A legújabb daganatellenes gyógyszereket már nem a kutatólaboratóriumok fioláiban kell keresni, hanem az egyszerű tyúktojásban. De vajon hogy lehetséges ez?

A legújabb kutatások eredményeként a genetikailag módosított tyúkok olyan tojást tojnak, amely ízületi gyulladás, illetve bizonyos daganatok elleni gyógyszert tartalmaz. Így ugyanis sokkal olcsóbb a gyógyszer előállítása, mint ha gyógyszergyárakban készítenék – egészen pontosan a századrészébe kerül. A kutatók abban reménykednek, hogy így az ipari méretű gyártás is sokkal olcsóbb lehet, és többet is lehet ily módon előállítani az adott gyógyszerből.

Dr. Lisa Herron, a kísérleteket folytató Edinburgh-i Roslin Technologies munkatársa szerint a génmódosított csirkék nem szenvednek, sőt, farmokon élő társaikhoz képes kifejezetten jók a tartási körülményeik, és kényelmes az életük. Az ő szemszögükből ez egyszerű tojásrakás, semmilyen módon nem befolyásolja az egészségi állapotukat.

A tudósok már korábban is kiderítették, hogy a genetikailag módosított kecskék és csirkék képesek fehérjeterápiás gyógyszereket tartalmazó tejet vagy tojást adni. Ez a mostani módszer azonban a korábbiaknál is költséghatékonyabbnak bizonyult.

A rákellenes tojások a gyári gyógyszerek tizedébe, vagy akár századába is kerülhetnek. Ráadásul a csirketelepek felépítése sokkal olcsóbb, mint a steril szobákat tartalmazó gyárépületeké.

A kutatók szerint sok betegségnek az az oka, hogy a szervezet nem termel eleget egy bizonyos vegyületből vagy fehérjéből. A gyógymód pedig a hiányzó vegyület vagy fehérje pótlása lehet, ám a gyógyszerek előállítása mai formájukban nagyon drága. De. Herron és kutatótársai azt az emberi gént vitték be a csirkék DNS-ének a tojásfehérje termeléséért felelős szakaszába, amely az emberi szervezetben a kérdéses fehérje termeléséért felelős.

Amikor az első génmódosított csirke tojását feltörte, és a fehérjét elválasztotta a sárgájától, Dr. Herron azt tapasztalta, hogy a fehérjéből sok van a tojásban. A kutatók ezután két, az immunrendszer számára fontos fehérjére koncentráltak: az IFNalpha2a elnevezésű fehérje erőteljes vírus- és rákellenes hatásáról ismert, a makrofág-CSF pedig a károsodott szövetek regenerációját segítő terápiaként jött létre.

Három tojás kell hozzá, hogy a gyógyszer megfelelő adagja kerüljön a szervezetbe, egy csirke pedig évente akár 300 tojást is tojhat. Elegendő csirkével akár kereskedelmi mennyiségben is elő lehet állítani a gyógyszert.

Az emberi gyógyszerként való felhasználás engedélyeztetése persze még akár 10-20 évig is eltarthat, de az már most világosan látszik, hogy a baromfi abszolút használható állatgyógyászati gyógyszerek előállítására is. Így antibiotikumok használata nélkül lehetne javítani a haszonállatok immunrendszerének működését, megelőzve ezzel az antibiotikum-rezisztens baktériumok létrejöttét. De a kedvtelésből tartott állatok szerveinek regenerálására is fel lehetne használni a gyógyszereket. A kísérleti tojásokat természetesen nem a szupermarketben árulnák, hanem teljes kontroll alatt a termelőktől lehetne beszerezni.

Forrás: Ripost

Fotó: Pixabay