Frank-Walter Steinmeier a 2013 óta együtt kormányzó pártok, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökét, Angela Merkelt, Horst Seehofert és Martin Schulzot hívta meg a bizalmas megbeszélésre, amely a legújabb koalíciós viszály miatt a vártnál is nehezebb lehet.

A konflitus a glifozát tartalmú növényvédő szerek használata körül robbant ki,

mert a CSU-s mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt az ügyben tartott keddi brüsszeli szavazáson Németország nevében a használati engedély meghosszabbítására voksolt, holott az SPD-s vezetésű környezetvédelmi minisztérium betiltaná a rákos megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tett gyomirtót. Christian Schmidt ezzel megszegte a kormány működési szabályzatát, amely tartózkodást ír elő az uniós szintű döntéseknél azokra az esetekre, amikor a koalíciós pártoknak nincs egységes álláspontjuk az adott kérdésről.

Angela Merkel kancellár ugyan szóbeli megrovásban részesítette miniszterét, de nem menesztette, és jelezte, hogy ő is egyetért az engedély öt évre szóló meghosszabbításával.

A szociáldemokraták a német sajtó jellemzése szerint „tombolnak dühükben”, így alig két nap alatt újabb akadály emelkedett a nagykoalíció folytatása elé.

 

A legnagyobb német jobboldali politikai erő – a CDU/CSU pártszövetség – és a legnagyobb baloldali politikai erő – az SPD – a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás óta „elhidegült” egymástól, világossá vált, hogy a nyugdíjrendszer átalakításától a menekültek családegyesítési jogáig a legtöbb aktuális kérdésben nem értenek egyet, és a szociáldemokraták már a választás estéjén elkötelezték magukat amellett, hogy ellenzékben töltik el a következő ciklust. Az előrehozott választás viszont egyiküknek sem áll érdekében, így valószínűleg mégis megállapodnak majd a kormányzati együttműködés folytatásáról.

Azonban az együttműködés formája egyelőre igen bizonytalan. Miután Angela Merkel hétfőn tárgyalást kezdeményezett a szociáldemokratákkal, Martin Schulz azt mondta, hogy sokféle „modellje” lehet a kormányzásnak, köztük Németországban új, kipróbálatlan formák, és a szociáldemokraták egyetlen opciót sem zárnak ki. Ennek alapján elképzelhető, hogy az SPD kívülről támogat egy CDU/CSU-s kisebbségi kormányt.

A Bundestag-választás után a győztes CDU/CSU a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel kezdett tárgyalást a közös kormányzásról. A pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) után elnevezett Jamaica-koalícióról folytatott tárgyalások november 20-án fulladtak kudarcba, mert az FDP kiszállt a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdésének lehetőségéről szóló előzetes egyeztetési folyamatból. A liberálisok arra hivatkoztak, hogy a négy párt között nem alakult ki elég bizalom, és nem tudtak egyetértésre jutni Németország megújításáról.

A Jamaica-koalíció gondolatának bukása után Frank-Walter Steinmeier vette át a kezdeményezést.

November 20-án tett nyilatkozatában jelezte, hogy nem akar előrehozott választást. Aki felhatalmazást kér a választóktól és meg is kapja, az „nem bújhat ki a felelősség alól”, és nemcsak saját választóinak tartozik felelősséggel, hanem a közjót kell szolgálnia – mondta.

A szövetségi elnök – aki évtizedekig az SPD politikusa volt, és megválasztása után felfüggesztette párttagságát – azóta valamennyi parlamenti párt vezetőivel egyeztetett, rendre külön-külön, és csütörtök estére szervezte az első megbeszélést, amelyre több párt elnökét hívta meg, jelezve, hogy megfelelő megoldásnak tartaná a nagykoalíció folytatását. A bizalmas tárgyalásokról eddig nem szivárogtak ki értesülések, és a több mint kétórás csütörtöki megbeszélés után sem adtak ki a felek közleményt az esetleges eredményről.

Forrás: inforadio

Képek: Strategic Culture Foundation, inforadio,