Torlódások, araszolgatás, vezetési morál

• Az autósok nagy része gyakran, vagy rendszeresen találkozik torlódásokkal a magyar autópályákon, amelyek átlagosan 15-60 perccel hosszabbítják meg az utazásuk idejét a tervezetthez képest
• A megnövekedett forgalom, az autópályák nagyobb igénybevétele, valamint a sávlezárások és a terelések a legfőbb kiváltó okai a torlódásoknak az emberek szerint
• A megnövekedett forgalomban meghatározó szerepet játszanak az autópályáinkra zúduló román, török, szerb és bolgár vendégmunkások
• A többség úgy látja, hogy katasztrofális a vezetési morál az útjainkon
• A kialakult helyzetet a legtöbben a büntetési tételek emelésével, a jogosítvány megszerzéséhez szükséges feltételek szigorításával oldanák meg
• De legalább ennyire fontos lenne az alaposabb oktatás és a folyamatos rendőri jelenlét is ahhoz, hogy kevesebb baleset, szabálytalanság legyen az autópályákon

Néhány héttel ezelőtt megjelent cikkünkben a magyar autópályákon tapasztalható jelenségekkel foglalkoztunk, hatalmas indulatokat kiváltva. Rengeteg üzenet érkezett a Facebook-falunkra és nagyon sok olvasói levelet is kaptunk, de szerettünk volna tisztábban látni. Ezért arra kértük olvasóinkat, szavazzanak arról, hogy mit tapasztalnak a magyar autópályákon, mik azok a jelenségek, amelyek a legjobban zavarják őket és hogyan oldanák meg a kialakult helyzetet. Alábbi cikkünket a leadott szavazatok és beérkező olvasói levelek alapján készítettük el.

A magyar autósok gyakran találkoznak torlódásokkal, amelyek átlagosan 15-60 perccel növelik az utazás idejét

A magyar autósok elenyésző része az, amely soha nem találkozik torlódásokkal, míg az autópályákon közlekedők több mint negyede arról számolt be, hogy ritkán kerül dugóba. Őket tekinthetjük a szerencsés kisebbségnek, a többség ugyanis gyakran, vagy rendszeresen kényszerül arra, hogy a torlódások miatt sokkal lassabban tegye meg a tervezett útját.

Arról, hogy torlódás esetén nagyjából mennyivel nő az utazási idő a tervezetthez képest, az autósok fele nyilatkozott úgy, hogy durván 15-30 perccel, de nagy részarányt képviseltek azok is, akiknek nagyjából 30-60 percük szokott rámenni a dugóban araszolgatásra.

Azzal kapcsolatban, hogy mivel magyarázható az, hogy gyakran vagy éppen rendszeresen alakulnak ki torlódások és a legtöbben 15-60 perccel kénytelenek több időt tölteni utazással ahhoz képest, mint amit eredetileg terveztek, megoszlanak a vélemények.

A legtöbben úgy látják, hogy a megnövekedett forgalommal, illetve az autópályák nagyobb igénybevételével magyarázható a fenti jelenség. Véleményüket alátámasztva többen írtak arról, hogy a megnövekedett forgalom kialakulásában a megyei matrica bevezetése is szerepet játszott. Ez egyrészt kedvezőbb árának köszönhetően szélesebb tömegek számára tette elérhető az autópályákon történő közlekedést, másrészt sok olyan autós is megjelent a pályákon, akik korábban a lassabb közlekedéshez szoktak és nem rendelkeznek a kellő tapasztalattal sem. Továbbá sokan vélik úgy, hogy a kialakult problémában nagy szerepet játszik a megnövekedett kamionforgalom is, amelyek gyakran egybefüggő konvojt alkotva haladnak az autópályákon, megnehezítve ezzel a lassabb járművek számára az előzést.

A válaszadó autósok több mint negyede véli úgy, hogy az alkalmazott sávlezárások és terelések is nagyban felelősek az autópályákon kialakult torlódásokért. Vannak, akik úgy érzik ráadásul, hogy ezeket meg lehetne szervezni úgy is, hogy jobban odafigyelnek az autósokra. Ésszerűbb tervezéssel, sávelhúzásokkal, éjszakai munkavégzéssel lehetne megelőzni a torlódások kialakulását, illetve lehetne enyhíteni azok mértékén.

A balesetek és a veszélyesen közlekedő autósok is nagy szerepet játszanak a torlódások kialakulásában, az autósok több mint harmada érzi úgy, hogy ezek a jelenségek okozzák leggyakrabban a lassabb haladást az autópályákon.

A többség szerint katasztrofális a vezetési morál a magyar utakon

Nagy baj van a magyar autópályákon tapasztalható közlekedési morállal, a szavazásban részt vevők jóval több, mint a fele gondolja azt ugyanis, hogy katasztrofális a helyzet ezen a területen, sokan úgy közlekednek, hogy egyáltalán nincsenek tekintettel a másikra. Ráadásul az autósok több mint harmada véli úgy, hogy a sofőrök lehetnének sokkal nagyobb figyelemmel is a forgalomban résztvevő többi szereplőre. Sokat elárul a hazai utakon uralkodó állapotokról az is, hogy a válaszadók kevesebb, mint tizede mondja csak azt, hogy a vezetési morál pont olyan, mint más országokban, nem lehet igazából nagy különbséget tapasztalni.

Mindezek alapján felmerül a kérdés, mely jelenségek azok, amelyek a leginkább idegesítik a vezetőket a magyar autópályákon? A legtöbben azokkal az autósokkal nem tudnak mit kezdeni, akik indokolatlanul 90-120-as tempóval autóznak a belső sávban, feltartva ezzel a többi autóst. Az autópályákon közlekedők közel ötödét zavarja, hogyha egy nagysebességgel közlekedő autó elkezdi levillogni őket, és ha egy jármű nem körültekintően kezd előzésbe, amelynek eredményeként megakasztja a belső sáv forgalmát. Azt is sokan nehezményezik, hogy vannak olyan autósok, akik nem tartják be a követési távolságot, de a szabálytalanul előző kamionok, a jobbról vagy éppen hirtelen történő előzések is sok embert felháborítanak.

Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy az olvasóink milyen eszközökkel érnék el, hogy a magyar autópályákon ritkábban forduljanak elő torlódások, illetve az egyik leggyakoribb kiváltó ok, a balesetek számának csökkentése érdekében milyen lépéseket tennének.

A legtöbben úgy látják, hogy az vezethetne eredményre, hogyha szigorítanák a kiszabható büntetési tételeket, míg a válaszadók negyed véli úgy, hogy a jogosítvány megszerzésének szigorítása vezethetne igazán csak eredményre. De sokan építenének „autópálya tanpályákat” is, amelyek alkalmasak arra, hogy az autósok nagysebességű forgalmi szituációkat gyakoroljanak. Sokak szerint viszont az jelenthetne megoldást, hogyha külön vizsgához kötnék azt, hogy valaki felhajthasson és közlekedhessen az autópályákon.

Látható, hogy az emberek szerint mennyire fontos lenne a jogosítvány megszerzésének szigorítása, illetve az alaposabb, több lehetőséget biztosító oktatás. Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy a válaszadók több mint kétharmada szerint nem elég a 30 órás gyakorlati oktatás ahhoz, hogy valaki jogosítványt szerezzen és ezt követően automatikusan részt vehessen akár az autópályák forgalmában is.

Az átlagsebesség mérésére és a rendőri jelenlétre is nagy szükség lenne

A témához kapcsolódóan nagyon sok olvasói levelet kaptunk, amelyek az általunk felvetett lehetséges megoldásokon túl, vagy éppen azokat kiegészítve tartalmaztak ötletek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne csökkenteni a szabálytalankodók számát, elősegíteni a biztonságosabb közlekedést az autópályákon.

Az egyik legnépszerűbb felvetés az átlagsebesség mérésének bevezetése, amelyet cseh, olasz vagy éppen angol mintára alkalmaznának a mostani fix sebességmérő pontok helyett, mellett. A rendszer nagy előnye lenne, hogy sokkal nehezebb lenne kijátszani, hiszen az autópályára történő felhajtás és lehajtás közben eltelt idő alapján pontosan látszódna, hogy az adott jármű mekkora átlagsebességgel közlekedett az autópályán, míg a fix sebességmérők előtt bárki lefékezheti autóját.

Nagyon sokan hiányolják a folyamatos rendőri jelenlétet is az autópályákról. Szerintük a fix sebességmérő pontok, illetve a pihenők vagy éppen a benzinkutak kihajtójánál leálló és ott sebességet mérő rendőrautók alkalmatlanok arra, hogy visszaszorítsák a gyorshajtást és csökkentsék az elkövetett szabálytalanságok számát. Többen írtak arról a jelenségről, hogy megfigyeléseik szerint azok (sok esetben román, török, szerb, bolgár) az autósok, amelyek Németországban és Ausztriában még szabályosan közlekedtek, a magyar határt átlépve teljesen elszabadulnak.

A helyzetre megoldást jelenthetne, hogyha a rendőrség járműveivel megjelenne a forgalomban és szükség esetén, a helyszínen intézkedne a szabálysértőkkel szemben. Alternatív megoldásként felmerült az is, hogy a rendőrség együttműködhetne önkéntes autósokkal, akiknek a járművébe kamerarendszert telepíthetnének, amelyek felvételei alapján bírságolhatnának.

Fontos az oktatás és vezetőtámogató rendszerek alkalmazása

Az oktatással kapcsolatban többen javasolták, hogy a jogosítvány megszerzéséhez kötelezően elő kellene írni azt is, hogy a tanulóknak 10-20 órát kelljen vezetniük az autópályákon.

És ezeken az alkalmakon kiemelt hangsúlyt, szerepet kéne kapnia a jobbra tartás szabályának ismertetésének, gyakorlásának.

Fontos lenne továbbá egy mentális felkészítő tanfolyam is, amely szintén feltétele lenne a jogosítvány megszerzésének (pont, mint az egészségügyi vizsga) és amelyen személyesen részt kellene venni.

És volt, aki kötelezővé tenné a vezetéstámogató rendszerek alkalmazását is a járművekben, illetve előírná, hogy az autópályákon közlekedő kamionoknak és buszoknak is rendelkezniük kell ezekkel a berendezésekkel.

Forrás: portfolio

Címlapkép Forrása: MTI – Mihádák Zoltán

Kiemelt kép: kisalföld