A haza küldhető pénz mennyiségén túl Washington a Kubában üzleti érdekeltséggel rendelkező amerikai állampolgárokat és vállalatokat is a helyzetük felülvizsgálatára szólítja fel.

A Kubában üzletelőknek körültekintően meg kell vizsgálniuk, hogy tevékenységük nem kapcsolódik-e

a megbukott kommunista rendszer

szolgálatában eltulajdonított tulajdonhoz – nyilatkozta Mike Pompeo, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. Washington ezzel újra engedélyezi az amerikaiak számára, hogy pert indítsanak azok ellen a cégek ellen, melyek az 1959-es forradalom során államosított amerikai tulajdonból jogtalanul vettek használatba ingatlanokat Kubában. A külügyminisztérium szerint ez a lépés több milliárd dollár értékű jogos követelést eredményezhet.

Az EU ellenzi a kubai szankciókat

Donald Trump május elején életbe lépő, Kubát érintő szankcióit a szigeten üzleti érdekeltséggel rendelkező Európai Unió ellenzi. Alberto Navarro, az Európai Unió kubai nagykövete szerint

a szankciók senki számára sem pozitívak,

itt kizárólag vesztesek lehetnek. Mint mondta, az 1998-as megállapodást eddig minden amerikai elnök betartotta, és félévenként meghosszabbította. Elnöksége első két évében még Trump elnök is így tett – fűzte hozzá.

1998-ban az Egyesült Államok enyhítette a kubai amerikaiakra vonatkozó megkötéseket, többek között a kubai rokonoknak hazaküldhető pénzmennyiség korlátozását is. Azóta Donald Trump az első amerikai elnök, aki nem tartja magát az egyezséghez.

Kuba nem hátrál ki kötelességei alól

A Kubát érintő amerikai szankciókat megelőzte az Egyesült Államok követelése Havanna felé: Washington arra szólította fel Miguel Díaz-Canelt, hogy ne támogassa Venezuela szocialista elnökét, Nicolas Madurot. Kuba azonban Hugo Chavez elnöksége óta folyamatosan szoros kapcsolatot ápol Caracasszal, a gazdasági és politikai köteléken pedig a Maduro lemondását sürgető nemzetközi hangok ellenére sem lazít.

Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt főtitkára azt mondta: „Sosem fogunk kihátrálni kötelességeink alól, mindig igyekszünk támogatni Venezuelát. A zsarolás mindenféle formáját szigorúan elutasítjuk”.

A szankciók érintik Venezuela központi bankját és annak venezuelai és nicaraguai leányvállalatát is. Washington arra törekszik, hogy korlátok közé szorítsa a bankkal folytatott pénzügyi tranzakciókat, és korlátozza a caracasi bank amerikai valutához való hozzáférését.

A szankciók figyelmeztetések is egyben

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadója, John R. Bolton a három latin-amerikai országot a zsarnokság trojkájának, vezetőiket pedig

a szocializmus három „bólogató Jánosának”

nevezte. Bolton kiemelte azt is, hogy az újabb szankciók más országok, például Oroszország számára is figyelmeztetésül szolgálnak, hogy ne segítsék a hatalmon lévő rendszereket.

A főtanácsadó emlékeztetett: a közelmúltban Oroszország katonai repülőgép-szállítmányokat küldött Venezuelába, melyek 35 tonna ismeretlen szállítmányt, és százfős katonai személyzetet szállítottak az országba. A venezuelai emberek, illetve számos ország a régióban, valamint az USA és sokan mások is elítélik az ilyen cselekedeteket, mondta.

A régiónak a belpolitikai despotizmustól és a külső hatalomgyakorlástól függetlennek kell maradnia – tette hozzá Bolton.

Folyamatos a migránsok áramlása

A szankciók bejelentése előtt néhány nappal újabb kubai migrációs hullám érte el a mexikói határt.

A kubai hullám egyre csak nőtt az elmúlt időszakban

– mondta Rogelio Loy, Chihuahua Állam szociális biztonsági szakértője. Tájékoztatott: minden érkezőnek fel kell jegyeznie a nevét, azért, hogy tovább juthasson interjúra az Egyesült Államokba. Véleményük szerint több mint 3000 migráns tartózkodik Ciudad Juarezben, ennek 80 százaléka kubai.

Szakértői vélemények szerint az amerikai elnök Kubára vonatkozó megszorításai tovább fokozták a gazdaságilag gyenge, szigorú ellenőrzés alatt álló ország lakóinak borúlátását – hangzott el az M1 Világ című műsorában.

m1