Hirmagazin.eu
Főoldal » Egy eltűnt világ arcai
Művészet

Egy eltűnt világ arcai

BUDAPEST – Nemcsak fotótörténeti, fototechnikai kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Fotóművészek Házában. Szergej Prokugyin-Gorszkij (1863–1944) képei bizonnyal más miatt vonzóak a profiknak és az „amatőr” látogatóknak.

Ezúttal nem csak arról van szó, hogy a szakmabeliek más szemmel látják a képeket, mint mi lelkes érdeklődők. És ha esetenként találkoznak a nézőpontok, az bizony boldog, sőt emelkedett pillanat. A Három szín című tárlaton nemcsak a képek értelmezésében járhatunk más úton.

Mi, szakmán kívüliek, remek portrékat, egy eltűnt világ arcait látjuk, a szegénység faházait, a cári Oroszország sokféle népének szépséges viseletét rögzíti a szemünk, vad grúz, baskír tájakat, a sztyeppei nomád kirgizek éhségét, vagy a szamarkandi iszlám iskola diákjainak életét. Mellette a vasútépítő tisztviselők rendezett csoportképét, teaszedő görög asszonyokat, aratókat, vagy épp Buhara emírjét, aki 1910-es években pózolt a kamera előtt. A fotós és modellje hogyan is sejthette volna, hogy több mint 100 évvel később óriásplakát lesz belőle a Nagymező utcai Mai Manó Ház lépcsőházában, ami egyúttal a Három szín kiállítás előszobája.

Látjuk persze mind az izgalmas színeket is. Egysíkúak ahhoz képest, amit ma kapunk filmen, plakáton, fotón, s talán ezért érezzük lágyabbnak, finomabbnak, sőt költőinek az ábrázolást. A profánabbakban felmerül persze, hogy ők is tudnak ilyet, ha nem sikerül élesre állítani a zsebkamerákat, vagy beremeg a kezükben a telefon és a színek egymásba csúsznak. De amikor a színes fotográfiával való múlt századi kísérletek eljutnak addig, hogy a művész szinte fest, amikor fényképez, akkor már nincs helye a viccelődésnek. Mert visz magával a világába, az izzó naplementébe, a grafikai ábrázolásra hajazó pasztell szürke, zöld faluba, s a képet egy bordó háztető zárja. Az egyik tájképe pedig hatásában olyan, mintha pointillizmus egyik francia mestere festette volna. Remek szellemi kaland, amikor a látogatónak ilyesféle asszociációi támadnak, a saját szórakoztatására.

A szakmabelieknek az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij képei, melyek az 1900-as évek elején készültek, ennél is többet adnak. Számukra mindez nemcsak fotótörténet, hanem hallatlanul izgalmas fejezete a fotográfia tudományos-technikai fejlődésének is. A művész a cári Oroszországot járta be kamerájával, szenvedélyesen kísérletezve a színes fényképezéssel. Kitalált és megépített magának egy különleges, három színszűrős fényképezőgépet. Aztán a képek bemutatásához tervezett egy hasonló elven működő vetítőgépet. Sokféle próbálkozás után híres módszerét 1906-ban dolgozta ki, 9×24 centiméteres üveglemezekre rögzíti a képet, háromszor egymás után, más-más színszűrővel. Így elsőként örökít meg színesben, Szibériában, egy olyan természeti jelenséget, mint a napfogyatkozás. Az egyik leghíresebb képe is így készül az írófejedelemről, Lev Tolsztojról. Munkásságát II. Miklós cár támogatásával végezte, így utazta be és örökítette meg 1909 és 1915 között a cári birodalmat.

Az első világháború majd a 17-es forradalom miatt az életmű megszakad. 1918-ban a családjával elhagyta az országot. Közel 2000 felvétele vele utazott. Több állomáshely után 1922-ben Párizsban telepedtek le. 1944-ben bekövetkezett halála után 1900 üvegnegatív, 710 fénykép az Amerikai Kongresszusi Könyvtár tulajdonába került. Itt kezdték meg 2000-ben munkássága digitalizálását. Ebből a gyűjteményből válogattak a budapesti kiállítás kurátorai.

Szergej Prokugyin-Gorszkij több kortárs alkotóra hatott, akik a műfajon belül színelmélettel is foglalkoznak. S hogy ez nemcsak egy jól hangzó állítás, ami az orosz művész kiemelkedő életművét szolgálná igazolni, a kiállításon az utódok képeiből is láthatunk néhányat. A magyar Balogh Rudolf, Bíró Dávid és Eperjesi Ágnes, valamint az amerikai Liz Nielsen és Bill Sullivan fotográfiái saját stílust képviselnek, mégis tovább játsszák a szín „szimfóniát”, aminek az első „kottáját” orosz mester alkotta meg, a múlt században.

Völgyi Vera

Hasonló hírek

A nap videója: ezt Neked is hallani kell! Mi ez, ha nem művészet? Hirmagazin.eu

Géza

Évadot hirdetett 2015-16-ra a Metropolitan Opera

info

A nap zenei videói – 5 db csodálatos zeneszám + Guinnes Rekord-videó

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------