Merkel sajtóértekezletén hangsúlyozta, szomorú tény, hogy az Egyesült Királyság 45 évnyi tagság után el kívánja hagyni az Európai Uniót. A nehéz tárgyalások útján elért megállapodás azonban azt a kívánságot tükrözi, hogy az EU és London nagyon szoros kapcsolatban maradjon – tette hozzá.

A kancellár történelmi, de tragikus és szomorú napnak nevezte a kilépési megállapodás elfogadásának napját. Elismerte ugyanakkor, „bizonyos mértékű megkönnyebbülést” érez, hogy megszületett a megállapodás. Mint elmondta, az EU és Nagy-Britannia közötti kapcsolatot rögzítő dokumentum, noha hasonlít egy harmadik féllel kötött kapcsolatra, sokkal szorosabb viszonyról rendelkezik.

Európa törékeny és nem magától értetődő

Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatában kijelentette, nem bocsátkozik jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a brit parlament december második hetére tervezett szavazásának eredménye. Amennyiben a brit parlament elutasítja a vasárnap elfogadott megállapodást, Nagy-Britannia feladata lesz, hogy új javaslatokat tegyen – húzta alá.

„A kiválási megállapodás elutasítása esetén világos, hogy Nagy-Britannián lesz a sor, hogy új javaslatokat nyújtson be. A mi felelősségünk az, hogy minden lehetőségre felkészüljünk” –  fogalmazott.

Macron hangsúlyozta, az európai vezetőknek kötelességük megvédeni az uniót mindazokkal szemben, akik elfelejtik, hogy ez garantálja a békét, a jólétet és a biztonságot. Hangoztatta: le kell vonni a tanulságokat. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy az unió egyik legnagyobb tagja elhagyja a közösséget. Ez azt mutatja, hogy „Európa törékeny és nem magától értetődő” – tette hozzá a francia elnök.

Nincs B-terv

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában hangsúlyozta, nem lehet több tárgyalás a megállapodásban rögzített kiválási feltételekről. Mind mondta, noha „nem akármilyen tagállamról van szó”, a megállapodás elfogadása nem egy ajánlat, az nem újratárgyalás kérdése. Az EU feladata ugyanakkor, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljön – tette hozzá az osztrák kancellár.

„Nincs B-terv” – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök. „Tévednek azok, akik úgy gondolják az Egyesült Királyságban, hogy egy újabb, kilépést ellenző eredménnyel végződő szavazással a helyezet valamivel jobb lenne” – fogalmazott.

Spanyolország erősebb pozícióba került Gibraltár kérdésében

Spanyolország a korábbinál erősebb pozícióba került Gibraltár kérdésében – mondta a spanyol kormányfő a vasárnapi rendkívüli EU-csúcsot követő brüsszeli sajtótájékoztatóján. Pedro Sánchez hangsúlyozta: ez egy szomorú nap, mert Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból veszteség, de az elfogadott kilépési megállapodáscsomag ésszerű és a lehető legjobb.

Kifejtette: a dokumentumok garantálják, hogy Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok továbbra is élvezhetik eddigi jogaikat, illetve azok biztonságot jelentenek a gazdasági kapcsolatokra is.

Csak elégedettek lehetünk – jegyezte meg, hozzátéve, hogy szerinte a kilépési tárgyalások kezdetén meghatározott összes fontos célt sikerült elérni. A politikus reményét fejezte ki, hogy a most Brüsszelben elfogadott dokumentumok megkapják a brit parlament jóváhagyását is.

Ez egy mérföldkő – fogalmazott a miniszterelnök Gibraltárról szólva, ugyanis a kilépés után az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeni megállapodások területi hatálya nem fog kiterjedni Gibraltárra.

Céljuk, hogy megoldjanak egy háromszáz éves konfliktust

Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő 6,5 négyzetkilométernyi brit területet érintő kérdésekben csak Spanyolország előzetes hozzájárulásával állapodhat meg London és Brüsszel, azaz Spanyolország lényegében vétójogot kap.

Pedro Sánchez felidézte: amikor Spanyolország 1986-ban belépett az Európai Unióba, el kellett fogadnia azokat a megállapodásokat, amelyeket a britek már korábban megkötöttek az EU-val, azonban ez most megváltozik.

A spanyol kormányfő több újságírói kérdést is kapott arról, hogy vajon ezek után Spanyolország szorgalmazni fogja-e a Gibraltár feletti közös, brit-spanyol fennhatóság megállapítását. „Mindenről fogunk beszélni” – mondta a miniszterelnök egyik válaszában, hozzátéve, hogy céljuk „egyszer s mindenkorra” megoldani egy háromszáz éves konfliktust.

Spanyolország a Brexit-megállapodások célegyenesében, öt nappal ezelőtt jelentette be: nem támogatja a kilépési dokumentumok elfogadását, és elképzelhető távolmaradása is az EU-csúcsról, ha nem kap biztosítékot arra, hogy a jövőben nélküle nem dönthet Gibraltárról az EU és Nagy-Britannia.

Maratoni diplomáciai egyezkedések eredményeként a vitát szombat délutánra sikerült rendezni.

A kilépési tárgyalásokkal párhuzamosan egyébként a brit és a spanyol kormány megegyezett egy Gibraltárra vonatkozó protokollról, amely négy memorandumban rögzítette a az állampolgári jogokat, a környezetvédelmet, rendőrségi és vámügyi, valamint a dohánycsempészet elleni jövőbeli együttműködést.

1713-ban mondtak le a terület feletti felségjogról

Spanyolország 1713-ban a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta a spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.

A konzervatív néppárti Rajoy-kormány még az EU-tagságról rendezett brit népszavazás előtt vetette fel, hogy ha a britek távoznak az unióból, a Spanyolországba ékelt terület kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert a terület így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz.

A javaslatot nemcsak a brit, de a gibraltári helyi kormány is kezdettől fogva elutasította. A spanyol kormány végül úgy foglalt állást, hogy Spanyolország részéről Gibraltár fennhatóságának visszaszerzése nem lesz feltétele a Brexit-megállapodásnak.

Forrás: MTI