Az Ókori Egyiptom több ezer éves kultúrája, művészete, a ránk maradt alkotások ámulatba ejtenek minket. Csodáljuk az évezredeken át felhalmozott tudásukat, technikai ismereteiket, a fáraók mérhetetlen gazdagságát.Vajon hogyan öltözködtek? Mik voltak a kedvenc ruhadarabjaik? Divattörténeti kalandozásaink következő állomásaként látogassunk el a fáraók földjére.

Az Ókori Egyiptom több ezer éves történetét több korszakra bontják a tudósok:

– az ún. Archaikus kor Kr. e.IV. évezred, az I. és II. dinasztia időszaka,

– az Óbirodalom időszaka Kr.e.III. évezred első fele, a III.-X. dinasztia időszaka,

– a Középbirodalom kora, Kr.e. III.évezred végétől a II.évezred közepéig, a XI.-XII.dinasztia időszaka,

– Az Újbirodalom időszakát a Kr.e.XVIII.-XVI. század, a XVIII.-XXIV. dinasztia kora és a

– Késői birodalom kora, mely Kr.e.VII. századtól Kr.e. 30-ig tartott, amíg Kleopátra királynő meg nem halt és a a rómaiak elfoglalták az országot.

A társadalmi ranglétra csúcsán a fáraó foglalt helyet. Őt követték a nemesek, papok, magas rangú közhivatalnokok. Utánuk következtek a közhivatalnokok és az írnokok. A ranglétra következő fokán a kézművesek, földművesek álltak, míg legalul a szolgák és rabszolgák.

Szerencsére a ránk maradt régészeti leletek oly bőségesek, hogy minden társadalmi réteg öltözködési szokásait megismerhetjük. A képek és domborművek sematikus ábrázolásai miatt a ruházatokat csak szemből, vagy oldalról figyelhetjük meg, azonban a szobrok némileg több információval bírnak e tekintetben.

Az öltözködési szokások jelentősen nem változtak az évezredek alatt, inkább csak a dekoltázs mélysége, a vállpántok elhelyezkedése, vagy a textilek testre csavarásának módja utal arra, melyik korszak öltözeteiről is van szó. A topográfiai és éghajlati adottságok folytán az időjárás igen meleg volt, ezért a vastag, télies ruhadarabok teljességgel hiányoztak a ruhatárukból. A ruhákhoz felhasznált textilek főként lenből, pamutból készültek. A gyapjú  tisztátalannak számított, mivel állati eredetű. A halottak mellé ilyen anyagú tárgyakat nem temettek. A kelmét eleinte meghagyták természetes világos színében, de később kék, sárga, piros festékkel festették meg azokat.

Ágyékkötő

Ezt a ruhadarabot már az archaikus kortól kezdve viselték a nők is és a férfiak is, rangra tekintet nélkül. Még Iulius Caesar idejében is ez volt az egyiptomi  parasztok, katonák és rabszolgák öltözete. A társadalmi különbségek a ruhadarab anyagában és díszítettségében mutatkoztak meg. A nők ágyékköténye kicsit hosszabb volt, mint a férfiaké.

Kalaszirisz

A felsőbb osztályokban mindkét nem általános viselete volt a könnyű, ingszerű  kalaszirisz. Találtam feljegyzést, ahol „nehéz ruhaként” emlegetik.

A nők ruhadarabja kezdetben vállpántos szoknyaféle volt, mely a mellet szabadon hagyva, az alól, lefelé az alsótestet fedte el. A nők ugyanis nem tartották szükségesnek, hogy kebleiket elfedjék. A ruha későbbi formája inghez hasonló volt, és nyakig fedte a felsőtestet is. Lehetett ujjatlan, vagy rövid vagy hosszú ujjú is, melyet önállóan, vagy köténnyel, övvel kombináltak redőzve vagy anélkül. A nők testhez álló inge hosszabb volt a férfiakénál. A textíliát szabták és két oldalt összevarrták. Készülhetett egy darabban is, elasztikusan szőve vagy hurkolva, bár így leginkább egy szűk zsákhoz hasonlított, ami azonban tökéletesen idomult a testhez. Ilyen ingszerűséget a férfiak is viseltek.

Gallér

Az előkelő nők és férfiak viselték ezt a drága anyagból készült, mellényszerű, dekoratív gallért, melyet sokszor ásványokkal, drágakövekkel is díszítettek. A gyöngyökből készült gallért uszeh-gallérnak is nevezi az utókor.

Átalvető

Az előkelő férfiak ruhadarabja volt ez a prémből készült, inkább a társadalmi rangot mutató, mintsem öltöztető ruhadarab. A papok szertartásruhájukhoz leopárd bőrből készült átalvetőt vettek fel.

Köntös

A Középbirodalom időszakában jelent meg az öltözködésben egy vékony anyagú, övvel rögzíthető köntös féle. Eleinte fehér színű volt, majd később a színes változat is felbukkant mind a nők, mind a férfiak ruhatárában.

Különlegesség

A régészek több ehhez hasonló, gyöngyökből szőtt ruhát találtak különböző sírokban. Nézzétek, milyen fantasztikus, ahogy összefűzték a gyöngyszemeket!

Haj és szakáll viseletek

A nők az Óbirodalom idején rövid frizurát hordtak. Az Újbirodalomban már a hajukat megnövesztették és fonatokkal, csigákkal, pántokkal díszítették. Ünnepi alkalmakkor koszorúkat, színes hajszalagokat is használtak.

A kisfiúk fejét kopaszra nyírták, csupán hátul hagytak meg egy kis fonatot, ez volt az ifjúság fürtje. Később, férfivá érve fejüket teljesen leborotválták, vagy hasonló varkocsot hagytak maguknak. Találtam a rövid frizurára is példát.

Már az egyiptomiak is ismerték a parókát. Hordták nők, férfiak, előkelők és szolgák is, ez utóbbiak rövid változatban. A paróka nemcsak divatos volt, de védett a tűző napsugarak ellen is. Ismerték a póthajat is, amivel a sajátjukat dúsították.

A férfiak növesztettek bajuszt is, illetve kecskeszakállt. Az áll szélességével megegyező hosszú szakállukat befonták. A fáraók ünnepi alkalmakra műszakállt ragasztottak az állukra, ha nem volt saját. A teljes körszakáll nem volt divatban. A testszőrzeteiket is borotválták.

Fejdíszek

A fejdíszek általában az uralkodók és uralkodónők viseletéhez tartoztak. Felső-Egyiptom koronája fehér volt, Alsó-Egyiptomé vörös. Egyiptom egyesítését követően Kr.e.2800-tól az uralkodók kettős koronát viseltek, mindkét Egyiptom színeivel. Ezen kívül igen változatosan, pl. fejpánttal, kúp alakú díszes sisakkal is kiegészíthették uralkodói öltözetüket.

Lábbelik

Az ókori Egyiptomban nem nagyon viseltek lábbelit, még a nagyon gazdagok is csak ritkán húztak papucsot, szandált, esetleg sarut. Cipőt egyáltalán nem hordtak. A fáraónak volt külön szandálhordozója, sokszor az vitte utána díszes párnán saruját, míg az uralkodó mezítláb közlekedett.

Kozmetikumok

Az egyiptomiak sokat adtak a testi higiéniára, legalábbis erről árulkodnak a szépítő szeres üvegcsék, melyeket igen szép számban találtak a régészek.

Testüket, hajukat illatos olajokkal, kenőcsökkel kenték. A parókájukba vagy hajukba balzsamkúpot rejtettek, ami aztán egész nap illatozott, amint szépen lassan olvadozva csurgott szét a hajszálak között. A nők szemüket, szemöldöküket feketével húzták ki, körmüket narancsvörös hennával festették meg.

Ékszerek

A sírokban talált ámulatba ejtően finom technikával, díszítéssel készített kar- és lábperecek, gyűrűk, fülbevalók és egyéb ékszerek arról tanúskodnak, hogy az öltözködés mindennapi részei lehettek. Férfiak és nők egyaránt viselték.

Kleopátra története 1963-ban nagyszabású filmben került bemutatásra Joseph L. Mankiewitz rendezésében. A fő szerepekben Elisabeth Taylor, Richard Burton, Rex Harrison és Martin Landau voltak láthatók. A fantasztikus kosztümöket Vittorio Nino Novarese álmodta meg. Végezetül nézzünk meg néhány kockát ebből a filmből:

.. És néhány ősi egyiptomi ékszer:

Felhasznált irodalom: Képes divattörténet, Corvina kiadó, 1977.

Forrás: contrapasso2.blog