Magyarországon főleg a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő, ez utóbbi ellen védőoltást is kaphatunk (nincs a kötelező oltások között). A kullancsok a földről, alacsony növényekről ugranak ránk, így erdőt járva mindenképp tűrjük nadrágunkat a zokninkba, legalább addig, amíg a sűrű növényzetben járunk. A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is.

Fontos tudni, hogy csak a kullancsok egy része hordoz kórokozót, ugyanakkor az időben történő közbelépés létfontosságű. A kullancscsípést követően betegségtüneteket (pl. bőrtünet, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!

A vérszívás és a kórokozók átvitele ellen egyénileg számos módon védekezhetünk. Ezek közül a legfontosabbak:

– Erdei túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket, amelyeket a bőrünkre, esetenként pedig a ruházatunkra juttathatunk. A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása.

– Ha a túra/séta során világos színű ruházatot viselünk, akkor azon könnyebben észrevehetjük a ránk kapaszkodó, sötét színű kullancsokat.

– Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancsmihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát. A korai eltávolítás a kórokozók átvitelének megakadályozására is alkalmas.

– A kullancs eltávolításához legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből.

– A kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással.

– Mivel a megfertőzött haszonállatok teje is közvetítheti a vírust, fontos a nyers kecske- és tehéntej fogyasztás előtti forralása, amellyel a kórokozó elpusztítható.