Ala­po­san pórul járt az a kis­nyug­dí­jas, aki le­csa­pott egy le­he­tő­ségre, és új­ság­hir­de­tésre je­lent­kezve ked­vező áron akart krump­li­hoz jutni…

Jóhiszeműen rendelt magának egy somogyi férfi több kiló vetőburgonyát, de amikor kibontotta az udvarára dobott zsákokat, csak akkor vette észre, hogy átverték.

Vetőburgonyát kértünk, de takarmányburgonyát kaptunk. A hirdetésben ennek kilójáért szállítással együtt 50 forintot, a vetőburgonya kilójáért 70 forintot kértek. Mi viszont végül 90 forintot fizettünk. Vörösburgonya helyett pedig fehéret kaptunk, az is rohadt volt

– panaszkodott a Somogyi Hírlapnak a pórul járt férfi, aki egy újsághirdetésben látta meg a kedvező árú krumplit, ezért rendelt magának 30 kilóval.

Csak várta az ehető krumplikat a somogyi vevő, de ehetetlen ipari burgonyát kapott (Illusztráció: Thinkstock)

A férfi azonnal megpróbált reklamálni, de nem járt sikerrel. Ugyanis az eladó nem adott számlát, csak a platós fehér teherautó rendszáma és a telefonszám áll a rendelkezésére.

Felhívtam a számot, amelyen megrendeltem a krumplit. Mondtam, hogy tisztességgel szeretném kicseréltetni az árujukat, de a hölgy, aki felvette a telefont, elég arrogánsan állt hozzá.

Aztán kezdődött a hitegetés, de a megadott napon nem érkeztek meg, természetesen később sem. Az volt a magyarázat, hogy eltört a lába a sofőrnek, ez pedig, valljuk be, nehezen hihető. A lap megtudta, hogy egy Kaposvár környéki idős hölgy is hasonlóan járt a burgonyásokkal.

Mit lehet tenni?

A szakértők azt tanácsolják, hogy a vevők ne legyenek naivak, ne üljenek fel olyan újsághirdetéseknek, amelyekben sem név, sem cím nem szerepel, csak egyetlen mobilszám. Később ilyenkor már nehéz kinyomozni, hogy ki a forgalmazó, vagy a kereskedő, emiatt nehezen lehet reklamálni. Hogy eredményes legyen egy eljárás,

a fogyasztónak meg kell kísérelnie a jogvitát,

azaz, egy tértivevényes levélben kell elküldenie a panaszait annak, aki becsapta. A vásárló ez után fordulhat az önkormányzathoz vagy a rendőrséghez is, ott nézik a kár nagyságát, vagyis az értékhatárt és a gyakoriságot is. De ha valakinek nincs számlája, amivel bizonyítaná az igazát, hogy kitől mit vett, kevés esély van arra, hogy bebizonyítsa az igazát.

Forrás: Ripost