Tegnap, azaz szeptember 17-én járt le a határidő, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek bevallják és megfizessék a bevándorlási különadót.

Az M1 több civil szervezetet is megkérdezett, hogy befizették-e már a 25 százalékos adót. Mindannyian azt válaszolták, hogy nem, mert szerintük rájuk nem vonatkoznak a szabályok.

„A Menedék nem végez olyan tevékenységet, amely a bevándorlási különadó hatálya alá tartozik” – ezt közölte a civil szervezet az M1 kérdésére, miszerint befizetik-e a bevándorlási különadót.

A jogszabály augusztus végén lépett hatályba, eszerint a bevándorlás szervezésére vonatkozó tevékenységek adókötelesek. Az első bevallást az érintett civil szervezeteknek hétfő éjfélig kell eljuttatni a hatóságoknak. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szerint ők nem ilyenek. A szervezet ugyanakkor saját honlapján azt írja, közösségi programokkal és könyvkiadással szeretnék minél jobban elfogadtatni a társadalommal a bevándorlást.

A Migration Aid szerint nem végeztek ilyen tevékenységet

„Az aktuális bevallási időszakban az alapítvány nem végzett olyan tevékenységet, ami alapján bevándorlási különadót kellene fizetnie” – ezt írta a Migration Aid. A szervezet ugyanakkor korábban rendszeresen segítette a bevándorlókat, például akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál ezrek árasztották el a teret. A Migration Aid korábban azt is közölte, hogy aktivistáik inkább pártot alapítanak, hogy elkerüljék a közterhet, így ugyanis nem esnek majd a jogszabály hatálya alá.

Nem fizet bevándorlási különadót az Amnesty Internatinal sem. Az a szervezet, amely a mai napig kiáll a röszkei zavargások hangadója, Ahmed H. szabadon bocsátása mellett. Az Amnesty International honlapján a bevándorlást üdvözlő kampányban emellett azt írják, céljuk, hogy a „biztonságos, legális migrációs csatornák számát növeljék”. A szervezet társelnöke szerint ennek ellenére ők sem esnek a bevándorlási különadó hatálya alá.

A Magyar Helsinki Bizottság sem fizet

Ugyanezt állítja magáról a Magyar Helsinki Bizottság is. Szerintük a közteher rájuk sem vonatkozik, mert „ügyfeleik nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében.” A Helsinki Bizottság volt az a civil szervezet, amelyik azt a két bangladesi bevándorlót is védte, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, a nekik ítélt pénzért pedig a migránsok eltűnése miatt az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.

A Helsinki Bizottság szerint ők azért sem tartoznak a bevándorlási különadó hatálya alá, mert támogatóik nem mások, mint az Európai Unió és az ENSZ, ezek az intézmények pedig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Közleményük végén azt is írják: „keresik a lehetőségét a jogszabály elleni fellépésnek.”

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban hangsúlyozta:A magyar kormány ellen harcoló civil szervezetek jó része jelentős támogatást kap Brüsszelből, így most minden eddiginél keményebben küzdenek majd, mert attól tartanak, hogy az emberek májusban leváltják az őket finanszírozó bevándorláspárti erőket.

Varga Mihály pénzügyminiszter pedig szombaton úgy fogalmazott: Azoknak a szervezeteknek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak fokozott határvédelemre van szüksége, legalább részben viselniük is kell ezt a költséget.

Forrás: M1