Image default
Őshonos és nemesített állatok

Drótszőrű magyar vizsla

hirmagazin 2015 06 04 084726

Veszélyeztetett és védett magyar vadászkutya-fajta. A rövidszőrű magyar vizsla átlagtól eltérő erősebb szőrzetű egyedei és a drótszőrű német vizsla kereszteződéséből alakult ki. Tenyésztése az 1940-es években kezdődött el és 1966-ban lett hivatalosan elismerve a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által.

A drótszőrű magyar vizsla a VII. vizslák fajtacsoportba, az 1.1 kontinentális típusú vizslákhoz tartozik. Még ma sem olyan elterjedt, mint rövidszőrű magyar testvére, bár külföldön is egyre jobban kedvelt. Testfelépítése robusztusabbnak hat, a rövidszőrű magyar vizsláétól, melytől leginkább szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg. Kiváló szaglással megáldott mindenes vadászkutya és nagy előnye, hogy a hideget is jól tűri. Nagy a mozgás igénye, természetét tekintve higgadt, kedves, tanulékony és szeretetigényes fajta. Sokoldalú kutya a család kedvence státusz mellett a vadászaton kívül a kutyás sportokra, valamint tűzfészekkutató és mentőkutyának is alkalmas. Rendkívül barátságos eb, emiatt gyerekek mellé is ajánlható.

Nincs különleges gondozásigénye, a szőrének ápolása is viszonylag egyszerű, habár néha ki kel szedni az elhalt szőrszálait. A nagy mozgásigénye miatt azonban naponta kell vele foglalkozni, akár kertben, akár lakásban tartják. Ez azt jelenti, hogy nem csak sétáltatni kell, hanem be kell vonni a kocogásba, a kirándulásba, vagy az ismert kutyás sportok valamelyikébe.

Általában a vizslákról

hirmagazin 2015 06 04 084738

Vizslák a leggyakrabban használt vadászkutyák. Vadászás közben jellemző rájuk a jelzőpóz, ilyenkor mutatják a vadásznak az általuk észlelt vadat. Miután a kutya megmutatta a vadat, a vadász előkészülhet a lövéshez. A vizslák speciálisan erre lettek kiképezve, nekik nem szabad a vadat elejteni az állat meglövése után, apportírozniuk kell a zsákmányt a gazdának. De nem csak ebben jók, hiszen igen sokoldalúak, jól dolgoznak vízi vadászatokon és a sebzett nagyvad után-keresésére is kiválóan alkalmasak. Méretüket tekintve középtermetűek, arányosak, szikárak, nagy lelógó fülük van. Világszerte több vizslafajtát tenyésztenek, Magyarországon a tíz legkedveltebb kutyafajta között vannak a vizslák.
Etimológia

Angolul a vizsla jelentése “gun dog” (fegyverrel vadászó kutya), németül viszont “Vorstehhund” (előre vadat álló kutya), franciául “Chien d’arrêt”, ami a német elnevezés “szinonimája”. Ez utóbbi két elnevezés utal a vizslák jellegzetes vadat álló test-állására. A vizsla, mint egy nyílvessző mutatja a lapuló vad helyét. A magyar nyelvben a vizsla szót, valószínűleg a vigy, vizs, vis alakból képezték, melynek jelentése vigyáz vagy vizslat.
Története
Szalonkavadászat közben

A magyar vizsla a kutatások alapján eredetileg Ázsiából származik és már az ősi időkben is vadásztak vele. Így eredetét tekintve is különbözik a többi európai vizslától, mert azok többségében a burgosi vizslából alakultak ki. Története a középkor végéig azonos a kopókéval sőt, más hipotézisek szerint már az Árpád-házi királyok is használták vadászataikon. Majd később, a 150 évig tartó török fennhatóság alatt állítólag kereszteződött a törökök sárga vadászkutyáival is.

A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a rövidszőrű magyar vizsláé. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, tehát viszonylag fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket általában kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő erősebb szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tűrő vadászkutya létrehozása volt, amely azonban a rövidszőrű változat fajtajellegét is megőrzi.

A második világháború megakasztotta az éppen kialakulóban lévő fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI 1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszőrű magyar vizslát.[6] Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, házi kedvencként nem terjedt el annyira. Meglehetősen ritka fajta ezért a mudi és az erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett magyar fajták közé sorolják.

Egyedszáma jóval alacsonyabb, mint a rövidszőrű magyar vizsláé. Magyarországon évente átlag 30 alom születik, azaz 140-150 kölyök. Világszerte 2500-3000 egyede él. Az országgyűlés 2004-ben nyilvánította nemzeti kincsnek a drótszőrű magyar vizslát.
A fajta külföldön

A drótszőrű magyar vizslának Magyarországon kívül számos más országbeli kedvelője is van. A fajta kialakulása egyértelműen a Felvidékhez kötődik, az országhatárok változásával Csehszlovákia, majd Szlovákia vállalt a fajta tenyésztésében jelentős szerepet. Más országok is rendelkeznek számottevő állománnyal, mint például Franciaország, Kanada, Anglia, USA, Ausztria és természetesen Csehország, valamint Szlovákia is.

A feje száraz, nemes és arányos. A koponyája mérsékelten széles és enyhén domború. A fejtetőt enyhe homlokárok választja szét középen. A szemboltívei közepesen fejlettek. Az orrtükre széles és jólfejlett tágas orrlyukakkal rendelkezik. Az orrtükre sötétebb árnyalatban harmonizál a szőrzete színével. A szemfoga tompa, nem elhegyesedő, erős és izmos állkapcsokkal. Az orrháta egyenes. Állkapcsai erősek tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással. A fogai csaknem egyenesen állnak az állkapocsban, a fogképlet szerinti 42 egészséges foggal. Pofája erős és izmos. A szemei kissé oválisak és közepes nagyságúak. A szemhéjai jól a szemgolyóra simulnak. Tekintete élénk és értelmes. A szemszíne a szőrzet színével harmonizáló sötétbarna. Fülei kissé hátul és középmagasan tűzöttek. A fül lebenye finom, a pofához simul és lefelé lekerekített V-alakban végződik. A fül hossza körülbelül a fejhossz harmadrésze. Nyaka középhosszú és a testének összképével harmonizál. A tarkója nagyon izmos és enyhén ívelt formájú.

A törzse izmos és a hossza nagyobb, mint a marmagassága. Háta szilárd, jólizmolt, feszes és egyenes. Az izomzata fedi a tövisnyúlványokat. Ágyéka rövid, széles, feszes, izmos és egyenes. A fara széles és megfelelően hosszú, a farok felé enyhén lejt. Mellkasa közepesen széles és mély, jól kifejezett, izmos és közepesen telt a szügye. A bordái mérsékelten íveltek és a hátsó bordái jól lenyúlóak. A farka kissé alacsonyan tűzött, tövénél közepes vastagságú, azután elvékonyodik. Azokban az országokban, ahol nem korlátozzák ott kurtítják.

A végtagjai elölről nézve az elülső végtagok párhuzamosak, oldalról nézve függőlegesek és jól a test alá helyezettek. Jó csontozat és erős izomzat jellemzi. A lapocka hosszú, dőlt és hátrafelé lapos. Mancsai kissé oválisak, szorosan egymáshoz fekvő, megfelelően boltozatos, erős lábujjakkal. Karma erős és barna színű. Állás és mozgás közben a mancsai párhuzamosak. Hátulról nézve a hátulsó végtagjai egyenesek és párhuzamosak jó szögellésekkel. Combja hosszú és izmos. A lábszára hosszú, izmos és inas, a hossza közel azonos a comb hosszával.

A mozgása jellegzetes, jármódja lendületes, könnyed és elegáns, mezei kereséskor kitartó. A bőre feszes, redőket nem képez és jól pigmentált. A szőre rövid, sűrű, érdes és kemény tapintású, mely a fején, a fülén vékonyabb, rövidebb és selymesebb. A farok alsó élén szőrzete kissé, de nem feltűnően hosszabb szálú. Az egész testét elfedi, a has alsó oldala finomabban szőrözött. A színe a zsemlesárga különböző árnyalataiból áll. A füle lehet egy árnyalattal sötétebb is, de általában egyforma színű a teste. Kicsi fehér folt maximum 5 centiméteres átmérővel a mellen, a toroktájékon és az ujjakon nem tekinthető hibának.

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a drótszőrű kissé robusztusabbnak hat. Elsősorban szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg a rövidszőrű magyar vizslától. A fedőszőre 2-3 centiméter hosszúságú, mely erőssége és sűrűsége révén ad védelmet az időjárás hatásai és az esetleges sérülések ellen.

Méret

A kanok ideális marmagassága 58-62 cm, a szukáké 54-58 centiméter. Ehhez az értékhez képest mindkét irányban 4 cm különbség megengedett, feltéve, hogy a kutya testfelépítése arányos marad. Testtömege viszont 21-27 kilogramm.

Jellem

A rövidszőrű magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, azért mert egyedül végzi el a pointerek, a szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval olyan igazi mindenes kutya. A vadászok nagyra értékelik a drótos rendkívüli szaglását e kiemelkedő orrjósága miatt például a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon tűzfészekkutató kutyának alkalmazzák.

Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat is lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, kezes állat és éppen ezért házőrzésre alkalmatlan. A besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli jóbarátot. A rövidszőrű rokonához képest sokkal jobban bírja a hideget.

Mindenes vadászkutyaként az erdőn, a mezőn és a vízen is használható, mind a lövés előtti és mind az utáni munkákban is. Az apróvadat felkutatja és jellegzetes vadmegállással jelzi, majd a meglőtt vadat megkeresi és apportírozza. A vízi munkája is kiváló, a sebzett nagyvadak utánkeresésére szintén jól használható.

Forrás: wikipedia; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu

 

Hasonló hírek

Mudi

info

Erdélyi kopó

info

Kuvasz

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------