A Habsburgok uralta Magyarország déli szegletében élt egy nagy tiszteletben álló, megbecsült táltos, aki különös jövendöléseivel hívta fel magára a figyelmet.

A Habsburgok uralta Magyarország déli szegletében élt egy nagy tiszteletben álló, megbecsült táltos, aki különös jövendöléseivel hívta fel magára a figyelmet.

Nevének és pontos lakóhelyének adatai nem maradtak ránk, annyi azonban bizonyos, hogy „Teknyőkaparónak” hívták földijei, és valószínűleg Makó környékén élt.

A 19. század vége felé néprajzkutatások már említik az ő nevét és vízióit, amelyekből számos jóslat valósággá vált az évek során. Az újkori látó megjósolta például a repülőgépek, a gépkocsik, illetve a telefonvonalak feltalálását és elterjedését, valamint a nagy háborúkat.

A Teknőkaparó állítólagos első jóslata az 1821-ben Makón pusztító árvizet vizionálta, amikor azt mondta:

“Olyan nagy árvíz gyün ránk, hogy a Száraz utcán Barna halász harcsát halász.”

A Wikipedia ezt írja az 1821-es makói árvízről:

Az 1821-es makói árvíz a megáradt Maros kilépése volt a medréből Makón és környékén. 1821-ben minden idők legnagyobb árvize zúdult Makóra és a környező településekre. Az árvizet megelőző két hétben szüntelenül zajlottak a partvédelmi munkálatok; ennek ellenére 1821. július 2-án a folyó elöntötte Apátfalvát és Csanádot. A lakóházak egyharmada megrongálódott vagy összedőlt; a sópajtákban elolvadt 10 600 mázsa só, ami meghaladta a makói sóház körzetéhez tartozó terület fél évi sószükségletét. 1821-es árvíz hatására 4-5 millió szőlőtövet vágtak ki. Helyüket veteményeskertek vették át, amelyekben nagyarányú hagymatermesztés indult meg.

A 18.-19. században még elképzelni sem lehetett azt a fajta technikai fejlődést, ami a jelenkorra jellemző, a Teknőkaparó a mai, modern korral kapcsolatosan az alábbiakat mondotta:

Kései utódaink majd meglátják a vasmadarakat repülni, mög lőcstelen kocsik szaladgálnak. A vasmadarak meg is tojnak, és akkor robban, összedűlnek a házak.

– (És lám-lám, évtizedekkel később valóban megjelentek a bombázó repülők…)

A kocsik az országúton úgy közleködnek, hogy egymást tapossák.

Össze lösz még úgy fűzve a világ dróttal, hogy na.

(A telefon és az internet segítségével valóban megvalósult a „világháló”…)

Minden utcasarkon kocsma lösz, minden sarkon bót lösz, minden utcasarkon kupleráj lösz.
Nem lehet mögismerni a férfit a nőtül.
Szemérmetlenködnek, nem ismernek szégyönt a nők.
Tele vót a vadrépának a virágja olyan bordóval. Aszonta, ahogy az majd fogy ki, a nép úgy fajtalanul el. Úgy lösz majd, hogy hát az úton is, mint a kakas a tyúkot.
Él három hétig a férjével, és már odébbáll. A gyerek ott a nyakba. Az ártatlan sikoltozik: ki az anyja, ki az apja?!

Majd egyre durvább víziók következnek. Háborúkról, apokalipszisről.

Vége lösz a bujdosó betyárok világának, osztán majd az úri betyárok gyünnek, azok aztán felménnek lakni az emeletre.
Három napig sötétség lösz, semmiféle fény nem ég, csak a szentölt gyertya.
Ezret élünk, ezret nem, kétezerbe el fog veszni a világ.
Gyünnek a vörösök, utána gyünnek a sürgük, akkó lösz olyan nagy háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért.

A sürgük (sárgák) szó ázsiai népre utal?

A fekete sereg keletrű fog elindúni, és egészen nyugatig mögy körösztül a világon.

– a keletről érkező terroristák?

Nem fegyverrel fognak háborúzni, hanem skatulyából szórják le az átkot a népre, és sebösek lösznek. Még a hetedízigleni ivadék is el fogja örökölni az átkot.

– biológiai hadviselés, atomfegyverek?

A tizennégyes háború semmi, a másik háború semmi, a harmadik háború lesz a valami. Lesz olyan háború, hogy a szürke ló a szügyivel taszítja a vért a Rákos mezejin. Annyi nép marad mög, hogy egy fa alatt elfér. De mikor a napkeleti bölcsek gyünnek, avval nem bír senki.

(A címlapon látható kép illusztráció)

Forrás: tudnodkell