 jelentette be hétfő estig, hogy a párizsi terrortámadások nyomán nem kíván szíriai migránsokat befogadni. Aggályaiknak adtak hangot kanadai tartományok is.

A CNN összesítése szerint Alabama, Arizona, Arkansas, Florida, Georgia, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Louisiana, Maine, Massachusetts,Michigan, Mississippi, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, Új-Mexikó, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Ohio, Oklahoma, Tennessee, Texas és Wisconsin kormányzója jelentette be, hogy nem kíván szíriai migránsokat befogadni.

A főképp republikánus vezetésű államok azt követően foglaltak így állást, hogy kiderült: a párizsi támadások elkövetőinek legalább egyike a szíriai migránsok hullámával érkezett Európába. A kormányzók azt kérték, hogy államukat hagyják ki az országos betelepítési programból, vagy azt, hogy az érkezőket vessék alá rendkívüli átvilágításnak a potenciális biztonsági fenyegetés szempontjából. Elismerték ugyanakkor, hogy hatáskörük nem teszi lehetővé a szövetségi politika felülírását.

Barack Obama elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok folytatja a menekültek befogadását, és szégyenteljesnek és „nem amerikai” tulajdonságnak nevezte azt, ha valaki be akarja előttük csapni az ajtót.

A kormányzók egyike, a Texas élén álló Greg Abbott egy Twitter-üzenetben azt követelte, hogy az Egyesült Államok is tagadja meg a szíriai migránsok befogadását, az elnökhöz írott levelében pedig arra figyelmeztetett, hogy „az amerikaiak együttérzését ki lehet használni, hogy az amerikaiakat (a párizsihoz) hasonló halálos fenyegetésnek tegyék ki”.

Az amerikai hatóságok 2011 óta mindössze 1500 szíriai menekültet fogadtak be. Az Obama-kormány szeptemberben jelentette be, hogy a következő költségvetési évben 10 ezer ember bebocsátására készül a polgárháborúba süllyedt közel-keleti országból. Eddig csak Colorado, Connecticut, Delaware, Hawaii, Pennsylvania, Vermont és Washington állam jelezte, hogy kész szíriai menekülteket befogadni.

Rand Paul szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns bejelentette, hogy törvénytervezetet kíván benyújtani, amelynek értelmében azonnali moratóriumot vezetnének be az amerikai vízumok kiadására a dzsihadista csoportok elől menekülők számára. Az intézkedés mintegy 30 országot érintene, és várakozási időt vezetne be az olyan személyek ügyében, akik vízummentességet élvező államokból kívánnak beutazni az Egyesült Államokba.

Donald Trump, aki szintén republikánus színekben pályázik a Fehér Házra, őrültségnek nevezte a szíriai migránsok befogadását.

A szintén republikánus aspiráns Ben Carson aláírásgyűjtést indított a kormányzat befogadási tervével szemben.

Peter King New York-i republikánus képviselő a Fox News adón hétfőn bírálta Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó NBC televíziónak adott egyik nyilatkozatát, amely szerint a szíriai menekülteket alapos átvilágítási eljárásnak veti alá a hírszerzés, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ és a belbiztonsági minisztérium. King szerint ez nem igaz, gyakorlatilag nincs szűrés, mert Szíriában nincsenek adatbázisok.

Közben Kanadában Kathleen Weil, a túlnyomórészt francia ajkú Québec tartomány bevándorlásügyi minisztere hétfőn felszólította az ország nemrég megválasztott kormányfőjét, Justin Trudeaut: a biztonsági aggályok miatt tegyen le arról a tervéről, hogy még az év végéig 25 ezer szíriai menekültet fogad be.

Brad Wall, Saskatchewan tartomány miniszterelnöke sürgette Trudeaut, hogy a Párizsban történtek fényében vizsgálja felül a tervét, mert nem kizárt, hogy így terroristákat enged be az országba.

A szabadidős utazásoknál hozhatnak visszaesést a terrorcselekmények 

A szabadidős utazásoknál hozhatnak átmeneti visszaesést a terrorcselekmények, amelyek az üzleti utazásokat nem befolyásolják – nyilatkozta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke a Világgazdaság keddi számában.

A szakértő az elmúlt évek terrorakcióinak tapasztalataira utalva hangsúlyozta: „sajnos az utazók kénytelenek egyre inkább hozzászokni a hasonló eseményekhez, és a foglalások néhány hetes visszaesés után növekedésnek indulnak. Sokan használják ki azt is, hogy az árak ilyen időszakban visszaesnek egy kicsit, így a forgalomban alig érezhető változás.”

A lap közölte, már kinyitottak a francia főváros nevezetességei, a megszigorított ellenőrzéseken túl más kellemetlenségre nem kell számítaniuk a világváros látogatóinak.

A terrortámadások miatt az USA tagállamainak több mint fele nem kíván szíriai migránsokat befogadni. Közben Cameron bejelentette: több milliárd fonttal emelik a brit hadsereg különleges alakulatainak költségvetését. Franciaország hivatalosan kérni akarja az egész EU támogatását, a kérést még ma előterjeszthetik.

Franciaország hivatalosan kérni akarja az egész EU támogatását

Franciaország arra készül, hogy a párizsi terrortámadás miatt hivatalosan is kérje az Európai Unió összes tagállamának segítségét – erősítették meg brüsszeli diplomaták.  A közlés szerint a szóban forgó segítségkérést az EU védelmi minisztereinek találkozóján fogják előterjeszteni.

A francia kormány az uniós alapszerződés 42. cikkének 7. bekezdésére hivatkozik. Eszerint „egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”. Ez lenne az első alkalom, hogy az alapszerződésnek ez a szolidaritási klauzulája alkalmazásra kerül.

Francois Hollande államfő a francia kongresszus előtt hétfőn elmondott beszédében már kilátásba helyezte ezt a lépést. Hogy Franciaország konkrétan miféle támogatást képzel el, uniós körök szerint egyelőre nem világos. Diplomaták szerint lehetséges, hogy egy főleg jelképes lépésről van szó, amelyhez azonban valószínűleg olyan konkrét intézkedések is párosulnának, mint a titkosszolgálati információk eddiginél intenzívebb cseréje. Az azonban valószínűtlennek tűnik, hogy Párizs az EU-tagállamok aktív részvételét kérné az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni háborúban – mondták.

Az amerikai szövetségi tagállamok több mint fele nem kíván szíriai migránsokat befogadni 

Az Egyesült Államok 50 szövetségi tagállamából 26 jelentette be hétfő estig, hogy a párizsi terrortámadások nyomán nem kíván szíriai migránsokat befogadni. Aggályaiknak adtak hangot kanadai tartományok is.

A CNN összesítése szerint Alabama, Arizona, Arkansas, Florida, Georgia, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Louisiana, Maine, Massachusetts,Michigan, Mississippi, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, Új-Mexikó, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Ohio, Oklahoma, Tennessee, Texas és Wisconsin kormányzója jelentette be, hogy nem kíván szíriai migránsokat befogadni.

A főképp republikánus vezetésű államok azt követően foglaltak így állást, hogy kiderült: a párizsi támadások elkövetőinek legalább egyike a szíriai migránsok hullámával érkezett Európába. A kormányzók azt kérték, hogy államukat hagyják ki az országos betelepítési programból, vagy azt, hogy az érkezőket vessék alá rendkívüli átvilágításnak a potenciális biztonsági fenyegetés szempontjából. Elismerték ugyanakkor, hogy hatáskörük nem teszi lehetővé a szövetségi politika felülírását.

Barack Obama elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok folytatja a menekültek befogadását, és szégyenteljesnek és „nem amerikai” tulajdonságnak nevezte azt, ha valaki be akarja előttük csapni az ajtót.

A kormányzók egyike, a Texas élén álló Greg Abbott egy Twitter-üzenetben azt követelte, hogy az Egyesült Államok is tagadja meg a szíriai migránsok befogadását, az elnökhöz írott levelében pedig arra figyelmeztetett, hogy „az amerikaiak együttérzését ki lehet használni, hogy az amerikaiakat (a párizsihoz) hasonló halálos fenyegetésnek tegyék ki”.

Az amerikai hatóságok 2011 óta mindössze 1500 szíriai menekültet fogadtak be. Az Obama-kormány szeptemberben jelentette be, hogy a következő költségvetési évben 10 ezer ember bebocsátására készül a polgárháborúba süllyedt közel-keleti országból. Eddig csak Colorado, Connecticut, Delaware, Hawaii, Pennsylvania, Vermont és Washington állam jelezte, hogy kész szíriai menekülteket befogadni.

Rand Paul szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns bejelentette, hogy törvénytervezetet kíván benyújtani, amelynek értelmében azonnali moratóriumot vezetnének be az amerikai vízumok kiadására a dzsihadista csoportok elől menekülők számára. Az intézkedés mintegy 30 országot érintene, és várakozási időt vezetne be az olyan személyek ügyében, akik vízummentességet élvező államokból kívánnak beutazni az Egyesült Államokba.

Donald Trump, aki szintén republikánus színekben pályázik a Fehér Házra, őrültségnek nevezte a szíriai migránsok befogadását.

A szintén republikánus aspiráns Ben Carson aláírásgyűjtést indított a kormányzat befogadási tervével szemben.

Peter King New York-i republikánus képviselő a Fox News adón hétfőn bírálta Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó NBC televíziónak adott egyik nyilatkozatát, amely szerint a szíriai menekülteket alapos átvilágítási eljárásnak veti alá a hírszerzés, a Nemzeti Terrorelhárítási Központ és a belbiztonsági minisztérium. King szerint ez nem igaz, gyakorlatilag nincs szűrés, mert Szíriában nincsenek adatbázisok.

Közben Kanadában Kathleen Weil, a túlnyomórészt francia ajkú Québec tartomány bevándorlásügyi minisztere hétfőn felszólította az ország nemrég megválasztott kormányfőjét, Justin Trudeaut: a biztonsági aggályok miatt tegyen le arról a tervéről, hogy még az év végéig 25 ezer szíriai menekültet fogad be.

Brad Wall, Saskatchewan tartomány miniszterelnöke sürgette Trudeaut, hogy a Párizsban történtek fényében vizsgálja felül a tervét, mert nem kizárt, hogy így terroristákat enged be az országba.

A szabadidős utazásoknál hozhatnak visszaesést a terrorcselekmények 

A szabadidős utazásoknál hozhatnak átmeneti visszaesést a terrorcselekmények, amelyek az üzleti utazásokat nem befolyásolják – nyilatkozta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke a Világgazdaság keddi számában.

A szakértő az elmúlt évek terrorakcióinak tapasztalataira utalva hangsúlyozta: „sajnos az utazók kénytelenek egyre inkább hozzászokni a hasonló eseményekhez, és a foglalások néhány hetes visszaesés után növekedésnek indulnak. Sokan használják ki azt is, hogy az árak ilyen időszakban visszaesnek egy kicsit, így a forgalomban alig érezhető változás.”

A lap közölte, már kinyitottak a francia főváros nevezetességei, a megszigorított ellenőrzéseken túl más kellemetlenségre nem kell számítaniuk a világváros látogatóinak.

Lemondták a belga-spanyol barátságos mérkőzést 

A belga kormány tanácsára biztonsági okokból lemondták az estére Brüsszelbe tervezett belga spanyol barátságos labdarúgó-mérkőzést – közölte a belga labdarúgó szövetség.

„A kormány az este kapcsolatba lépett az URBSFA-val, és azt tanácsolta, hogy ne tartsuk meg a mérkőzést” – áll a belga labdarúgó szövetség hétfőn éjjel közzétett nyilatkozatában.

A nyilatkozat szövege szerint a meccs lemondása a péntek éjjeli párizsi merényletsorozat miatt megemelt belgiumi terror-készültségi szinttel, valamint a terrortámadás még szökésben lévő egyik gyanúsítottja utáni hajszával függ össze.

A mérkőzés megtartása már korábban kétségessé vált, miután kiderült, hogy a merénylet-sorozat feltételezett kitervelője belga állampolgárságú, és az előkészületek szálai is Brüsszelbe vezetnek.

A belga labdarúgó szövetség sajnálatát fejezte ki a meccs késői lemondása miatt. „Számba véve ugyanakkor a rendkívüli körülményeket, nem vállalhattunk semmilyen kockázatot játékosaink és szurkolóink biztonságával kapcsolatban” – hangoztatta nyilatkozatában.

A párizsi támadások a francia nemzeti stadion, a Stade de France mellett elkövetett öngyilkos robbantásokkal kezdődtek, miközben az arénában éppen a francia-német barátságos labdarúgó mérkőzés zajlott. Az utólagos beszámolók szerint a merénylők egyike megpróbált bejutni a mérkőzésre, de a biztonsági ellenőrzésen fennakadt a nála lévő kés miatt, amelytől nem akart megválni.

Londonban hétfőn közölték, hogy a francia labdarúgó-válogatott jelképes okokból mindenképpen pályára akar lépni kedd este az Anglia elleni barátságos mérkőzésen. Angela Merkel német kancellár pedig közölte, hogy a helyszínen tekinti meg kedden Hannoverben a Németország-Hollandia barátságos labdarúgó-mérkőzést, ezzel is demonstrálni kíván a terror ellen. A kancellár mellett a tervek szerint a német kormány több minisztere is ott lesz a VIP-tribünön.

Több milliárd fonttal emelik a brit hadsereg különleges alakulatainak költségvetését 

A brit kormány több milliárd fonttal megemeli a fegyveres erők különlegesen kiképzett terrorelhárító alakulatainak költségvetését – közölte David Cameron.

A brit miniszterelnök, aki a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos éves bankettjén mondott beszédet, kijelentette: a brit kormány az évtized összes hátralévő évében a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja. Mivel a brit gazdaság növekedési pályán van, ez a nominális védelmi kiadások folyamatos növekedését jelenti minden évben – hangsúlyozta a kormányfő.

Bejelentette: a pénzből egyebek mellett kétszeresére emelik a légierő drónjainak számát, új harci repülőgépeket szereznek be, újgenerációs kibervédelmi rendszereket honosítanak meg, és a jelenlegi parlamenti időszak végéig kétmilliárd fonttal (csaknem 900 milliárd forinttal) növelik a hadsereg különleges alakulatainak fejlesztésére fordított összeget.

Cameron közölte: a brit biztonsági szolgálatok az elmúlt egy évben hét nagy-britanniai terrortámadási tervet hiúsítottak meg. Beszédében Cameron megerősítette, hogy a párizsi merényletek nyomán a brit kormány jelentősen bővíti a brit titkosszolgálatok létszámát és finanszírozását, emellett megkétszerezi a repülésbiztonsági intézkedésekre fordítható költségvetési összeget.

A Scotland Yard hétfőn – további részletek ismertetése nélkül – bejelentette, hogy hatszáz „aktív” terrorellenes művelet van folyamatban Nagy-Britanniában.

 

Most népszerű

Hasonló hírek