forrás: hirado.hu

Egy évvel azt követően, hogy Görögország egyik legnagyszerűbb régészeti leletének titulálták és Nagy Sándor feltételezett nyughelyének feltételezték, a napfényes országban valaha fellelt egyik legnagyobb sír sorsára hagyva várakozik.

Semmi sem utal ma arra, hogy a Széresz városától mintegy 60 kilométerre elterülő Amphipolisz 2014 augusztusában milyen hatalmas médiafigyelmet kapott, miután az érintett hatóságok egyedülálló leletnek titulálták a Kaszta-dombon megtalált sírkomplexumot.

Az AFP helyszíni tudósításában megkérdezett fiatal biztonsági őr elmondta, már senki sem dolgozik a sírnál, a projekt be van fagyasztva, mint annyi minden más a gazdasági krízis megtépázta országban. A megszorítások kivétel nélkül a kulturális projektekre is kiterjedtek.

Régészek dolgoznak az amphipoliszi sírban. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)

A felfedezéskor sokan felvetették, hogy esetleg Nagy Sándor (Kr. e. 356–323), vagy legalábbis hozzá közel álló személy nyughelyét találták meg, aki lehetett akár anyja, Olümpiasz vagy a felesége, Roxána. A masszív épület gondos átfésülése azonban máig nem nyújtott egyértelmű bizonyítékot tulajdonosa kilétéről. Annak ellenére, hogy meglelték egy idősebb asszony maradványait – ami ismét csak azt sugallta, Nagy Sándor édesanyjáé lehet a sír -, két férfi, egy újszülött és különféle állatok, többek között egy ló csontjai másról regélnek. Az eddig megtalált 550 csonttöredékből 157-et tudtak testhez rendelni, többek között egy ötödik egyénéhez, akinek a nemét nem sikerült kideríteni.

A kulturális minisztérium szerint komoly pénzösszegre és több időre lenne szükség, hogy a síremléket a látogatóknak elérhetővé tegyék. Az ásatás befejeztével mintegy 200 ezer eurót jegyeztek elő, de a gazdasági helyzet közbeszólt.

A Greek Reporter információi szerint egy évvel az ásatások megkezdése után a Kaszta-dombi lelet gyakorlatilag a régészek csatározásának epicentrumává vált, ami a helybeliek szerint kockázatos, lejárató helyzetbe hozza a sírkomplexumot, holott turisztikai látványosság lehetne.

A görög kulturális minisztérium által 2015. január 15-én közzétett felvételen egy férficsontváz és a sírban talált csontok egy része. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)

Az első évfordulón jelent meg egy jelentés a görög kulturális minisztérium nevében Katerina Periszterivel, az ásatás vezetőjével szembehelyezkedő szakembercsoporttól. A riport cáfolja Periszteri azon állításait, miszerint a sír a macedón korból származik és fontos személyiségé volt, helyette úgy tartja, a Kr. e. 1-2. századra, jó 300 évvel a Nagy Sándor halála utáni időszakra tekint vissza. Periszteri viszont megvédte saját eredményeit, ő úgy véli, a sírkomplexum a Kr. e. 4. század utolsó negyedében épült, és a római időszakig használatban volt, majd a macedónok a Kr. e. 2. században, megóvása céljával, lezárták.

A kulturális minisztérium maga korábban azzal lépett a „csatamezőre”, hogy hivatalos közleményben állította pellengérre Periszterit és csapatát, hangsúlyozva, a Kaszta-dombi komplexum a tévéközvetítések kedvéért elsietett, kapkodó ásatásnak esett áldozatul. Periszteri mindezt kikérte magának, kifejtette, az ásatás kiértékelését és az érveinek alátámasztását biztosító adatokat ősszel ismerteti.

A görög kulturális minisztérium által 2014. október 12-én közreadott képen az amphipoliszi ókori sírban talált padlómozaik. A színes mozaik apró fehér, fekete, szürke, kék, vörös és sárga kavicsokból áll, mozgásban lévő harci szekeret ábrázol. Hermész, az istenek hírnöke látható a szekér előtt. A mozaikot a sírkomplexum második kamrájában fedezték fel, amelynek bejáratánál a kariatidákat is megtalálták. A mozaik középső része hiányzik, de a régészek megtalálták darabjait a törmelékben, úgyhogy megkísérlik a rekonstrukciót. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)

Mindeközben az Amphipoliszban élőknek az egész lejárató kampány a helyi tudósítók szerint olybá hat, mintha hátba támadták volna őket. Egyesek úgy hiszik, politikai okok húzódnak meg a háttérben. Mások vélekedése szerint, amíg a munkálatokat nem terelik mielőbb helyes irányba, nem teszik a sírt elérhetővé a turistáknak és nem fejezik be a régészeti csetepatét, addig semmi reményük sincs a turizmus és az erre épülő üzlet fellendítésére.

A lap idézte Alekszandrosz Kohliaridiszt, a régészeti múzeum és a Kaszta-dombi ásatási munkálatok biztonsági őrét, aki az ókori lelet respektálását követelte és gondos feltárást kért. Szavai szerint Amphipoliszt máig sokan látogatják, annak ellenére, hogy már nem fürdik a népszerűség fényében, mint tavaly: a látogatók száma 100 százalékkal növekedett a tavalyi évhez képest. „Naponta több mint 500 ember érkezik, és mindenki azon csodálkozik, hogy a sírkomplexum miért nincsen még megnyitva” – idézte a lap az egyik helyi kiskereskedőt.

Kosztasz Melitosz, Amphipolisz polgármestere szerint is nagyon felduzzadt a látogatók száma, a régió egész Görögországban és a világban is ismert lett. Mindennek jótékony hozományai azonban a gyakorlatban egyelőre nem érződnek.

A görög kulturális minisztérium 2014. szeptember 21-én közreadott felvételén az egyik kariatida, melynek magassága 2,27 méter. (Fotó: EPA/Görög Kulturális Minisztérium)

Katerina Periszteri abban reménykedik, hogy a kulturális minisztérium felügyelte konzervációs és karbantartási tanulmányokat mielőbb befejezik, és folytathatják az ásatást. A régész úgy véli, a legfontosabb, hogy a komplexum még a tél beállta előtt megfelelő védelmet kapjon. Kellő információk hiányában viszont egyelőre ő sem tudta megmondani, mikor vehetik ismét birtokba a szakértők a lelőhelyet.

Az 500 méter kerületű és a 30 méter magas Kaszta-dombba vájt sírban szfinxeket éskariatidákat, részletes mozaikképeket és Nagy Sándor képmásával díszített érméketis találtak. A Sztrümon folyó partján épült Amphipolisz az ókori Macedónia egyik fontos városa volt Nagy Sándor uralkodása alatt, aki a modern Görögországtól egészen Indiáig nyúló birodalmat épített ki. Babilonban halt meg, és az általa alapított Alexandriában temették el. Sírjának pontos helyszíne a régészet egyik legnagyobb rejtélye.

Az amphipoliszi sír az ókorban sem kerülte el a figyelmet, a szakértők szerint többször kirabolták, amikor a Kr. e. 2. században Róma meghódította az ókori macedón királyságot. Nem lelték benne temetkezési ajándékok nyomát, holott a minisztérium megerősítette, az ott talált egyetlen sírhelyet is gondosan átvizsgálták.

A görög kulturális minisztérium által 2014. október 21-én közreadott felvételen az amphipoliszi sírban megtalált márványfej, amely a sírbejáratot őrző keleti szfinxhez tartozik. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)

A történészek kezdettől fogva nem adtak hitelt az elképzelésnek, hogy a Perzsa Birodalmat és az ismert világ nagy részét 32 éves korában bekövetkezett halála előtt meghódító Nagy Sándor nyughelyét találhatták meg.

A görög sajtóorgánumok szerint a kulturális minisztérium központi régészeti tanácsa a múlt héten ült össze, hogy kialakítsa álláspontját, hogyan készíthetik fel a Kaszta-dombot és a sírt a téli időjárásra. A hírek szerint megvitatták ama előzetes tanulmányokat is, amelyek egy harmadik kamra és a talaj karbantartását célozzák.