Cserehát egy olyan tájegysége Magyarországnak, ahol a természeti környezet viszonylag sértetlen maradt és sikerült megőrizni a történelmi emlékeketa jelen és remélhetőleg a jövő nemzedék számára. A Bódva-, a Hernád- és a Sajó-folyók által határolt, mintegy ezer négyzetkilométeres dimbes-dombos tájon 84 apró falvat és 4 várost találunk, amelyeket közel 100 ezer ember lakja. A dombvidék a cseres-tölgyes erdőkről kapta nevét, amik egykor szinte beborították az egész tájat.

Edelény története

A Cserehát legnépesebb városa Edelény – Miskolctól 25 kilométerre, a Bódva-folyó hirtelen kiszélesedő völgyében fekszik. A városka története szinte egyidős az emberiség történetével. Az újkőkor emberének települési nyomaittöbb helyen is megtalálták, legjelentősebb a bükki kultúra népének leletanyaga. Nagyot ugrunk időben, a honfoglalás idejében járunk, ekkor Edelény külterületén állt a megyének is nevet adó Borsod vára, amelyet Anonymus is megemlít művében. Anonymus szerint a honfoglaló Bors vezér építette a földvárat, más feltételezések szerint a vár építésének ideje Szent István korára datálódik. Pusztulásának időpontja nem ismert, de az bizonyos,hogy a tatárjárás után megszűnt a jelentősége. A földvár maradványa a Bódva bal partján, egy lapos szikladombon található, 15 méterre kiemelkedve a környezetéből. A következő évszázadokban sok gazdája volt a településnek, Edelény sorsát is az aktuális történelmi viszonyok befolyásolták. A barokk kor nagy változást hozott Edelény életében, ekkor épült itt az ország egyik legszebb és legnagyobb barokk kastélya.

Grófok, hercegek a L’Huillier-Coburg-kastélyban

A L’Huillier-Coburg-kastélyt 1716-1730. között emelte Carlone egri püspöki építész, gróf L’Huillier Ferenc János tábornok megbízásából. Az épületegyüttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. A Bódva szigetén álló106 szobás. 365 ablakos pompás kastély állapota az utolsó L’Huillier-leszármazott, gróf Dessewffy Ferenc 1820-ban bekövetkezett halála után romlani kezdett.

Ezután a kastélyt a Szász-Coburg-Gothai hercegi család vette meg befektetési céllal. A Coburgok nem laktak a kastélyban, az épületet bérbe adták, így állaga tovább romlott. Érdemeik között kell azonban megemlíteni, hogy az ország első cukorgyárát Edelényben alapították a Coburgok. Az állam 1928-ban visszavásárolta az épületet, ezután járásbíróság és különféle hivatalok működtek falai között, sőt, a II. világháború után a helyi szovjet katonai parancsnokság is itt állomásozott egy ideig. A kastélyban lévő hivatalokat az 1980-as évek végén kiköltöztették, innen gyors pusztulásnak indult az épület. 2001-ben állami kézbe került a hányatott sorsú kastély, nem sokkal később egy Európai uniós projekt keretében megkezdődött a felújítása. Ennek eredményeképpen ez év áprilisától újból megnyitotta kapuit gyönyörűen felújítva a nagyközönség előtt. A kastély kezelését kezdetben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága végezte, majd 2012-től jogutódként a Forster Központ.

A Bódva által alkotott szigeten álló impozáns épület környezete is magával ragadó. A Bódva évszázadokkal ezelőtt több ágra oszló, zabolázhatatlan folyó volt, majd a Coburg hercegekidején szabályozták a víz folyását. Néhány évtizede egy újabb szabályozás következett, ekkor nyerte el mai formáját a Holt-Bódva. A természetet azonban nagyon nehéz kordában tartani, 2010-ben a kiáradt folyó vize a kastély épületét is veszélyeztette, szerencsére a falait nem érte el az áradat. A HoltBódva revitalizációjának köszönhetően napjainkban az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000. részét képezi a terület.

Látogatás a kastélyban

A kastélyt a Bódva hídján keresztül közelíthetjük meg, elhaladunk a bejárathoz vezető útmellett álló barokk stílusú sírkápolna mellett, majd a bécsi Belvedere mintájára készült kovácsoltvas bejárati kapu alatt áthaladva lépünk be az épületbe. A látogatók egy 3D-s kisjátékfilm megtekintésével kezdik meg a kastély felfedezését. A kisfilmen megelevenedik a kastély kifestésének története, úgy, ahogy a freskókat készítő Lieb Ferenc felvidéki vándorfestő látta. Képről képre bontakozik ki a hat festett szoba története, megjelennek a korszak jellegzetes alakjai, miközben képzeletbeli utazást tehetünk a kastély egykori mindennapjaiba. A remek kisfilm megtekintése után felkereshetjük a filmben szereplő szobákat.

Forrás: delina;