A kutatók szerint az ázsiai tigrisszúnyog terjesztette dengue-láz Európában is megjelenhet.
Gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségeket, köztük a csikungunya- és dengue-lázat, valamint a kullancstól származó agyhártyagyulladást hordozó kórokozók a globális felmelegedéssel – állapította meg egy új kutatás.
A tanulmányt a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán ismertették Amszterdamban.
A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását – idézte a EurekAlert.com a kutatókat.
A csikungunya- és dengue-lázat hordozó ázsiai tigrisszúnyog.
– A hosszabbra nyúló meleg évszak kedvez a trópusi betegségeket terjesztő rovaroknak, tágabbra nyitja előttük az időablakot. Meg kell tanulnunk a leckét, melyet a nyugat-nílusi láz közelmúltbeli, észak-amerikai és a csikungunyaláz karib-térségbeli, franciaországi és olaszországi kitörése tanított – mondta Giovanni Rezza, az olasz Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségek Osztályának igazgatója, a tanulmány egyik készítője.
A melegebb és nedvesebb körülmények ideális feltételeket teremthetnek az csikungunya- és dengue-lázat hordozó ázsiai tigrisszúnyog szaporodásához és terjedéséhez Európa nagy részén, beleértve Közép-Európát is. Korábban az ázsiai tigrisszúnyog terjesztette dengue-láz a trópusi és szubtrópusi területekre korlátozódott, mivel a fagy elpusztítja a petéket és a lárvákat, a hosszabb nyarak miatt azonban néhány évtizeden belül Európa nagyobb részén is áttelelhetnek – mondták a kutatók.
A kullancstól származó agyhártyagyulladás – TBE – és a Lyme-kór terjedésére már most alkalmas az európai éghajlat. Az Európai Unióban évente 65 ezerre becsülik a Lyme-kóros esetek számát, a TBE bejelentett eseteinek száma 400%-kal emelkedett. Klímamodellek alapján 2040-2060-ra 3,8%-kal növekedhet a közönséges kullancs – Ixodes ricinus – élőhelyének mérete Európában.
A világ legnagyobb járványai
Az elmúlt évszázadokban a hatalmas méreteket öltő járványok akár a történelem alakulását is képesek voltak átírni.
Fél Európa meghalt 6 év alatt: a világ 10 legtragikusabb járványa
Biztos halál várt arra, aki megkapta: a leghalálosabb járványok a világtörténelmet is átírták.
Néhány évszázaddal ezelőtt az orvostudomány igen fejletlen volt, sok minden nem értettek a test működéséről, a mai értelemben vett egészségügyi ellátás nem létezett. A bajt tovább tetézték a hatalmas méreteket öltő járványok, melyek akár a történelem alakulását is képesek voltak átírni.
A járványok sokszor a legínségesebb időkben ütötték fel a fejüket, de volt, hogy éppen a globális nyitás hozta őket új földekre: a legagresszívabban terjedő betegségek pedig aztán drasztikusan pusztították el lakosok millióit.
Tragédiák a történelemben
A világszintű pánik indokolt volt járványok idején, hiszen, aki megkapta a betegséget, arra sokszor a biztos halál várt. Odaveszett akár fél Európa, veszélybe kerültek az egyházak, néhány évtizeddel ezelőtt pedig a gyermekek voltak kitéve óriási kockázatnak. Az orvoslás azóta sokat fejlődött, de van, amitől még ma is végigfut az ember hátán a hideg.
A bubópestis, azaz a fekete halál eredetileg a kereskedők hajóin rejtőzködő patkányok bolháival terjedt. A legnagyobb járvány 1347 és 1353 között zajlott, csaknem a kontinens fele kínok közt halt meg. A betegekkel a pestisdoktorok érintkeztek, és a temetések miatt az egyház is veszélybe került.
A fekete himlő rágcsálók hasonló vírusából mutálódhatott. Óriási pusztítást okozott, különösen az amerikai kontinensen, a hódító hadjáratokat követően. Mára sikerült felszámolni, bár egyes források szerint egy újbóli járvány minden eddiginél pusztítóbb lenne.
Száz éve, az I. világháború alatt pusztított a spanyolnátha, és feljegyzések szerint már az első évben több áldozatot követelt, mint a háború. A nevét onnan kapta, hogy Spanyolországból érkeztek az első hírek a betegségről. Világszerte a legtöbb áldozatot követelő betegségként tartják számon.
Az 1950-es évekre öltött aggasztó méreteket a járványos gyermekbénulás, amit a poliovírus okoz. A betegség a gyerekeket megbénította, és sokszor vastüdőhöz kötötte. A szintén érintett Franklin D. Roosevelt alapítványa találta meg a vakcinát ellene, azóta csaknem eltűnt a kór.
A gümőkór vagy TBC főleg a légutakat érintő fertőzés, 1901-ben a széles körű szegénység miatt a magyar halálesetek 25%-a volt hozzá köthető. A betegség a 19. században még a tejjel is terjedt, ami ellen a pasztörizálás segített. Látens fertőzéssel ma is sokan élnek világszerte, ez viszont ritkán válik aktívvá.
Az ebolát az 1970-es években fedezték fel Afrikában, nevét egy kongói folyóról kapta. A vírusfertőzés lázzal, hasmenéssel, vérzéssel jár. Állatról emberre is fertőző, egykor elkülönítéssel és a holmik megsemmisítésével próbálták megfékezni. A tízezrek életét követelő 2014-es járvány óta van rá védőoltás.
A kolera bakteriális betegség, vízzel és rossz higiéniájú élelmiszerekkel terjed, hasmenés és kiszáradás a tünete, és gyorsan halálos kimenetelű lehet. Az első nagy járvány a dél-ázsiai volt 1961-ben, azóta több helyen felütötte a fejét, és százezrek életét követelte. A vízhálózat tisztán tartása kulcs a megelőzésben.
Az AIDS a 20. századi Afrikára vezethető vissza, ’81 óta jegyzik önálló betegségként. A WHO szerint több millió áldozata volt. A HIV-vírus idézi elő, az immunrendszert pusztítja, a tünetek évekkel később jelentkeznek, ezért a továbbfertőzést nehéz megállítani. Mára számon tartanak sikeres gyógyulást is.
A szifilisz szexuális úton terjedő vagy veleszületett betegség, ami a tengerentúlról származott. Első tünetei a nemi szerveken és a testen megjelenő fekélyek, kiütések. A több millió fertőzés miatt az 1900-as évek elején vértesztekre buzdították az embereket, aztán penicillinnel kezelhetővé vált.
A malária főként a trópusi vidékeken, egyes moszkítók által emberről emberre terjesztett betegség, mely erős lázrohamokkal, hasmenéssel és görcsökkel indul, és még 2016-ban is 500 ezer áldozatot hozott.
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője.
30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel.
A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni,
tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt.
Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.
