Image default
Csillagászat, űrkutatás

Először figyelhették meg, ahogy egy fekete lyuk felfal egy neutroncsillagot

A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit.

Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta.

A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám–jelöltet érzékelt – mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa. „Kezdeti becsléseink szerint úgy tűnik, hogy egy potenciális neutroncsillag-feket lyuk binerről van szó” – hangoztatta.

2015-ben az Egyesült Államokban lévő LIGO obszervatórium először észlelt ilyen hullámokat.  Azóta a tudósok rendszeresen észlelnek gravitációs hullámokat. Azonban még nagyon bonyolult és időigényes meghatározni, hogy milyen jellegű kételemes összetevő egyesülése okozza azokat a trillázó jeleket, amelyeket a LIGO és az olaszországi Virgo észlel.

Korábban érzékelték már két fekete lyuk egybeolvadását és két neutroncsillag egyesülését.  Még soha nem erősítették meg azonban fekete lyuk neutroncsillag-rendszer észlelését. Ebben a rendszerben a fekete lyuk megeszi a neutroncsillagot.

A kutatók szerint e rendszer objektumai neutroncsillagok, amelyek háromszor nagyobbak lehetnek a Nap tömegénél, valamint fekete lyukak, amelyek legalább ötször nagyobbak a Nap tömegénél. Mivel azonban még soha nem figyeltek meg ekkora méretű fekete lyukat és neutroncsillagot, a kutatók nem tudják, mekkora lehet a fekete lyuk minimális tömege és a neutroncsillag maximális tömege.

2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben. Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további fekete lyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.

A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában, eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.

Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Tűz ütött ki az űrhajó fedélzetén

Mazsi

Nem tudni, mi történhetett az űrkutatási ügynökség műholdjával

info

4200 éves királyság fővárosát azonosították Kínában

info