A leggyakoribb bajok között van a derékfájás és a diabétesz, s a 10 szimultán betegség sem ritka.

Az emberiség közel harmada, 2,3 milliárd ember szenvedett egyszerre öt vagy több betegségben 2013-ban. Túlnyomó többségük, 80 százalékuk ráadásul nem is az idősek közül került ki, hanem 65 év alatti volt. A fejlett országokban 1990 és 2013 között 52 százalékkal nőtt azok száma, akiket tíz vagy annál több betegség kínzott – derül ki egy nemzetközi kutatásból, melynek készítői 36 ezer forrásból gyűjtöttek statisztikákat.

A kutatók szerint míg két-három generációval ezelőtt a legfejlettebb országokban a fertőző betegségek, a várandóssággal kapcsolatos, valamint a csecsemőket és kisgyermekeket érintő problémák okozták a legtöbb aggodalmat, a gazdaság és az egészségügyi ellátás elmúlt évtizedekben tapasztalt fejlődése nyomán e bajok mostanra leginkább a fejlődő országokban, elsősorban Afrika szubszaharai részén vannak jelen nagy súllyal.

Az átlagos várható élettartam is jócskán megemelkedett, immár 71 év világszerte (és 75,5 év Magyarországon). Ám minél tovább élünk, annál több – gyakran párhuzamosan jelen lévő – egészségi problémával kell megküzdenünk.

A dokumentum szerint világszerte a leggyakoribb betegségek egyenként több mint 400 millió embert érintenek.

A kutatás azt is megállapította, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban az állami programok szinte mindegyike a fertőző betegségek elleni küzdelemre, a terhességi és gyermekkori problémákra koncentrál, miközben az ottani halálesetek 75 százalékát nem fertőző betegségek és különféle sérülések okozzák.

A gazdag országokban ugyanakkor a források zöme olyan betegségeknek és sérüléseknek a kezelésére megy el, amelyek a legtöbb halálesetet okozzák, sokkal kevesebbet fordítanak azonban az olyan gyakori problémákra, amelyek hosszú távon betegítik meg az embereket, és fogyatékossággal járnak.

Az egészségügyi kiadásokról nemrég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is megjelentetett egy tanulmányt. A dokumentum szerint több európai országban tovább csökkentek az e területre fordított összegek, az uniós tagállamok többségében pedig nem érik el a 2009-es szintet az egy főre jutó kiadások. Az öreg kontinensen kívül ugyanakkor mintegy 2,6 százalékos növekedés jellemző.

A jelentés szerint a magyarországi állami egészségügyi kiadások a GDP 7,4 százalékát tették ki – akárcsak 2009-ben –, ami alatta van a 8,9 százalékos OECD-átlagnak. Az egy főre jutó egészségügyi kiadás 1719 dollár (mai árfolyamon körülbelül 481.300 forint) volt, míg a szervezet tagállamaiban átlagosan ennek közel kétszerese, 3253 dollár.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet szerint a közel 10 milliós magyar lakosság – összeadva az idő előtti halálozásokat és betegségben, korlátozottságban eltöltött éveket – egy esztendő alatt 1,7 millió tökéletes egészségben eltöltött évet veszít el. Statisztikáik szerint a dohányzás következtében 21 percenként, a mozgásszegény életmód miatt 35 percenként, az egészségtelen táplálkozás miatt pedig 10 percenként hal meg valaki Magyarországon.
A leggyakoribbak
Mindkét nemet érintő betegségek 2013-ban: derékfájás, súlyos depresszív zavar, vashiányos vérszegénység, nyaki fájdalom, időskori vagy más okból kialakuló hallásvesztés, cukorbetegség, migrén, krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), szorongásos zavarok.

Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu