Digitális fejlődés nélkül nincs sikeres jövő, de sikeres jelen se. Minden vállalkozónak, vállalkozásnak fel kell ismernie, hogy a digitalizációba való befektetés, a digitális fejlesztés nem egyszerűen választható lehetőség, hanem kifejezetten szükségszerűség. És ez minden vállalkozásra érvényes. A digitalizáció nem az informatikai cégek kiváltsága, és nem valamiféle úri huncutság, hanem a gazdaság legkülönbözőbb területein működő gazdasági társaságok mindegyikére igaz követelmény. Követelmény, amit a piac, a verseny állít eléjük. Ez vonatkozik a kiskereskedőre, a pékre, az autószerelőre, a patikusra, a könyvelőre, a mezőgazdasági vállalkozóra, és a sort lehetne folytatni a végtelenségig.

A nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a digitalizáció területén tapasztalható lemaradás miatt van tennivaló bőven. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások digitális felkészültségének hiányát jelzi, hogy európai uniós összevetésben az úgynevezett digitális technológiák integráltsága területén 2019-ben Magyarország a 25. helyen állt. Ebből következően a vállalkozások – s így a nemzetgazdaság – versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen ütemben zárkóznak fel a magyar kkv-k a digitalizáció terén.

Minden fejlesztéshez pénz kell, szakszerűbbnek tűnő megfogalmazással források kellenek.

Ha remélhetően egyre több vállalkozásban tudatosul is a digitális fejlesztés elkerülhetetlensége, akkor jön a szembesülés a forráshiánnyal. Minél kisebb méretű egy vállalkozás, annál inkább jellemző az alultőkésítettség, az elégséges források hiánya. De ambiciózusabb fejlesztéseknél a tőkeerősebb, nagyobb vállalkozások is könnyen pénzügyi akadályokba ütközhetnek. Ugyan számos, támogatott hitel érhető el nagyon kedvezményes, akár nulla százalékos kamattal, hosszú futamidővel, de a hiteligénylők jelentős hányada nem rendelkezik elégséges fedezettel, nem tud megfelelni a banki biztosítéki követelményeknek. A felvenni tervezett hitel mértékéhez képest nincs elégséges mértékű, biztosítékként figyelembe vehető vagyonuk, saját tőkéjük, így a fejlesztéshez olyannyira szükséges forráshoz nem jutnak hozzá.

A megfelelő szintű feltőkésítettség stabilitást biztosít a fejlődéshez.

A tőke számos szóösszetételben, sokféle vonatkozásban szerepel nyelvünkben, mindenhol az erőt, a biztos alapot, a megfelelő támaszt jelenti. Gondoljunk a vitorláshajók tőkesúlyára, ami nélkül könnyen felborulnának. Vagy éppen a szőlőtőkére, amiből, mint biztos alapból évről évre kihajt a vessző, hogy azon termés legyen. Tőke nélkül nincs vessző, vessző nélkül nincs szőlő.

A kis- és középvállalkozásoknak ugyanúgy szükségük van tőkére, mint a vitorláshajónak vagy a szőlőnek. A tőke egyrészt önmagában is forrást biztosít a fejlődéshez, azaz a fejlesztésekhez, másrészt fedezetet jelenthet a további források (hitel) bevonásához.

A kis- és középvállalkozások digitális felzárkóztatásához kínál kedvező megoldásokat a Digitális Jólét Program (DJP). A digitális fejlesztésekhez szükséges tőkeigények kielégítéséhez pedig kitűnő lehetőséget biztosít a DJP Tőkeprogramja.

A Tőkeprogram nyolcmilliárd forintos keretéből tíz és ötszázmillió forintos határok között lehet tőkebefektetéshez jutni, kifejezetten digitális termékek és szolgáltatások fejlesztési céljaira.

A DJP a tervezett digitális fejlesztést előzetesen megvizsgálja, és minősíti a projektet a digitális tartalom szempontjából. Ha kedvező a minősítés végeredménye, akkor a vállalkozás, illetve a projekt Pozitív Tanúsítványt kap, ami feltétele a további lépéseknek.

A befektetésről szóló döntés előkészítésében szorosan együttműködik a DJP végrehajtó szervezete, a Digitális Jólét Nonprofit Kft., és egy, közbeszerzési eljárással kiválasztott, kockázati tőkealapkezelő, név szerint a Solus Capital Zrt.

A tőkealapkezelő átmeneti időre, legalább kettő, legfeljebb hét évre tulajdonostárs lesz a társaságban, és nem pusztán a betett tőkével, hanem felelős partnerként sokféle módon, menedzsmenttudással, tapasztalatai átadásával segíti a fejlődést, a cég folyamatos piaci erősödését. A tulajdonostárs tőkealapkezelő tulajdoni aránya nem haladhatja meg az ötven százalékot.

A fejlesztés digitális megfelelőségén, minőségi tartalmán túl természetesen fontos a megtérülés szempontja is. A piaci lehetőségek, feltételek alapos feltérképezése és értékelése alapján olyan üzleti tervre van szükség, ami jó eséllyel biztosítja, hogy a tőkebefektetésről szóló szindikátusi szerződés szerinti befektetési idő végén a kockázati tőkealapkezelő megfelelő hozammal kiszállhasson a cégből.

A tőkét igénylőnek az indulásnál nem kell mással rendelkeznie, mint egy színvonalas digitális fejlesztési koncepcióval, megfelelő piac- és konkurenciaismerettel és egy olyan üzleti tervvel, amely a megtérülést valószínűsíti. A pénzt, a tőkét a DJP Tőkeprogramja biztosítja.

A tőkebefektetést követően, ha ez a további fejlesztésekhez szükséges, a tulajdonostársak közös döntése alapján a befektetési időszak alatt hitelek felvételére is lehetőség nyílik. Digitális fejlesztésekhez a DJP Hitelprogramja is kínál kedvező feltételekkel hitelt. A feltőkésítés után már a fedezeti, biztosítéki akadályok sem nehezítik a hitelhez jutást. Így minden pénzügyi feltétel adott és együtt lehet ahhoz, hogy a cég töretlenül tudjon fejlődni digitális és üzleti szempontból egyaránt, és a befektetési idő végére elért üzleti értékkel, cégértékkel mindkét tulajdonosi oldal nagyon elégedett legyen.

Az eredeti tulajdonosok, akik a tőkebefektetést igényelték, a befektetési idő végén jellemzően lényegesen nagyobb vagyonértékkel rendelkeznek majd annál, mintha egyedül próbálták volna végigvinni a fejlesztést, ami a tőkeerős partner nélkül valószínűleg nem is sikerült volna.

Így a befektetési idő alatti ötvenszázalékos tulajdoni arányuk ellenére is kedvezőbb lesz a vagyoni részesedésük, mint a tőkebefektetés nélkül.

A DJP Tőkeprogramjáról és a Hitelprogramjáról is részletesen lehet tájékozódni a https://digitalisjoletprogram.hu weboldalon.

A cikk szerzője Szabó Miklós vezető szakmai koordinátor.