Az alkotmánybírák szerint viszont ezek a rendelkezések (484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet) nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. A bíróság honlapján közzétett közleményt az Index szúrta ki.

Mint írják, hogy az indítványok szövege egymással megegyezett vagy lényegében azonos volt, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot egy eljárásban folytatta le.

Megállapították, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Tehát elfogadható a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése. Az indoklásban leírják, a jogalkotó eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének is, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásai fényében, rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét.

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatkozó kérdéskor vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába – írták.

A határozat azt is megállapította, hogy mivel az oltás felvételét a kormányrendelet nem tette kötelezővé, és ilyet az indítványozók sem állítottak, nincs érdemi összefüggés a támadott szabályozás és az emberi méltósághoz való jog, azon belül az önrendelkezési jog között sem.

Ezzel az Alkotmánybíróság tanácsa a leírtak alapján az indítványokat elutasította, hozzátették a határozat az ügyben benyújtott összes alkotmányjogi panaszra vonatkozik.

Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu

Fotó: MTVA Róka László