Kevesebb, mint egy hónap, és kicsit fellélegezhetnek az idén felvételizők. Július 23-án hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat. Akit felvettek, annak a megérdemelt ünneplés után kezdődhet az újabb fejfájás: nem lesz egyszerű megoldani a lakhatást. Az albérletek folyamatosan drágulnak. A fővárosban rémhírek terjednek a bérleti díjak elszabadulásáról, és a vidéki egyetemi városokban is emelkednek az árak.

A sikeres felvételi sok fiatalnak az önállósodás felé vezető út első állomása, ezért sem mindegy nekik, hogy milyen helyen és környezetben élnek majd, miközben felsőoktatási tanulmányaikat folytatják. Természetesen az ár sem mindegy, és az albérletek kiadásával foglalkozó szakember szerint azok járnak jól, akik időben elkezdenek keresgélni. Július közepétől, augusztus közepétől várják a gólyák „rohamát” a lakáskiadók.

Noha csak egy hónap múlva derül ki, hogy felvették-e, Fruzsina már most tájékozódik a budapesti lehetőségekről. Barátnőivel olyan albérletet keresnek a fővárosban, amelyben a külön bejáratú szobák bérleti díja fejenként 30-40 ezer forintból kijönne, van internet, tűzhely és hűtő a konyhában, mosógép a fürdőszobában. „Kisebb eszközöket, például mikrót, magunk tudnánk vinni” – mondja a Zala megyei lány.

(MTI-fotó: Oláh Tibor)

Dalmáék 65 ezer forintért találtak háromszobás lakást Debrecenben, de két társával úgy döntöttek, hogy megvárják a kollégiumi jelentkezést. Középiskolásként nem voltak túl jó tapasztalatai, de ismerősei meggyőzték, hogy az egyetemen más lesz a „kolesz” hangulata, és az ár is fontos tényező neki. Eddig csak a belvárosban néztek albérletet, ezért ilyen drága, amit találtak. A belvárostól kifelé haladva mérséklődnek az árak.

A legfontosabb szempont a diákoknak, hogy iskolájukhoz minél közelebb szerezzenek albérlet vagy olyan tömegközlekedési útvonal mellett, ahonnan átszállás nélkül érhetnek be az órákra – mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum elemzési divíziójának vezetője.

Általában 3-4 fő keres együtt lakást, hogy a fix költségeket minimalizálják, még úgyis, ha korábban nem ismerték egymást. „A korábbi ismeretség hiánya persze inkább hátrány, sokszor megtapasztaljuk, hogy így összeállt egyetemi ‘lakóközösségek’ pár hónap alatt felbomlanak, és ismét keresésbe kezdenek” – osztotta meg többéves tapasztalatait a hirado.hu-val.

Ki lehet dobni a nagyszülők megörökölt bútorait

Általában a 2, vagy 2,5 szobás, körülbelül 50-60 négyzetméteres lakásokat keresik az egyetemisták. Lényeges elvárás, hogy a szobák külön nyíljanak, és ha nincs internet, akkor próbálkozni sem érdemes a kiadással.

Az ingatlanközvetítőkön keresztül keresők számára a lakás felszereltsége sem mellékes. Nem lakosztályt keresnek, de sokáig várhatnak azok a bérbeadók, akik úgy gondolják, hogy a lepusztultabb vagy a hatvanas, hetvenes évekből megmaradt bútorokkal felszerelt lakásokért kapkodnak – mondja a szakember. Megjegyzi, hogy nincs rálátásuk azoknak az igényeire, akik személyes kapcsolatokhoz folyamodva vagy a közösségi oldalakon keresgélnek.

Nem kell rettegni a külföldi „konkurenciától”

Magyarországon is egyre népszerűbbek azok az online oldalak, amelyek révén a tulajdonosok jóval magasabb áron tudják kiadni üres szobáikat a jobban fizető külföldi turistáknak, diákoknak. A főleg Budapesten népszerű úgynevezett apartmanozás mindenesetre nem azokra a városrészekre jellemző, ahol a tipikus magyar egyetemisták pénztárcája megnyílik. Nem egymás konkurensei a hosszabb távon Magyarországon tanuló külföldiek meg magyar társaik – cáfolja a rémhíreket az Otthon Centrum elemzője.

A külföldiek Budapesten jobbára a belvárosban keresnek ingatlant, míg a magyar diákok inkább a külső kerületekben, és anyagi lehetőségeiktől függ, hogy milyen messze a központtól. Egy-egy közlekedésfejlesztés nyomán korábban kevésbé frekventált környékek válnak népszerűbbé, ilyen például a Rákóczi tér és környéke a 4-es metró miatt. Józsefváros, a hírhedt „nyócker” egyes részei egyébként is egyre felkapottabbak, érzékelhető egyfajta fellendülés a kerületben.

A rendszer miatt pofátlanok a tulajokkal a gólyák

A kollégiumi férőhelyek számában nagy a szórás az egyes felsőoktatási intézményeknél. Például a felvételizők között legnépszerűbb Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szakkollégiumokkal együtt 3400 férőhely áll rendelkezésre, és az elmúlt három év tapasztalatai alapján az elsőéves jelentkezők kétharmada kap elhelyezést.

(MTI-fotó: Rosta Tibor)

Noha már július végén lehet tudni, hogy ki hol folytatja egyetemi vagy főiskolai tanulmányait, az elsőéveseknek általában augusztus végéig kell várniuk a kollégium határozatára. Azok is könnyen hoppon maradhatnak, azaz drágább vagy lelakottabb albérletbe kényszerülnek, akik lelkiismeretesek és nem halogatják az utolsó pillanatra a lakhatás megoldását. Ha augusztus végén derül ki ugyanis, hogy valaki nem kapott olcsóbb kollégiumi szálláshelyet, rövid idő alatt kell albérletet találnia, de a jobb helyeket már elvitték azok, akik eleve nem gondolkodtak kollégiumban.

A kollégiumi helyek kiosztásában részt vevők azt mondják, hogy azért nem érdemes korábban elbírálni a gólyák kollégiumi jelentkezéseit, mert hallgatói jogviszonyt (hivatalos papír, hogy ők egyetemre/főiskolára járnak) csak augusztus végén, szeptember elején kapnak, ekkor tartják az intézmények a beiratkozást. Nincs tehát garancia arra, hogy a felvett fiatal kérni is fogja felvételét az egyetemre, illetve hagyni kell bizonyos időt a pontszámok közzététele és a kollégiumi jelentkezés között. A jogalkotó mindenesetre már érzékelte a problémát. Folyamatban van egy olyan törvénymódosítás, amelynek révén a felsőoktatási intézmények korábban tarthatják meg a beiratkozást, így korábban lehet majd jelentkezni kollégiumba is.

Örülnek ennek a lakáskiadók is, ugyanis többen panaszolták, hogy augusztus-szeptemberben már azért nem állnak szóba egyetemista vagy főiskolás érdeklődővel, mert rendszerint eltűnnek a szerződés aláírásakor. „Ez azért van, mert nem volt biztos, hogy megkapom az olcsóbb kollégiumot, de gyorsan fogytak az olcsóbb és jó albérletek. Ezért inkább lettem pofátlan, és addig húztam a tulajdonosnál a konkrét fizetést, ameddig csak lehetett, és ki nem derült, hogy mehetek kollégiumba lakni” – árulta el a hirado.hu-nak egy tavalyi gólya.

Emelkedik a bérleti díj

Jelenleg nem áll rendelkezésre pontos nyilvántartás a hazai bérleti szerződésekről, mivel sok lakástulajdonos „feketén” kínál lakást. Adatok híján pedig nehéz megmondani, hogy túlkínálat vagy túlkereslet tapasztalható-e az albérletpiacon – mondja Déry Attila.

Betekintést az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégek elemzései nyújtanak. Ezek szerint az elmúlt 3 évben ismét nőttek az albérletek díjai, a tavalyiak már visszakúsztak a 2009-es szintre, és nem sokkal maradnak el a válság előtti évekétől. A fővárosban és vidéken egyaránt tapasztalható a drágulás.

Átlagos, egy négyzetméterre eső havi bérleti díjak ingatlantípusonként. (Forrás: Otthon Centrum)

A bérleti díjak emelkedésével egyre jobb üzlet befektetési céllal lakást venni. Az Otthon Centrum adatai szerint már tavaly is 8 százalék körüli hozamot lehetett elérni a lakásvásárlással és -kiadással, szemben a jóval alacsonyabb banki kamatokkal.

Bérbeadással elérhető hozamok néhány keresett albérlettípus esetén, 2014. (Forrás: Otthon Centrum)

A Duna House Barométer május hónapra vonatkozó adata szerint a fővárosban magas, 37% volt a befektetési céllal lakást vásárlók aránya, vidéken 21%.

Forrás: Duna House Barométer 2015. május