Már Magyarországon is minden tizedik kiló elfogyasztott gyümölcs banán. Ha megfizetnénk a termelése valódi árát, háromszorosába kerülne, így viszont létminimum alatt élnek a termelői.

A német Oxfam és a francia BASIC intézet 2014-es kutatása szerint a német szupermarketláncok árazási gyakorlata káros hatással van az ecuadori banántermelőkre. A tanulmány megállapítja, hogy részben az agresszív árlenyomó gyakorlatoknak köszönhető a banán kereskedelmi árának csökkenése, és ennek folyományaként pedig az ott élő mezőgazdasági kistermelők és ültetvénymunkások életminőségének romlása.

A banán esetében a felvásárló sokkal inkább befolyásolja a termék árát, mint az eladó (termelő). Érdekes tény, hogy Németországban, ahol jobban koncentrálódtak az áruházláncok, a banán bolti ára átlagosan 30%-kal kevesebb, mint Franciaországban vagy Olaszországban. 2013-ban például a német árak 1,2-1,3 euró között mozogtak kilónként, míg Olaszországban 1,9, Franciaországban 1,8 euró körül kértek egy kiló banánért. Ez akkori átlagárfolyamon számolva kb. 350-410, illetve 560 és 530 forint. A magyar árak is inkább a német színvonalat követték, 2012-2013-ban 358-400 forint körül mozgott az átlagár. A németországi sokkal alacsonyabb ár oka a német áruházláncok árazási szokásaiban keresendő – állítják a kutatást készítő szervezetek.

Régen minden jobb volt?

Míg korábban a nemzetközi gyümölcscégek (Dole, Chiquita) határozták meg az árakat, az ipar mostanra az „Aldi ár”-ra hagyatkozik. Korábban a nagy nemzetközi cégek (egyébként nem túl magas) nagykereskedelmi ára hagyott némi mozgásteret a pozitív társadalmi fejlődés lehetőségére. Ezzel szemben a mai agresszív felvásárlói árpolitika csak tovább rontja a banániparban tapasztalható kizsákmányolást és az emberi jogok megsértését. Minden alacsony áron elérhető banán mögött éhezők és kizsákmányoltak ezrei lehetnek, és a két jelenség között a hatás szinte ok-okozati. Ezen túlmenően, miközben a kiskereskedelmi és az importárak csökkentek az elmúlt években, a termelési, megélhetési és szállítási költségek jelentősen emelkedtek a termelő országokban (is). Tehát a termelőknek egyre kevesebb bevételük van, miközben növekvő költségekkel kell dolgozniuk. Ennek eredményeként az ültetvénymunkások mintegy háromnegyede létminimum alatti jövedelmet kap Ecuadorban, és több ezer mezőgazdasági kistermelő vesztette el megélhetését – állítja az Oxfam kutatása- melyet a tudatosvasarlo.hu ismertetett.

A termelőknek 86 forintot sem fizetnek, mi 400-ért se vesszük

Ecuadorban mintegy 220 000 család függ a banántermeléstől. A termelők 56 százaléka kistermelő, kevesebb, mint tíz hektár földtulajdonnal. Ezeket a termelőket durván érinti az árháború. Természetesen a nyereség érdekében vágnak bele a termelésbe, de legalább az alapvető megélhetési költségeket szeretnék kitermelni. Őket védve vezetett be az ecuadori kormány a törvényesen garantált minimum árat a banánra, ami jelenleg 6,22 dollár kartondobozonként. Ez kb. 86 forintos kilónkénti árnak felel meg. A BASIC kiszámolta, hogy az ecuadori banánt 2008 óta a jogszabályi minimumár alatt értékesítik a német piacra.

Fair trade banán Magyarországon

Magyarországon egyelőre kevés helyen vásárolhatunk fair trade banánt, és ennek az ára 780 és 1190 forint között mozog kilónként, ami két-háromszorosa a „sima” bolti banán árának.

Az áruházláncok tagadják a felelősséget

Miután elkészült a jelentés, az Oxfam elküldte az érintett kereskedelmi láncok képviselőinek. Az áruházláncok válaszukban nem vállalták felelősséget a helyzetért. Kétféleképpen reagáltak: vagy azt állították, hogy a beszállítóik betartják a minimális árat (Rewe, Aldi Nord, Aldi Süd), vagy nem tettek közvetlen észrevételt a kifogásolt gyakorlatra (Edeka, a Metro, Lidl). A nagy importőrök, mint a Dürbeck, tagadták saját szerepüket a törvényes minimum ár elkerülésében (Ecuador).

Az Oxfam szerint az európai szupermarketláncoknak garantálniuk kellene a banántermesztők és ültetvénydolgozók minimális megélhetési bérét az egész év során az általuk működtetett ellátási láncokban. Biztosítaniuk kellene, hogy legalább a törvényes minimumár kifizetésre kerüljön Ecuadorban. Az európai és a tagországi döntéshozóknak korlátoznia kellene a szupermarketek piaci vevői erejét, megfékezve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, ami hozzájárulna a mezőgazdasági kistermelői és a munkavállalói jogok erősödéséhez az ellátási láncokban. A fogyasztók is hozzájárulhatnak saját vásárlóerejükkel a korrekt árképzéshez. Kérhetik a szupermarketeket, hogy biztosítsák a tisztességes árakat és termelési feltételeket.

Forrás: greenfo;