Image default
Belföldi hírek

Elhagyja Budapestet Soros alapítványa (Olvasd el, nézd meg, hidd el, megéri! Hirmagazin.eu)

A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) bezárja budapesti irodáját és Berlinbe költözik – írja a Die Presse.

Minden jel arra enged követeztetni, Soros Györgyék nem kívánták magukat alávetni a teljes transzparenciának, így inkább elmenekülnek az országból.

Die Presse szerint a döntést Patrick Gaspard, az OSF elnöke jelentette be csütörtökön. A hírt a Zoom.hu-nak egyéb források is megerősítették. További tájékoztatást a holnapi nap folyamán várhatunk ez ügyben. Az Open Society Foundation (Nyílt Társadalomért Alapítvány) által támogatott bomlasztó, kártékony és nemzetellenes szervezetekről a következő írásainkban olvashatsz bővebben.

A lista: a Soros-hálózat hazai kitartottjai

Létezik Magyarországon egy nagyon hangos, emberi jogi, aktivista, és civil-hálózat, melynek médiareprezentációja és eszmei befolyása sokkal jelentősebb a társadalmi támogatottságánál. Ismerd meg te is a Soros-hálózat magyar tagjait, akiket Soros György, nemzetközi oligarcha tart el.

Egy kifejezetten hangos, sok esetben agresszív kisebbség véleményterrorja áll szemben a magyarok többségével. Ők a hazai Soros-világ, akik a hírhedt tőzsdespekuláns eltartottjai és bérrabszolgái: az ideológia – univerzális emberi jogok – mellett ez a kör bizony nem csak lelki táplálékot, hanem sok tíz-, összességében százmilliókat is kap évente.

Budapest, 2010. június 18.
Soros György magyar származású amerikai üzletember, a CEU alapítója és kuratóriumának tiszteletbeli elnöke gratulál egy végzõs hallgatónak a Közép-európai Egyetem (CEU) diplomaosztó tanévzáró ünnepségén a Mûvészetek Palotájában.
MTI Fotó: Beliczay László

De mégis, hogyan lehetséges, hogy a valós méretüknél sokkal nagyobb befolyása van a médiában ezeknek a szervezeteknek?

Erre egyrészt az a válasz, hogy mindenki ismer mindenkit, a hálózat tagjai között könnyedén áramlik az információ. Másrészt médiatámogatottsága könnyedén van az ügyeiknek, hiszen “divatos” témákat visznek: korrupcióellenesség, átláthatóság, melegjogok, abortuszhoz való jog, ártalomcsökkentés, migránshelyzet.

Harmadrészt pedig ahogy a lenti listából is látványos, Soros szervezetei széles spektrumon működnek a közpolitikai elemzésektől a médiakutatáson át a melegjogokig, plusz ügyes médiaalapításokban is részes ez a kör. Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy Soros pártpolitikát is finanszíroz az Együtt háttéralapítványán keresztül.

Soros ugyan 2007-ben felszámolta a hazai Soros Alapítványt, melynek meghatározó szerepe volt a rendszerváltás-kori rendszerellenzék támogatásában, de nem hagyott fel magyarországi szponzori tevékenységével, és a Nyílt Társadalom Intézeten keresztül busásan szponzorálja helyi klienseit.

Lássuk azokat a szervezeteket és szereplőket, akiket Soros György tart el!

Zászlóshajók a civil szervezeti világban

1. Eötvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet a Soros Alapítvány hozta létre 2003 januárjában azzal a céllal, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. (Az intézet tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány.) Az intézmény elnöke Majtényi László, szakmai munkáikra rendszeresen hivatkozik az Együtt párt.

2. Krétakör Alapítvány

Az ismert ellenzéki aktivista Gulyás Márton alapítványa 2012-ben 5,5 millió, 2013-ban, 5,4 millió, 2014-ben pedig 22,3 millió forintot kapott támogatásként a Soros-féle Open Society Foundations-től. 2014-ben ennél nagyobb összeget csak az Ökotárs Alapítványtól kapott, a Norvég Civil Alapnál győztes pályázata után. Érdekes, hogy pl. magánszemélyek adó 1% felajánlásból 2014-ben csak 130.000 forint folyt be a Krétakörhöz.

3. Transparency International

A világ legnagyobb korrupcióellenes szervezetének magyarországi leányvállalata Transparency International Magyarország Alapítvány néven van bejegyezve. Célkitűzése: A Transparency International nemzetközi nem-kormányzati szervezet értékei mentén működve korrupciós problémák feltérképezése a Magyar Köztársaság területén, megoldási javaslatok megfogalmazása, a nyilvánosság tájékoztatása és képzése az átláthatóság ellenőrzése és elősegítése, különös tekintettel a közpénzek felhasználására.

A Transparency tevékenysége nyomán 2014-ben 154 millió forintos bevétele és 143 millió forint kiadása volt a szervezetnek. A finanszírozása programok mentén történik, amiből több is köthető Soros Nyílt Társadalom Intézetéhez, az OSI-hoz. 2012-ben a külföldi támogatásuk fele, mintegy 23 millió forint érkezett az OSI-tól, 2013-ban már 43 millió OSI-támogatást használtak fel, ami azért is érdekes, mert a Transparency International központjától mindössze 23 millió forintot kaptak, magyar vállalatoktól pedig összesen 17 millió forintot, a központi költségvetésből (magyar és külföldi) pedig 27 milliót.

2014-ben belföldi magánadományozóktól 205.000 Ft-ot, belföldi cégektől 12 milliót, külföldről pedig összesen 84 milliót kapott az alapítvány, amiből egyedül az OSI 59,1 millió forintot adott. A kül-és belföldi támogatók között megjelennek nagykövetségek (norvég, holland, brit, svéd, kanadai), cégek és alapítványok, amelyek közül néhány szintén ilyen-olyan szálakkal kötődik a Soros-köldökzsinórhoz (ld. Ökotárs, Ökopolisz, K-monitor Közhasznú Egyesület, stb.) és természetesen a Norvég Civil Alap.

Az adományok programok szerint oszlanak meg, amelyek esetenként több éves ciklust is jelenthetnek. Plusz adalék a függetlenségéhez, hogy kuratóriumának három tagja közül kettő a szintén Soros-alapította CEU oktatója (Bátory Ágnes, Alexa Noémi). Szóval, bár közhasznúsági jelentésében büszkén hirdeti a Transparency, hogy csak az ügyvezető igazgató kap fizetést a vezetők közül (igaz, ő 11 milliót, ami 14 millióról csökkent 2014-ben ennyire) valójában a többiek is anyagilag is függő helyzetben vannak a Soros-birodalomtól.

4. K-Monitor Közhasznú Egyesület

A K-Monitor Iroda 2007 óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért. A civil szervezet olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.

Az egyesület adatbázisokat üzemeltet, különböző kampányok mentén monitoroz egy-egy közéleti témát illetve részt vesz a civil érdekérvényesítésben. 2013 és 2015 márciusa közötti időszakban egyes projektekre 17,5 millió, 5,3 millió és 6,5 millió forintnyi támogatást kapott az OSI-tól.

2013-2016 között több, mint 34 milliót a Norvég Civil Alaptól, magánszemélyektől 1% felajánlás keretében pedig – a honlapon lévő intenzív kampány ellenére – 2014 és 2015-ben összesen csak 449.156 forintot.

2013 és 2014 között az USA Külügyminisztériumától 6 millió forintot, és hasonló összeget a Transparency International-tól. Összbevétele nagyságrendileg 41 millió forint, így jól mérhető a Soroshoz köthető forrás létfontossága. Az egyesület adózott eredménye 2014-ben 3,5 millió forint. 2013-ban ezek az összegek úgy alakultak, hogy összesen 43 millió forint forrása, ebből 24 millió forint bevétele volt.

A Nyílt Társadalom Alapítvány ebben az évben 17,2 millió projekttámogatással és 17,1 millió forint működési támogatással járult hozzá a működéshez, bár évnél hosszabb periódusra elosztva. Ehhez jött még a Norvég Civil Alap pályázatán nyert 35 millió 3 évre elosztva. A „cég” fejlődése töretlen, tekintve, hogy 2009-ben (ekkori közhasznúsági jelentése a legrégebbi elérhető) összes bevétele 7,5 millió forint volt.

5. Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

A Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet. 1994-es megalakulása óta azért dolgozik, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Ennek érdekében nyomon követik a jogalkotást és jogfejlesztő tevékenységet végeznek, stratégiailag fontos perekben képviseletet nyújtanak és évi ezer ügyben jogsegélyt nyújtanak, képzéseket tartanak és média kampányokkal mozgósítják a nyilvánosságot.

A TASZ 30 munkatárssal dolgozik, és évi kb. 190 millió forintos bevételből gazdálkodik. A TASZ egyetlen fillér állami támogatást vagy magyarországi pártoktól érkező forrást nem fogad el. Bevételeink kizárólag magánszemélyektől, cégektől és magánalapítványoktól érkeznek. A jogvédők bevételük nagy részét az OSI-tól kapják, amit fő támogatóként első helyen említenek a honlapjukon.

2014-ben a közhasznúsági jelentésük szerint bevételük összesen 199 millió forint volt, ebből az OSI részesedése 169 millió forint. Néhány összeg egy évnél hosszabb időre van elosztva, azonban ebből 108 millió működési támogatás csak 2014-re vonatkozik, tehát a programok nélkül is nagy arányban mutatható ki a Soros-pénz meghatározó szerepe (a programokkal együtt pedig döntő többségű).

Ehhez még 2014-2015-re elosztva 34 millió forint Norvég Civil Alapból származó pénz is hozzájött. 2013-ban ez a részesedés valamivel kisebb, 129 millió forintos volt a 198 milliós bevételek között, de kiegészítette 32 millió NCTA pénz is. A 2012-es beszámolójukban, amiatt hogy több korábbi, akkor kifutó programot is megjelenítettek, összességében 423,8 millió forintnyi Nyílt Társadalom Intézet által folyósított támogatás szerepel.

6. A Roma Education Fund

A nem ideológiai, hanem inkább oktatási tevékenységet űző, a romák és a nem romák közötti szakadék betemetését célul tűző alapítvány legfőbb támogatója az Open Society Institute.

7. c3 Alapítvány

A c3 Alapítvány ősrégi hazai technológiai, és információs alapítvány, innen startolt a freemail, és sok más akkori webes fejlesztés. Egyik támogatójuk régóta az OSI.

8. PATENT Egyesület

A Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) szintén egy újsütetű feminista szervezet, mely leginkább azzal került be a hírekbe, hogy feltétel nélkül kiáll az abortusz lehetőségéért, mint a női önrendelkezés csúcsáért. Áldásos tevékenységüket természetesen ők is OSI-pénzből szervezik.

9. Háttér Társaság

Az egyik legrégebbi melegjogi szervezet kiemelt támogatója az Open Society Institute.

10. Artemisszió Alapítvány

Az Artemisszió interkulturális képzéseket, és felvilágosítóprogramokat tart gyerekeknek az elfogadás, és a migrációs helyzet kapcsán. Egyik fő szponzoruk az OSI.

11. NANE – Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület

A női jogvédelemmel foglalkozó civil szervezet szponzora az OSI.

12. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

A feminista szervezet is jól hasít az OSI pályázatai, 2014-ben 21 millió forintra pályáztak sikerrel.

13. Kék-Pont

A tűcsereprogramot, és ártalomcsökkentést a zászlajára tűző szervezet utoljára 2012-ben kapott támogatást az OSI-tól.

Zászlóshajók a médiában

1. Átlátszó

Bodoky Tamás egykori Magyar Narancsos (egyébként jelenleg szintén Soros által fenntartott lap), majd indexes tényfeltáró újságíró által alapított és főszerkesztett balliberális tényfeltáró portál születésénél és felcseperedésénél is jelen van a Soros-pénz: csak 2013-ban 500 milliós donoradományt kaptak a hazai Soros-szervezetek, és ebből jutott az Átlátszónak is.

Ugyanígy 2014-ben is bőkezű volt a magyar származású spekuláns a lappal. Akkor 22,9 millió forintot adott az OSI a portál működésére. Az Átlátszó mögött megtaláljuk az Átlátszónet Alapítványt is, melynek vezetői megegyeznek az Átlátszó vezető tisztségviselőivel.

Asimov Alapítvány

Az Átlátszó mögött álló másik alapítvány a híres sci-fi íróról elnevezett Asimov alapítvány. Ezt 2009-ben alapították, szintén a magyar közélet megújításának és átláthatóságának célkitűzésével. Itt már megjelenik a Norvég Civil Alap is megjelenik, mint támogató és az Eötvös Károly Intézet – szintén egy másik Soros-szervezet -, mint partner. Kuratóriumának elnöke az átlátszós Maróy Ákos, aki kiterjedt üzleti kapcsolatai mellett a véleményformáló közéletben is szerepet játszik.

Az Asimov alapítvány projektjei jól rímelnek az Átlátszó tevékenységére. A fő tevékenysége, a honlap szerint emiatt jött létre a Budapest New Technology Meetup megszervezése, ami viszont jól mutatja Maróy egyébként IT-s kötődését, múltját. Az Átlátszónet Alapítvánnyal közös projekteket is bonyolítanak, amik közül több 2013-ban a Norvég Civil Alap támogatásával is valósult meg (Átlátszónet program). Az alapítvány honlapjának szerkezete és külleme szinte megszólalásig azonos az Átlátszónet Alapítvány honlapjáéval. Az Asimov közhasznúsági jelentése alapján az Átlátszó KiMitTud közadatigénylési rendszerének támogatói, és a Norvég Civil Alap kedvezményezettjei 30 milliós értékben. Utóbbi azért érdekes, mert az Asimov Alapítvány az Átlátszó Nonprofit kft. részére forrásokat biztosít, 2015-ben közel 17 millió forintot.

Bajnai emberei az Átlátszó alapításában

A kérlelhetetlen tényfeltáró portál alapításának érdekessége, hogy az Átlátszót üzemeltető nonprofit kft-ben egy időben Oszkó Péter és Tordai Csaba – Bajnai Gordon bizalmasa – is feltűnt, aki egyébként kuratóriumi tag az Együtt mögött álló – szintén Soros és Clinton-pénzekkel kitömött – Haza és Haladás Alapítványban.

2. Magyar Narancs

A fideszes pártlapként induló Magyar Narancs a szabad zsurnalizmus zászlóshajójaként a ’90-es évek legfontosabb lapja. Miután a szerkesztőség összekapott a párttal, az önállósodó lap karakteres, tabudöntögető, meghatározó hazai gonzó-lap maradt, amelynek a magyar sajtó jelenlegi szellemiségére is kiható befolyása máig érezhető: az index.hu, a 444.hu, és a mai balliberális-cinikus sajtóvilág ősanyja a Magyar Narancs.

A lapot később Bojtár B. Endre vette át, aki pont Soros befektetésével volt képes kiszorítani Bodoky Tamást a Narancsból. 2010-re a lap nyílt MSZP-propagandát nyomott, amit még Szily László, a szintén a Narancsból kinövő újságíró is kikért magának.

3. Mérték Médiaelemző Műhely

A HVG-ben publikáló, önmagát függetlennek tartó, a médiapiac aktuális átalakulásait monitorozó Mérték Médiaelemző Műhely szintén Soros-apanázsból tartja el magát: fő támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány.

A Mérték Médiaelemzőben érdekelt két átlátszós is: Mong Attila kutató (egyben a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. társasági tagja is), Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztő-résztulajdonosa pedig a Tanácsadó Testület tagja. Mong és Bodoky az Átlátszó tulajdonosai is, mellettük többek között ott figyel Maróy Ákos, aki az Asimov Alapítvány elnöke.

4. Független Médiaközpont (Független Újságírók Alapítványa)

Ez a szervezet maga is tagja a birodalomnak, 2014-es éves jelentése szerint hét projektjéből három az Open Society támogatásával valósult meg.

Saját ars poeticájuk a következő: A Független Médiaközpont politikai elkötelezettségtől mentes alapítvány, amelynek célja, hogy erősítse az etikus magatartáson alapuló, tényszerű újságírást és támogassa a média függetlenségét Magyarországon.

Az alapítványt az amerikai Independent Journalism Foundation alapította a 90-es években, a közép-európai média függetlenségének erősítésére. Prága, Pozsony és Bukarest mellett Budapesten is működtetnek irodát.

5. Tilos Rádió

A budapesti underground egykor sokkal szebb napokat megélt rádióját a TILOS Kulturális Alapítvány működteti. Az alapítvány évente 25 millió forint körüli büdzséből gazdálkodik, ebből a 2012-2014 közötti időben az Open Society 6 millió forint körüli összeggel járult hozzá. Emellett minden évben a Norvég Civil Alap is kivette a részét a finanszírozásból 2-3 millió forinttal, így a működés majdnem felét e két szervezet biztosítja.

6. 444.hu

A dezertált indexesekből összehozott hírszájt alapításában nem volt Soros-pénz, azonban hamar utat tört magának a Soros-dollár Uj Péterék legújabb portáljához.

A 444.hu-t kiadó Zrt. többségi, és a cégjegyzékben egyedül szereplő tulajdonosa a PlanCman Korlátolt Felelősségű Társaság, aminek viszont két igazgatósági tag, Uj Péter és Kardos Gábor Miklós a tulajdonosai. Ennek a Kft-nek bevétele nincs, egyetlen érdekeltsége a Magyar Jeti Zrt, azonban eladósodottsága 2300%-os.

A Soros-befolyás a cégtulajdonlásból nem derül ki, azonban a két külföldi igazgatósági tag, Marie Nemcova és Valér Kot mindketten a Media Development and Investment Fund alkalmazásában állnak. Nemcova a menedzsment tagja, Kot pedig digitális befektetésekért felelős tisztségviselő.

Külön érdekes összefonódás még, hogy Dr. Molnár Bence, aki kézbesítési megbízottként van feltüntetve, tagja annak a Kende-Molnár-Bíró-Katona ügyvédi irodának, aminek jogelődje szintén a MDIF Magyar Narancsban való ugyanilyen érdekeltségével és offshore érintettségével került a figyelem központjába.

Media Development Investment Fund – A Médiafejlesztési Befektetési Alap.

Ez egy Soros és számos más befolyásos befektető által fenntartott alap, amely független újságíróknak biztosít kedvezményes hitelt oknyomozáshoz (eszközre, utazásra stb.). Fő célja az információhoz való hozzájutás javítása olyan esetekben, amikor az adott ország mainstream médiafelületein nem a megfelelően szabad és liberális szerkesztési elvek szerinti tartalom található. Meglátásuk szerint ma 6 milliárd ember olyan országban él, ahol nincs szabad és független média. A szabad és nyílt társadalom csak szabad médián keresztül valósulhat meg, ezért jött létre ez a pénzügyi alap. A Soros által 1995-ben alapított szervezet az egyik leginkább támogatott is. Tevékenységét – a volumen sorrendjében – Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában, Délkelet-Európában, FÁK-térségben fejti ki.

Zászlóshajó az egyetemi világban

Soros György érdekeltsége a CEU, azaz a Central European University is, mely a Open Society-doktrína, Soros legfőbb ideológiájának terjesztője. Támogatói között az OSI éppúgy megtalálható, mint a Rothschild Foundation.

Zászlóshajók a politikában

1. Haza és Haladás Alapítvány

Zászlóshajónak nevezni talán túlzás, de fontos megemlíteni, hogy Bajnai Gordon ex-miniszterelnök projektpártja, az Együtt mögött álló Haza és Haladás Alapítvány 200 millió forintos támogatásban részesült korábban a Center for American Progress alapítvány forrásaiból.

Ugyanígy ismert az is, hogy a HaHa elnevezésű, informális csoportosulás – akik a hallgatói tiltakozáshullám szervezői voltak – szintén Soros György finanszírozta szervezeteknél “készítették fel” a terepmunkára annak érdekében, hogy segítsék a születőben lévő Bajnai-pártot. A MoveOn.org trénerei szintén a Soros-galaxis tagjai, akik jelenleg éppen Donald Trump ellen kampányolnak az Egyesült Államokban.

2. Political Capital

Gyurcsány Ferenc és az MDF kedvenc politikai agytrösztje, a 2010 előtti Nemzetbiztonsági Hivatal által kitömött elemzőintézet is részesült Soros-pénzben.

Soros György leghatalmasabb fegyvere: a Nyílt Társadalom Alapítványok

Cikksorozatunkban bemutatjuk Soros György igazi arcát, valamint azt, hogyan operál természetes közegében: a káoszban. A Soros-dosszié második részében a milliárdos leghatásosabb és legkiterjedtebb eszközétől, a Nyílt Társadalom Alapítványokról (továbbiakban: OSF) lesz szó.

Előtörténet

Ahogy a Soros-dosszié első részében már bevezettük az OSF 1993-ban kezdte meg pályafutását, még Open Society Institute néven, s 2010-ben módosították Open Society Foundationsre. A szervezet nevét az a Karl Popper ihlette, aki Soros György mentorának tekinthető, és aki ugyanabban a London School of Economics intézményben tanított, ahol Soros folytatta tanulmányait 1947-ben.

Popper elmélete alapján egy társadalom zártnak tekinthető, ha az különböző, magától értetődő értékeket vall. Az USA függetlenségi nyilatkozatában említett elidegeníthetetlen jogok, vagy az Istentől származó erkölcsi normák tehát mind-mind a nyílt társadalom ellenségeinek minősíthetők, hiszen a végső igazságok Popper és Soros szerint is elérhetetlenek az ember számára.

Ezen állítás talán még vonzó is lehet egyeseknek, ám ehhez hozzátartozik egy kellemetlen tény is: ha az ember az abszolút, univerzális törvényektől elszakad, akkor ahogy azt Nietzsche is írta a Vidám tudomány című könyvében, az ember kétségbeesésében mindenben elkezd hinni – ez a káosz pedig menthetetlenül a nihilizmusban csúcsosodik ki.

Térjünk azonban vissza a szervezethez. Soros György a filantrópnak nevezett tevékenységét – amelyet nyugodt szívvel nevezhetünk terjeszkedésnek – lényegében 1987-ben kezdte el, ekkor kezdett el óriási pénzösszegeket pumpálni szervezetébe. Lényegében már ekkor is kvázi hálózatról beszélhetünk, hiszen számos alapítvány létezett már Kelet-Európában és Közép-Ázsiában.

1987-ben még 3 millió dollárral támogattam a szervezeteket, 1992-ben pedig 300 millió dollárral”

– ismeri el a milliárdos maga.

Ma pedig az OSF több mint 70 országban folytat aktív tevékenységet. És mint ahogy a következő alfejezetből láthatjuk, ez még csak a jéghegy csúcsa.

Struktúra

Az OSF tevékenysége Soros György előző részben ismertetett világképének terjesztésén dolgozik. A szervezet rendszerint olyan hangzatos és vonzó címszavak mögé rejtőzik, mint az „igazságosság”, „egyenlőség”, „függetlenség” és „demokratikus kormányzás.” Ezen címszavak mögött azonban egy társadalomformáló szándék húzódik meg, amely a hagyománytisztelő, szuverenitását becsülő nemzetekből (a „zárt” társadalmakból) gyakorlatilag egyetlen nagy masszát kíván összeolvasztani.

A „zárt” társadalmak azonban igen sokrétűek, hiszen szerves részüket képezi a kultúra tisztelete, a családok támogatása, a vallási hagyományok ápolása. Éppen ezért lebontásukhoz semmit nem szabad a véletlenre hagyni, és a lehető legtöbb eszközt mozgósítani kell, ideértve például az oktatást (lásd CEU) és a médiát is.

Ebben a feladatban pedig az OSF bír a legnagyobb befolyással – és így mozgósítóerővel. Mint ahogy az saját év végi költségvetési jelentésükben olvasható, az OSF általánosságban két módon dolgozik.

Az egyik forgatókönyv, hogy az OSF „egy nagy összegű és hosszú távú támogatást ad egy adott szervezetnek vagy kisebb alapítványnak. A másik forgatókönyv esetén pedig több kisebb szervezetet koordinál össze, hogy előremozdítsanak egy adott kezdeményezést. Már önmagában ez a működési stratégia is nyugtalansággal töltheti el az átlagembert, ám ha megtekintjük azon csoportokat és szervezeteket, amelyek ilyen módon követi az OSF és Soros György útmutatásait, akkor megérthetjük, hogy óriási baj van.

Ehhez azonban picit el kell vonatkoztatnunk Magyarországtól, valamint Európától, és az Egyesült Államokat kell górcső alá vennünk.

A Soros-légió

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – csoportokba szedjük azon szervezeteket, amelyek Soros György elképzelése szerint bizonyos kategóriák alapján alakítják az amerikai társadalmat. Az a közös ezekben a szervezetekben, hogy az összes az OSF támogatását élvezi.

Baloldali eszméket terjesztő, médiára ható szervezetek

  • The American Prospect Inc., amely ugyanezzel a névvel kiadott magazinjával a „konzervatív média növekvő befolyását igyekszik visszaszorítani.”
  • The Nation Institute – a Nation című szélsőbaloldali magazin mögött álló szervezet, amely igyekszik az amerikai mainstream részévé tenni a „progresszív” gondolkodást.
  • Sundance Institute – számos dokumentumfilm forgatásáért felelős szervezet, amelyek mindegyike a kapitalizmus, az amerikai társadalom vagy a nyugati kultúra kritikája körül forogtak.
Érdemes megjegyezni, hogy 2003 és 2011 között Soros mintegy 48 millió dollárt ölt bele médiabirodalmának kiépítésébe. Nemcsak konkrét sajtóorgánumokat kell ezalatt érteni, mint például az ABCThe GuardianThe Washington Post, mert számos újságírói főiskolát is támogatott.

A törvénykezést baloldali eszmékkel befolyásolni próbáló szervezetek

  • Alliance for Justice, amely következetesen szélsőjobboldalinak és radikálisnak állítja be a republikánus bírójelölteket.
  • American Constitution Society for Law and Policy – a szervezet célja, hogy az alkotmányt egy folyamatosan változó dokumentumként prezentálják a joghallgató diákoknak.
  • Justice at Stake, melynek egy olyan rendszer kiépítése a célja, amelyben a bírókat egy elszámolás feletti, „szakértői” gárda nevezné ki – a mostani választás helyett.

Tömeges bevándorlásért küzdő, liberális bevándorlási törvényeket akaró szervezetek:

  • American Immigration Council, amely gyakorlatilag állampolgárságot adna az illegális bevándorlók leszármazottainak.
  • Migration Policy Institute, amely ugyanazért küzd, mint a fentebbi szervezet, ám egyúttal jóléti intézkedéseket is próbál kiharcolni az illegális bevándorlóknak.
  • National Immigration Forum, amely a leghangosabban ítélte el az illegális bevándorlást megakadályozó határkerítés megépítését az USA-ban.

A feminista ügyekért küzdő, Amerikát szexista társadalomnak bélyegező szervezetek:

  • Feminist Majority Foundation, amely a „nők jogi, társadalmi és politikai egyenlőségéért küzd.”
  • Ms. Foundation for Women, amely úgy vallja, hogy „a nők bár a társadalom felét teszik ki, mégsem élhetnek ugyanazon lehetőségekkel.”
  • National Partnership for Women and Families – ez a szervezet is ismétli azt a jól ismert feminista hazugságot, miszerint míg a férfi megkeres egy dollárt, addig a nő csak 77 centet.

Látható tehát, hogy egy elképesztően kiterjedt – és sokszor színfalak mögött operáló, a társadalmi igazságosság álcája mögé búvó – rendszerről van szó, amely a médiában, a törvényhozásban, az oktatásban, a vallási szerveződésekben egyaránt jelen van. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az OSF és ideológiája a társadalom minden szegletére befolyást gyakorol, ráadásul hosszú évek óta.

Ezen a ponton megkérdezhetné az olvasó, hogy miért fontos ezt tudni?

Oszd meg és uralkodj

Nos, a válasz az, hogy Amerika tökéletesen mutatja a Soros-hálózat munkálkodásának eredményét: egy olyan mélyen megosztott társadalmat láthatunk, amelyhez hasonlót keresve sem lehet találni a nagyvilágban. A különböző szervezetek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyrészt atomizálják az amerikai népet, különböző társadalmi csoportokba tömörítsék azt (például szexuális irányultság, etnikai vagy vallási származás alapján, amelyre „büszkének” kell lenni, és előjogokat érdemelnek), másrészt ezeket a csoportokat lassan egymás ellen hangolják. A híradások – akár a Black Lives Matter tevékenységéről, akár a feminista lobbiról van szó – egytől egyig erről tanúskodnak. Ahogy az is, hogy mikor az amerikaiak kezdték felismerni ezt a folyamatot, inkább megválasztották Donald Trumpot – amely csak olaj volt a tűzre a sorosistáknak.

Amerikát azért fontos ebből a szempontból nézni, mert ezt a mély társadalmi válságot Magyarországon még el lehet kerülni – annak ellenére, hogy az erőviszonyok messze nem kiegyenlítettek. A nemzetközi hálózatnak ugyanis Magyarországon is rengeteg képviselője van az oktatásban, a médiában és a civil szervezeti világban:

1. Magyar Narancs

A fideszes lapként induló Magyar Narancsot az a Bojtár B. Endre vette át, aki pont Soros befektetésével volt képes kiszorítani Bodoky Tamást a Narancsból. 2010-re a lap nyílt MSZP-propagandát nyomott, amit még Szily László, a szintén a Narancsból kinövő újságíró is kikért magának.

2. Mérték Médiaelemző Műhely

A HVG-ben publikáló, önmagát függetlennek tartó, a médiapiac aktuális átalakulásait monitorozó Mérték Médiaelemző Műhely szintén Soros-apanázsból tartja el magát: fő támogatója a Nyílt Társadalom Alapítványok.

3. CEU

Soros György érdekeltsége a CEU, azaz a Central European University is, mely a Open Society-doktrína, Soros legfőbb ideológiájának terjesztője. Támogatói között az OSF éppúgy megtalálható, mint a Rothschild Foundation.

4. PATENT Egyesület

A Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) egy szélsőségesen feminista szervezet, mely leginkább azzal került be a hírekbe, hogy feltétel nélkül kiáll az abortusz lehetőségéért, mint a női önrendelkezés csúcsáért. Áldásos tevékenységüket természetesen ők is OSF-pénzből szervezik.

5. Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Az emberi jogi jogvédő szervezet jogfejlesztő tevékenységet végez, stratégiailag fontos perekben képviseletet nyújt és évi ezer ügyben jogsegélyt nyújt, képzéseket tart és médiakampányokkal mozgósítja a nyilvánosságot. Bevételük nagy részét az OSF-től kapják, amit fő támogatóként első helyen említenek a honlapjukon.

Ez persze közel sem a teljes lista, amelyet helyhiány miatt most nem tudunk közölni, azonban megtekinthető itt:

Milliárdokat költött a Magyarország elleni lobbizásra Soros György

Több mint 3,5 milliárd forintot költött a tavalyi évben – jelentős részben magyar ügyekkel kapcsolatos – lobbizásra a Soros-hálózat az Egyesült Államokban.

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának benyújtott hivatalos beszámolók alapján2017-ben több mint 14 millió dollárt, azaz átszámítva mintegy 3,5 milliárd forintnyi összeget költött lobbitevékenységre a Soros-birodalom egyik zászlóshajójának számító, washingtoni székhelyű Open Society Policy Center.

Az összeg jelentős részét Magyarországot célzó ügyekre fordították Sorosék.

Az érdekérvényesítés pedig a Kongresszus mindkét házában, a külügyminisztériumban, a védelmi minisztériumban és a nemzetbiztonsági tanácsban is folyt.

A nyilvános dokumentumokból kiderül, hogy az Open Society Policy Center (OSPC) a képviselőházi határozat elfogadásáért is lobbizott, ami „a magyarországi demokrácia támogatását és a régóta fennálló, kölcsönös előnyökön alapuló amerikai-magyar viszony megerősítését” tűzte ki célul.

Igen ám, de a tervezet olyan állításokat tartalmaz, hogy Orbán Viktor és a kormányzó párt „szavakban és tettekben is egyre inkább autoriterré” válik. A dokumentum mindezért elítéli Magyarországot, mondván, „egyre kevésbé szabad és demokratikus”.

A Soros-birodalom zászlóshajója emellett egy olyan képviselőházi határozatért is lobbizott, ami „a nemzetközi akadémiai szabadság mellett áll ki”. A dokumentumban felszólítják az amerikai döntéshozókat, hogy védjék meg az Amerikában akkreditált, külföldön működő egyetemeket.

Hogy az amerikai milliárdost és szervezeteit mennyire kellemetlenül érinti mindaz, amit a magyar kormány hazánk szuverenitásának védelmében tesz, azt jól jelzi, hogy az OSPC a felsőoktatási törvény módosítása, valamint a külföldről finanszírozott szervezeteket szabályozó törvény ellen is keményen lobbizott az Egyesült Államokban.

Forrás: 888.hu

Képek: 888.hu, AFP, polgarportal, demokrata, CEU, napi, index, Hungary First, 444, maon, hiros, 24.hu

Hasonló hírek

Nyomozás..

Géza

A Skandináv lottó nyerőszámai és nyereményei

info

Évet értékel Orbán Viktor

info