Főoldal > Hírek > Főhírek > Belföldi hírek > Egy növény, amelyik több nyereséget hoz, mint 10 tonna kukorica (Olvasd el és nézd meg!)
Bíró Sándor, a Lajtamag Kft. termelési vezetője

Egy növény, amelyik több nyereséget hoz, mint 10 tonna kukorica (Olvasd el és nézd meg!)

Hirdetés

Félvad, igénytelen növények, kicsi, ám annál értékesebb maghozammal – ezek a zöldtrágyanövények. Bepillantottunk a termesztésükbe főnövényként vetve, és megtudtuk, mennyire tűrik a nyári másodvetést.

Bíró Sándor, a Lajtamag Kft. termelési vezetője

Ezek az apró magvú, még csak félig-meddig „domesztikált” növények nem igényelnek kényeztetést, majdnem úgy nőnek, mint a gyom. Éppen ezért a vetésváltási szabályokra legalább annyira ügyelni kell, mint az izolációs távolságokra, amikor az egyes táblák helyét megtervezzük. Jellemzően kevesebb magot hoznak egy tonnánál, az is egyenetlenül érik.Nem is mindegyik deszikkálható, a facélia például nem. Betakarításkor pergésre hajlamosak, némelyik faj magja repítőszőreivel elszáll egy nagyobb szélben. Behordáskor pedig nem egyszerű megszervezni a különféle fajok és fajták szeparált fogadását és tárolását, főként amikor ennyi féle maggal dolgoznak, mint a Lajtamagnál – vázolja a nehézségeket Bíró Sándor, a cég termelési vezetője.

Értékes magok

Agrotechnikai szempontból ezzel el is mondtuk a legnagyobb kihívásokat, hiszenalapvetően igénytelen növényekről van szó, amelyek a repce gépsorával a-tól z-ig tökéletesen kezelhetők. A magfogásra szánt másodvetésű növények kevés műtrágyát igényelnek, inkább arra kell ügyelni, nehogy megdőljenek a nitrogéntől. Ezért inkább ott vetik ezeket főnövényként, ahol gyengébbek a talajok. Gyakran látni például a Keleti-Bakony lankáin kéklő facéliaföldeket. A növényvédelemre sem kényesek, a vetés előtti talaj-előkészítésnek azonban nagyon gondosnak kell lennie – int a termelési vezető.

Facéliamag

Az egyenletes kelés ugyanis a viszonylag egyenletes érés záloga. A facélia csak 4-600 kilós termést produkál, de 120-150 ezer forinttal több nyereséget termel, mint 10 tonna kukorica, ezért minden kilónak jelentősége van.

A sima talajfelszín az alacsony növésű kultúrák veszteségmentes betakarítását és a renden utóérlelt facélia földmentes felszedését is segíti. „Idén az elhúzódó, hideg tavasz késleltette a vetést. A talajban ugyan elegendő a csapadék mennyisége, de az elvesztegetett csaknem egy hónappal azt kockáztatjuk, hogy a virágzás-kötés ideje belenyúlik az aszályos nyárelőbe” – vázolja a kilátásokat a szakember.

Két időablak, amikor a zöldtrágya elvethető

A másodvetés gyakorlata Nyugat-Európából érkezett Magyarországra, ahol a nyári klíma ezt lehetővé tette, sőt a sok csapadék kifejezetten indokolta is a talajfolyamatos takarását. Franciaországban gyakran a főkultúrát sem tisztán, hanem egy köztes takarónövénnyel együtt vetik el. Magyarországon a nyári vetés két időpontban valósulhat meg: ha szinte kombájn nyomában jár az aprómagvető gép, illetve augusztus 10. után, az első esők érkezésekor. A nyár többi időszakában nincs elég nedvesség a talajban a magvak tömeges kicsírázásához.

A pohánka tűri talán legjobban a száraz viszonyokat. Rögtön az árpa után elvetve annyira biztonságosan termeszthető, hogy 90 nap alatt magot is érlel, vagyis teljes értékű, igazi profitot hozó másodvetésnek számít.

Más fajok legfeljebb egy őszi virágzásig jutnak el, mielőtt elfagynak, vagy betárcsázzák őket. Ezek közvetett hasznot hajtanak a táblán: szerves anyaggal dúsítják a talajt, a keveréket alkotó fajok különböző mélységig lazítják a földet és különböző mértékben féregűző hatással is bírnak. Virágzásuk idején pedig méhlegelőként szolgálnak.

Tömőrítő kerekek a 6 méteres Väderstad Rapidon

„Sok termelő sajnos csak azért vet hasonló növényeket, mert támogatás vagy előírás kapcsolódik hozzájuk” – jegyzi meg Réder Richárd, a Lajtamag értékesítési igazgatója. „Még mindig nincs elég becsülete a termőföldnek vagy a vadvilágnak. Pedig ami a jelenben pénzkidobásnak tűnik, az a jövőt alapozza meg. Szerencsére egyre több gazdával találkozom, aki boldogan számol be arról, hogy javult a szőlőben a mikroklíma, több lett a termés az almáskertben a méhek miatt, vagy megállította az őzeket a vadlegelő. Ezek a visszajelzések adnak lendültet, hitet számunkra a munkánkban, hogy újra és újra előállítsuk ezeket a növényeket. Szegényebb lenne a világ nélkülük.”

Megnéztük a facélia vetését, íme a videó!

 

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: